A cenzúra jelenti a legnagyobb veszélyt az internet fejlődésében - mondta Wikipedia alapítója a BBC-nek a november eleji Cyberspace konferencián Londonban. Jimmy Wales szerint a kormányok egyre kifinomultabb módszereket használnak arra, hogy elnyomják a kritikus hangokat.

Jelenleg több mint negyven országban bevett gyakorlat a cenzúra – tette hozzá az online enciklopédia alapítója. A kormányok egyre fejlettebb technológiákat használnak, egyes oldalakat szűrnek, nem teljes weboldalakat blokkolnak. A Wikipedia alapítója sarkalatos kérdésnek tekinti, hogy szembemenjen ezzel a trenddel és ne működjék együtt a cenzúrával.

AP

A Wikipedia Kínában

A Wikipediának korábban jelentős problémákat okozott például a kínai cenzúra. A pekingi kormány ugyanis rendszeresen blokkolta az oldalt 2004 és 2008 között, az olimpia kezdetétől hagytak fel ezzel. Jimmy Wales szerint mára sokkal biztosabb pozícióban vannak Kínában, és "pokoli nagy felháborodást váltana ki", ha újra megpróbálná blokkolni a kínai kormány a Wikipediát. Ma ugyanis széles körben ismert az enciklopédia az országban, ráadásul a fiatalok tudják, hogyan lehet megkerülni a tűzfalat.

Egy másik tényező, amely segít a kínai cenzorok elleni harcban, az országon kívül élő, de a kínait anyanyelvi szinten beszélők nagy száma. Gyakorlatilag többen írnak, olvasnak, beszélnek kínaiul Kínán kívül, mint ahányan németül tudnak német nyelvterületen vagy azon kívül.

A következő egymilliárd netező

Ami igazán izgatja Jimmy Wales fantáziáját, az az, hogy a fejlődő világban sokan most kezdenek internetezni. A távközlési infrastruktúra egyre kiterjedtebb, emellett a laptopok és okostelefonok is egyre szélesebb körben válnak elérhetővé. A következő egymilliárd internetező Indiából, Kínából és Afrikából érkezik. Jelentős tömegek jelennek majd meg az online kultúrában, olyan emberek, akikkel általában nem kerülünk semmiféle kapcsolatba. 

Ez óriási hatással lesz a kormányokra, amelyek nem szoktak hozzá, hogy a tömegek jól  tájékozottak is lehetnek az internetnek köszönhetően. Jimmy Wales szerint az újonnan érkező felhasználók – az új blogok és egyéb publikált anyagok – nagy viharokat kavarhatnak majd.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az adagolt információk ideje lejárt

A businessinsider egyik korábbi cikke egészen más aspektusból közelíti meg az internet jövőjének kérdését. Azt írják, hogy miután a zene, a hírek és a reklámozás területe már megváltozott, most a pénzügyek, a kereskedelem, a tévézés és a filmek, az ingatlanpiac és a politika van soron. Ezeket hamarosan az egészségügy, az oktatás és az energiaipar követi.

A modern gazdaság ugyanis alapvetően az információn alapul – nem véletlenül mondják, hogy a XXI. század olaja az adat. Márpedig az internet a lehető leghatékonyabb információáramlási csatorna, amit valaha kitaláltak. Néhány év múlva majd csodálkozva nézünk vissza 2011 idejére, amikor még közvetítőket használtunk, ha lakást szerettünk volna venni vagy eladni, amikor az orvos papírreceptet adott, és a kormányok patikamérlegen adagolták az információkat.

Változik a sebesség is

A Google idén tavasszal jelentette be, hogy a „Google Fiber” program keretében bizonyos városokban szoftveres és hardveres eszközökkel felgyorsítja az internetet. Október végén érkezett a hír, miszerint „valahol Európában” is belekezdhet a Goolge a szuper-szélessáv elindításába.

A Google-nak nyilván a hírverés a legfontosabb, bár a cég azzal érvel, az motiválja őket, hogy majd megélénkül az internetszolgáltatók versenye a program nyomán. Ha ez így lesz, a tipikus DSL-kapcsolat hatvan-százszorosára gyorsul az internetkapcsolatot, de még a legjobb ár/érték-arányú internettel rendelkező ország, Dél-Korea netjénél is tízszer gyorsabb lesz.

A Föld második leggazdagabb országát egyébként 2012 végére hálózzák be a gigabites internettel, de a Google szélessávú tervei jól illeszkednek az Európai Bizottság jövőképébe is. 2020-ra az EB reményei szerint az uniós polgárok legalább 30 megabit/másodperccel kapcsolódnak az internetre, amelynek információtömege a legfrissebb számítások szerint mintegy öt dekát nyom.