Az én hetem című sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hídemberek, lemondatlan, piaszponzor, kontárchat, kikosaraz.
Az európai országok továbbra is támogatnák Ukrajnát, és attól tartanak, hogy Oroszország nem áll le, más országokat is meg fog támadni.
Az elnök mimikájából azonban arra lehet következtetni, hogy az amerikai-ukrán ritkaföldfém-üzlet megkötésének előestéjén Trump már nem akart emlékezni a múlt heti kirohanására.
Donald Trump diktátorozásához fontos tudni, hogy az amerikai demokratikus hagyományok egy lényeges alkotóeleme, hogy az amerikai elnökválasztások 230 éves történetében egyetlen egyet sem halasztottak el (bár legutoljára épp Donald Trump volt az, aki ezt kezdeményezte 2020-ban). Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ez egyedülálló teljesítmény és az európai demokráciák soha nem is siettek követni ezt a példát.
Donald Trump diktátornak nevezte az ukrán elnököt, az amerikai vezető brit szövetségese, Nigel Farage pedig most azt mondja, „nem szabad szó szerint venni” Trumpot.
Az ukrán államfőt diktátornak nevezni „nagy adag cinizmust feltételez” Petr Pavel szerint.
A CNN munkatársa tette fel a kínos kérdést Biden elnöknek, hogy „még mindig diktátornak nevezi-e Hszi elnököt”.
Lukasenka szerint sem ő, sem Putyin nem hősök, mert „nem láttuk a helyzetet, aztán azt hittük, hogy majd elül a dolog, de nem lett vége". Mindeközben állítólag már építik a tábort a Wagner zsoldosainak Belaruszban.
A kínai külügyi szóvivő szerint az amerikai elnök súlyosan megsértette a diplomáciai protokollt.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Aljakszandr Lukasenka szerint az ügy fő gyanúsítottja az ukrán titkosszolgálatoknak dolgozik, még 2014-ben képezték ki. A támadást magukra vállalók viszont a robbantás után jelezték: már elhagyták Fehéroroszországot.
A dél-koreai hírszerzés szerezhetett tudomást az észak-koreai diktátor fiáról, akinek eddig a létezéséről sem tudtak.
A Fülöp-szigetek nemrég megválasztott elnöke, Ferdinand Marcos Jr a kínai elnökkel megállapodott abban, hogy erősítik a két ország együttműködését. A Fülöp-szigetek stratégiai pozíciója a Dél-kínai tengeren és Kína egyre expanzívabb külpolitikája együtt okot adhat némi aggodalomra.
Kazahsztán korábbi diktátora először jelent meg a nyilvánosság előtt a tüntetések kirobbanása óta.
Két napon belül elindulnak haza az orosz erők.
A lázongások során egyre-másra döntik le a volt diktátor, Nurszultan Nazarbajev szobrait Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagy része a megélhetésért küzd, a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 28 éves lánya Nagy Britanniában vásárolt be korábban.
A szuperritka Pullman Landauletből az egykori afrikai elnöknek három is parkolt a garázsában.
Több részben mutatjuk be a HVG Könyvek sorozatban kiadott, Daniel Tudor által szerkesztett Kérdezz meg egy észak-koreait című riportkötetet. Észak-Korea titkosrendőrsége alighanem a legkíméletlenebb és leghatékonyabb a világon. Hogy látják a szervezetet a helyiek és mit csinál mellette hatékony támasza, az inminban, ami a gondolatrendőrség, polgárőrség és egy informátorhálózat sajátos keveréke? Cikksorozatunk második epizódja.
