Minden idők 25 legfontosabb kütyüje

Az alábbiakban egy olyan listát közlünk, amely a valaha volt 25 legfontosabb és legérdekesebb személyesen használható műszaki tárgyat tartalmazza.

Porszívó

Az első porszívók 1920 táján jelentek meg, s igen hamar komoly népszerűségre tettek szert. Nem utolsósorban azért, mert az amerikai tapasztalatok alapján szerte a világon házaló ügynökök segítségével terjesztették. A porszívóügynök fogalom még ma is használatban van, holott ennek a foglalkozásnak mára végképpen bealkonyult. A porszívók azonban mind a mai napig fontos háztartási gépnek számítanak. A Rakéta márkájú és szovjet gyártmányú eszközök ma már klasszikus darabbá nemesedtek, de igazságtalanok volnánk, ha nem emlékeznénk meg a színes, érdesített felületű eloxált alumíniumból készített, a hatvanas évek életérzésének tökéletesen megfelelő hazai készítésű Vénusz porszívókról. A háztartásokban akkoriban még rendes tartozéknak számított a három forgófejes parkettakefélő-gép is, amelyet ugyan úgy lehetett a Tangó parkettapaszta után használni, mint a lábra húzható keféket. S ez meg is alapozta népszerűségét és korszakos jelentőségét.

Elemlámpa

A zseblámpa megalkotójának személye nem ismert. Az biztos, hogy az első világháborúban már használták a katonák. A zsebtelepek és a kisméretű izzók technológiai fejlődésével egyre jobb lámpákat állítottak elő. A laposelemes lámpák aztán valóságos forradalmat csináltak az ötvenes-hatvanas években. Mindenkinek volt belőle egy-két darab. A gyerekeknek a laposelem (elsősorban hazai Perion gyártmány) két pólusának megnyalatásával tanították meg, hogy az áram ráz (óh, régi szép idők), akik arra is rájöttek, hogy a takaró alatt elemlámpával remekül lehet olvasni, és a szomszéd házban lakó haveroknak kiválóan lehet morze-jeleket leadni. Néhány külföldi származású lámpán piros és zöld színű szűrő lapot lehetett egy gomb elmozgatásával a fény útjába helyezni, ami a készüléket alkalmassá tette a rendőrös vagy vasutas játékra is. Később megjelentek a rúdlámpák, rúdelemmel. Persze nem voltak olyan strapabírók, mint az amerikai rendőrség számára kifejlesztett Maglite-ok. Ezek a magyar köztudomás szerint a rendbontók ütlegelésére is alkalmasak voltak, de nálunk akkoriban a technika nem állt ilyen magas szinten, így a rendőrök kénytelenek voltak gumibotot használni.

Tamagochi

A Tamagochi 1996-ban indult hódító útjára Japánból, s igen rövid idő alatt megőrjítette a világot. Mivel összesen 40 millió darabot adtak el belőle meglehetősen rövid időn belül. A Tamagochi-őrületet a világ mindezidáig legintenzívebb - a legrövidebb időn belül a legtöbb embert "megőrjítő" - kulturális jelenségeként írták le a társadalomkutatók. Csak emlékeztetőül, a Tamagochi volt a világ első virtuális háziállata, amelyet úgy kellett gondozni, mintha élő kutya, kanári vagy tengerimalac volna. Sőt a gondozás elmulasztásával az elektronikus kedvenc elpusztult, s többé nem lehetett életet lehelni belé.

Szájharmonika

Hohner szájharmonika. A gondűzés és a magány hangszere © Hohner

A szájharmonikát egy Hohner nevű úr alkotta meg 1857-ben. Jó marketing szakember volt, mert a szerkezetet ajak hárfa (angolul ma is így hívják: mouth harp) néven dobta piacra. S e költői megnevezés minden hobó és vadnyugati gazfickó szívébe belopta magát. Aki nem akart gitárt vagy bendzsót magával hurcolni, az ingzsebébe szájharmonikát bújtatott, s ha jó kedve volt, vagy magányosnak érezte magát, elfújhatta rajta örömét és bánatát. A blues-zenekarokban a hangszer ma is nélkülözhetetlen.

