Több olyan beruházást halaszt el a kormány saját, korábbi határozatait felülírva, amelyek a lassan sivataggá váló Duna-Tisza közi Homokhátság területén pótolták volna a hiányzó víz egy részét – írja a Telex.
A lap megkeresésére az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása alapján azt közölte, hogy két beruházást állítottak le, amelyek közül az egyik két részből áll.
Az egyik a Mórahalom és térségének vízpótlására kitalált projekt, amelyre a vonatkozó kormányhatározat alapján 2,1 milliárd forintot fordítottak volna. A másik a „Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása, helyreállítása”, ez utóbbival ezen a területen biztosították volna a vízpótlást. A tervek szerint a Dunából és a Tiszából átemelőkkel és szivattyúkkal, a meglévő csatornákon és egy új csőhálózaton át juttatták volna el a vizet a Homokhátságra. A két részletben tervezett beruházás első részletére 84, a másodikra 312 milliárd forintot fordítottak volna.
A területen a klímaváltozás hatására mára szinte válságos a helyzet, a régió egyre erőteljesebben sivatagosodik el. Azzal, hogy most két, közel 400 milliárd forintos beruházást lőtt le, a kormány még tovább tolja maga előtt a probléma megoldását.

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
(Címlapképünk archív, illusztráció.)