A magyar videojáték-piac meglehetősen kicsiny, de a hazai fejlesztőcégek a nemzetközi piacról számos jól fizető megrendelést kapnak. Az új technológiák, különösen az online játékok tömegessé válása azonban mindent megváltoztathat.
A videojátékok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a világon, nem utolsó sorban a mind tökéletesebb technikai kivitelük miatt, ami a fejlesztésekkel párhuzamosan egyre élvezetesebbé – játékokról lévén szó, mondhatjuk azt is – egyre varázslatosabbá teszi őket. De ahhoz, hogy többet tudjon egy játék, s állja a versenyt új generációs konkurenseivel a fejlesztésekbe hatványozottan több munkát, tőkét és szaktudást kell fektetni.
A kilencvenes évek elején az akkori technológia az egyszerű, könnyen létrehozható és viszonylag egyszerűen játszható elektronikus játékok fejlesztését tették lehetővé. A kínálat kialakításánál természetesen azt is figyelembe vették, hogy az átlagos felhasználóknak nem voltak szupergyors gépeik, de arról sem feledkeztek meg, hogy a „hardcore gamer” hajlandó volt hobbijára sokat áldozni, azaz, ha megvette a legjobb gépet, vagy felturbózta a régit, akkor elvárta azt is, hogy a megvásárolt játék kihasználja a hardver lehetőségeit.
A játékfejlesztők kezében lévő szaktudás egyre inkább felértékelődött, ahogy nőttek az elvárások a mind realisztikusabb vagy mind extrémebb játékok megjelentetése iránt. Ennek köszönhetően a nyugat-európai és amerikai játékszoftver cégek egyre nagyobb projekteket adtak ki közép-kelet európai játékfejlesztőknek. Manapság egy átlagos, de a világpiacra szánt játékon 20-30 fejlesztő dolgozik egyszerre, nagyjából fél éven át. Ennek költsége a fejlett piacgazdaságokban olyan magas, hogy a nálunk szokásos 4-500 ezer forintos (hazai mértékkel borsos) havi fejlesztői fizetés mellett is jelentős költségmegtakarítást érhetnek el a játékkiadók.
Sindelyes András a Mithis játékfejlesztő cég projekt vezetője erről a következőképpen vélekedik: „A nagy nemzetközi kiadók azért dolgoznak szívesen magyar játékfejlesztő csapatokkal, mert a nyugat-európai minőséget kapnak az ottaninál jóval olcsóbban. Az utóbbi időben ez a tendencia lassan visszaszorul, hiszen egyre drágább a magyar fejlesztés a bérek és más költségek növekedése miatt, de ma még így is jelentősen olcsóbbak vagyunk.”
 |
A nyugati játékkiadók szemében a magyar fejlesztők a „közepesen olcsó, de elég megbízható” kategóriába tartoznak, hasonlóan például a csehekhez. Lehet ugyan jóval olcsóbban is dolgoztatni például orosz fejlesztőgárdákkal, de ott jóval nagyobbak a pénzügyi kockázatok a különböző okok miatt gyakorta félbe maradó projektek miatt. Sindelyes András tovább árnyalja a képet: „Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy igazán nagy nemzetközi kiadó csak ritkán szerződik magyarokkal, inkább választja a drágább, de számára megbízhatóbb, komolyabb referenciákat és több kiadott játékot felmutató angol vagy amerikai fejlesztőcégeket. Magyar cégekkel inkább kisebb, feltörekvő kiadók dolgoznak.”
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