Videojáték

Ma már se szeri, se száma a videojátékoknak, amelyek életszerűségét, ötletességét, látványosságát felesleges hangsúlyozni, hiszen, aki számítógépet használ szinte bizonyosan maga is lejátszott már néhány menetet. De a kezdetek nem voltak szemkápráztatóak vagy megdöbbentőek, egyszerűen csak zseniálisra sikeredtek. A műfaj alapjait két igen egyszerű játék rakta le. Az egyik az Atari Pong C-100 nevű szerkezet volt 1976-ból, amely ismert egyebet a fekete-fehér tévén is működtethető virtuális pingpongnál. Itt a két játékos a fekete háttéren jobbra-balra csúsztatható vonalkával megüthetett egy fehér pöttyöt, amely az ütőről és az oldalfalakról visszapattant, az alapvonalon viszont elenyészett. Mekkora derbiket lehetett ezzel játszani?! A másik egy monomániás játék volt, a Tetris. Az orosz Alexander Pajitnov 1985-ben a moszkvai számítógép-tudományi intézetben fejlesztette ki az eredeti darabot. Rá egy évre magyar fejlesztők ültették át Apple II és Commodore 64 platformra. Pajitnov a találmányával hasonlóképpen járt, mint a Rubik a kockával: a piaci mozgásokban tapasztalatlan kelet-európai zseni elől lenyúlták a hasznot a pénzéhes nyugati sakálok. Azóta a Tetris megszámlálhatatlan variációban jelent meg, s üres órákban változatlanul remek szórakozást nyújt.

Öngyújtó

Zippo öngyújtó. Mindenki tűzbe jött

Az első öngyújtókat állítólag az első világháború lövészárkaiban eszkábálták össze töltényhüvelyekből. A megoldást a kényszer szülte, ugyanis rossz időben a gyufák állandóan eláztak, s olyan alkalmatosságra volt szükség, amely minden körülmények között meggyullad. A lőszerhüvelybe gyömöszölt benzines vatta, a kanóc, a tűzkő és a szikrát csiholó rovátkolt acélkerék összeállítása viszonylag egyszerű feladat volt. A hadiöngyújtók a háború után meglehetősen népszerűek voltak szerte a világon. Mígnem egy bizonyos George Blaisedell nevű amerikai úrnak 1932-ben eszébe nem jutott, hogy ebből komoly üzletet lehetne csinálni, ha szélben is használható öngyújtót tudna piacra dobni. Ez lett a Zippo, amely mind a mai napi, szinte változatlan formában nagy népszerűségnek örvend annak ellenére, hogy megjelentek az olcsó gázt használó és kifogyásuk után eldobható olcsó konkurens szerkezetek. A Zippóból mostanáig több mint 400 millió darabot adtak el.

Elektronikus kalkulátor

Az elektronikus kalkulátort a Hewlett-Packard találta fel, sőt korszakos jelentőségűvé fejlesztette akkor, amikor megjelentette a HP-35 tudományos célokra is alkalmas készüléket 1972-ben. Ez nem csak az első hordozható tudományos kalkulátor volt, hanem ez volt az első eszköz, amelyben az integrált áramköröket és a led-technológiát egyaránt használták. Akik valaha használtak logarlécet, jól tudják, hogy micsoda forradalmi tett volt ezzel az eszközzel előállni. Magyarországon azonban valamilyen oknál fogva nem a HP, hanem a Texas Instruments, a Honeywell, később pedig a Casio eszközei terjedtek el. Kezdetben az iskolákban ódzkodtak a kalkulátorok engedélyezésétől, mert attól tartottak, hogy a gyerekek majd az alapműveleteket is elfelejtik, de aztán a kor szavának nem lehetett ellenállni. Bár a fejben szorzást és osztást mintha valóban felejtenénk.