Zavargások Kazahsztánban
A gázárak elszabadulása miatt kezdődött, ám hamar rendszerellenes zavargássá fajult a Kazahsztánban 2022 első napjaiban kitört tüntetéssorozat. A konfliktusnak egyre több halálos áldozata van, és a politikai következmények is egyre súlyosabbak. A legfrissebb eseményeket cikksorozatunkban követheti.
Először jelent meg a kamerák és így a nyilvánosság előtt Nurszultan Nazarbajev volt kazah diktátor pénteken. Nazarbajevről korábban az a hír járta, hogy elhagyta az országot. A politikus egy videofelvételen hatalmas íróasztalnál, kazah zászlók előtt ülve azt mondta, "nem utazott el sehova, jól megérdemelt szabadságát tölti a kazah fővárosban”. Hozzátette, hogy a jelenlegi államfőnek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek "teljhatalma van", és ő az ország biztonsági tanácsának vezetője.
"Az elnököt hamarosan a Nur Otan (kormányzó) párt elnökévé választják. Ezért az elitben nincs konfliktus vagy konfrontáció. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek teljesen alaptalanok" - hangoztatta.
Nazarbajev az országot megrázó tüntetésekről elmondta, hogy a tüntetők célja "az ország integritásának és az állam alapjainak lerombolása" volt. "Ez a tragédia mindannyiunk számára tanulságul szolgált. Fontos, hogy kiderítsük, ki szervezte ezeket a pogromokat és gyilkosságokat" - tette hozzá az egykori elnök.
A zavargók dühe különösen Nazarbajev ellen irányult, akit azzal vádolnak, hogy hagyta virágozni a korrupciót a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságban, amelyet közel három évtizeden át vezetett.
A 81 éves Nazarbajev 2019 márciusában mondott le elnöki tisztségéről. Miután távozott tisztségéből, megőrizte befolyásos szerepét országa politikájában, igényt tartva a "nemzet feje" címre, és megtartva vezető tisztségét a befolyásos Biztonsági Tanácsban.
A zavargások óta azonban utódja, Tokajev megerősítette saját befolyását, és átvette a Tanács irányítását. Több, a korábbi vezetőhöz közel álló személynek kellett távoznia fontos pozícióból, és legalább egy, a titkosszolgálatot vezető személyt bebörtönöztek.
Tokajev elítélte Nazarbajev szerepét az elit indokolatlan meggazdagodásában, amely az elmúlt években felszította a népharagot. Mindazonáltal úgy vélte, hogy a zavargások nagyszabású külföldi beavatkozás következményei voltak., anélkül, hogy erre bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna.
A kazahsztáni helyzetről itt írtunk bővebben:
Moszkvának nem kellett kétszer mondani, hogy tegyen rendet a kazah káoszban
Gyökeres pályamódosításra kényszeríthetik Kazahsztánt a véres összecsapásokba torkollott zavargások, amelyeknek orosz beavatkozással sikerült véget vetni. Máris napirendre került, hogy Kazahsztán csatlakozzon Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államához.
