65 nagyvállalat ökológiai hatékonyságát vizsgálták

Ma hozták nyilvánosságra azt az Európai Unió által finanszírozott felmérést, amely 65 európai vállalat ökológiai teljesítményét értékeli. Az új megközelítés pénzpiaci szempontokat alkalmaz a vállalatok ökológiai teljesítményének minősítésére. „Egy vállalat csak akkor hoz létre értéket, ha a környezeti erőforrásokat hatékonyabban használja fel versenytársainál.”

Valamit valamiért © sxc.hu

A szlovén Gorenje 2,7-szer hatékonyabban használja fel környezeti erőforrásait, mint svéd versenytársa, az Electrolux. A szlovák Slovnaft ökológiai hatékonysága másfélszer magasabb, mint a cseh Unipetrolé. A BP és a Shell még az egy ötödét sem éri el az EU-15 országok átlagos ökológiai hatékonyságának. Másképp fogalmazva: ha azokat az erőforrásokat, amelyeket a BP és a Shell használ, az EU-15 országok átlagos hatékonyságú vállalatai használnák fel, akkor ez 100 milliárd euróval több GDP-t eredményezne.

Az EU támogatásból megvalósult ADVANCE elnevezésű tanulmány alapján, melyet ma mutattak be Frankfurtban, ilyen egzakt pénzügyi megállapításokra juthatunk a vállalatok ökológiai teljesítményéről. Első alkalommal sikerült a kutatóknak a vállalatok ökológiai teljesítményét olyan formában kifejezni, mely évtizedek óta a pénzügyi teljesítmény értékelésének standardját jelenti. Az ADVANCE projektben részt vett a St. Andrews Egyetem és a Fenntartható Fejlődés Kutató Központ (SDRC) az Egyesült Királyságból, a berlini Jövőkutató és Technológiaértékelő Intézet (IZT), továbbá négy európai ökológiai minősítő intézet. A csoport 65 európai vállalat ökológiai teljesítményét értékelte a „Fenntarthatósági Érték” (Sustainable Value) szemlélet segítségével. A Fenntarthatósági Érték két különösen érdekes jellemzője, egyrészt, hogy a vállalatok környezeti teljesítményét pénzügyi nyelven (vagyis euróban) fejezi ki, másrészt pedig összhangban van a pénzpiacok logikájával, s ezáltal a vállalatok ökológiai teljesítményét lefordítja a menedzserek és a befektetők nyelvére.

A Fenntarthatósági Érték elgondolását Frank Figge professzor (St. Andrews Egyetem és SDRC) illetve Dr. Tobias Hahn (IZT) dolgozták ki, akik az ADVANCE projekt elindítói is egyben. A Fenntarthatósági Érték elgondolás alapjául szolgáló logika egyszerű: „A vállalat csak akkor hoz létre értéket egy adott környezeti erőforrás segítségével – mint például a víz –, ha ennek az erőforrásnak a felhasználásával több nyereséget termel, mint más vállalatok”, magyarázza Frank Figge. Például a Richter 4,3 millió m3 vizet használt fel 2003-ban, és 193 millió euró bruttó hozzáadott értéket hozott létre. Ugyanekkora mennyiségű víz felhasználásával az EU-15 átlag csak 176 millió euró GDP-t hozott volna létre. Az EU-15 átlaghoz viszonyítva tehát a Richter vízfelhasználása 17 millió euró értéket eredményezett.

A Richter egyike a felmérésbe bevont két magyar vállalatnak. A gyógyszergyártó cég ökológiai hatékonysága másfélszerese az EU-15 országok átlagos hatékonyságának, de még így is jóval elmarad az iparág vezetőjéhez, a dán gyógyszeripari vállalathoz, a Novonordiskhez viszonyítva, mely hatékonysága majdnem háromszorosa a Richterének. Az MVM, a felmérésbe bevont másik magyar vállalat, -4,9 milliárd euró negatív fenntarthatósági értéket hozott létre, s ezzel a felmérésben szereplő 13 közmű társaság között az utolsó helyet foglalja el. 2003-ban a szlovén Gorenje 4,3-szor hatékonyabban használta erőforrásait az EU-15 átlagnál, s ezáltal a felmérés által lefedett összes vállalat között a harmadik helyet foglalja el. A többi kelet-európai társaság teljesítménye inkább gyengének nevezhető, amennyiben azokat az EU-15 országok átlagához viszonyítjuk: a Slovnaft és az Unipetrol -5,6 illetve -9,4 milliárd euró negatív Fenntarthatósági Értéket hoztak létre, s ezzel a hetedik illetve a kilencedik helyet foglalják el az ADVANCE felmérésben szereplő kilenc olaj- és gázipari társaság között. 2003-ban az Airbus volt az a társaság, amely a leghatékonyabban használta fel környezeti erőforrásait – a vállalat négyszer volt hatékonyabb az EU-15 átlagnál. Mindamellett ez a számítás csak a repülőgépek előállítását veszi tekintetbe, s figyelmen kívül hagyja az azok használatából eredő környezeti terhelést. A legrosszabb eredményt rendre a közmű illetve az olaj- és gázipai vállalatok szolgáltatták.