Sok ellenségük lett az otthon szülő nőknek

Most először készült átfogó kutatás a hazai otthon szülésről. Kiderül például, milyen feltételekkel lehetett kórházon kívül világra hozni egy gyermeket az elmúlt húsz évben. A Varró Gabriella szociológus által vezetett felmérés más furcsaságokat is leleplez.

Mennyire jellemző, hogy megalázó, sértő bánásmódban részesül az a nő, illetve családja, aki otthon akarja megszülni gyermekét? Melyek a jellemző sérelmek, hánynak volt ebben része, esetleg indult-e vizsgálat a tervezett otthon szülés miatt a szülők ellen? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az a kutatás, amely az elmúlt húsz év otthon szüléseivel kapcsolatos tapasztalatokat kívánta összegyűjteni.

Az otthonszülés Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan sosem volt tiltva, ugyanakkor azoktól eltérően ez év áprilisáig szabályozva sem. Ennek ellenére, becslések szerint, évi 200-300 nő dönt úgy, hogy kórházi segítség nélkül hozza világra gyermekét. Jó ideje már leginkább a botrányok kapcsán hallunk az otthon szülésről, a néhány tragikus kimenetelű vajúdás, a bábák elleni büntetőeljárások pedig egyenesen kriminalizálták az otthon szülést.

Geréb Ágnes. Terhes népszerűség Fotó: Végel Dániel

Egészen az 50-es évekig Magyarországon sem volt hagyománya a kórházi szülésnek, csak utána kezdett medikalizálódni a gyermek világra segítése. Ám a hiányos kórházi infrastruktúra miatt vidéken előbb megjelentek a szülőotthonok, majd ott is a kórház számított kizárólagos helyszínnek az anyaság első pillanatainak átélésére. Aztán ahogy az lenni szokott, egyesek megpróbáltak visszanyúlni a gyökerekhez; egyre többeket meggyőzve arról, hogy ez a helyes döntés. Az első tervezett otthon szülést 1989-ben regisztrálták, de a következő évben már húsz baba jött világra a kórház falain kívül.

Az érintettek azóta többször is megkísérelték rendezni az otthon szülés helyzetét. A szabályozás körüli érdemi vita megkezdéséhez azonban botrányok kellettek: előbb a bábaperek, majd Geréb Ágnes, a téma legismertebb szereplőjének tavaly őszi letartóztatása. Aztán 2011. áprilisi hatállyal megszületett az otthon szülést szabályozó rendelet, amely az érintettek szerint ellehetetleníti a szülésnek ezt az alternatíváját.

Bár a jogszabály rendezte a több évtizedes áldatlan állapotot, számos ponton szigorúbb a korábbi gyakorlatnál, amit a bábák évekig folytattak. Kizáró ok például, ha az anya korábban császármetszéssel szült, ha felmerül az iker- vagy többes terhesség gyanúja. Ráadásul a jogszabály által előírt tárgyi és személyi követelmények drágulást hoznak, ha valaki kórházan kívül akarja átélni ezt az élményt, 200-300 ezer forintja is bánhatja, a társadalombiztosító ugyanis nem támogatja az otthoni vajúdást. (Korábban már írtunk az otthon szülés anyagi oldaláról: akkor az a hír járta, hogy az árak 50-150 ezer között mozognak.)

De hogyan csinálják ezt mások?

A kérdés, hogy egy gyermeknek otthon vagy az orvosok felügyelete mellett kell-e megszületnie, szinte minden országban parázs vitákat gerjeszt. Ennek ellenére vannak nagyon pozitív példák a helyzet rendezést illetően. A támogatók előszerettel idézik például Hollandiát, ahol a legnagyobb arányú – 30 százalék – az otthon szülés. De más országokban is – Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Dániában, Norvégiában – van arra példa, hogy ez is a társadalombiztosítás által támogatott szülési forma, akkor is, ha kevesen élnek vele. (Van, ahol az otthon szülések aránya az összes szülés 1-2 százalékát teszi ki.)

Aztán vannak az ellenzők, akik egyenesen felelőtlenségnek és kockázatosnak tartják, ha egy anya mellőzni akarja a kórházi biztonságot. A másik tábornak pedig ugyanúgy kész erre a válasza: éppen az orvosi beavatkozások szükségtelenségét hangsúlyozva.

Nem meglepő tehát, hogy a fejlett országok szülész-nőgyógyász szakmai grémiumai is igen eltérően viszonyulnak a témához. Az Egyesült Államok szülészorvosait tömörítő American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) például teljesen elutasítja a szülés e formáját, ugyanis szerintük veszélyezteti az anyát és a magzatot. A nagy-britanniai szülészek szervezete, a Royal College of Obstetricians and Gynecologists (RCOG) ezzel szemben leszögezi, hogy az otthoni vajúdás növeli annak az esélyét, hogy az anya biztonságban és elégedetten hozza világra gyermekét, aminek egészségügyi hatása mindkettejükre nézve kedvező.

De kik szülnek otthon?

A kutatásból az is kiderül, kik választják a szülés e formáját. A tipikus otthon szülő nő felsőfokú végzettségű, Budapesten él vagy az agglomerációban, és elsősorban korábbi negatív kórházi tapasztalatai miatt választja az otthon melegét. Kiderül az is, hogy miközben a szülési kedv folyamatosan csökken ezek a nők az átlagosnál lényegesen több gyermeket vállalnak: minden harmadik otthon szült családban három, vagy annál több gyermek születtet.

Többen is arról számoltak be, hogy amikor kiderült, az otthonszülést választják, az orvosok egy része elutasította a további terhesgondozást. És minden hatodik gyermekorvos megtagadta az újszülött vizsgálatát. Az érintettek arról számoltak be, hogy ki voltak téve a hatóságok zaklatásának és az egészségügyi dolgozók rosszallásának. A szabályozás hiányában az otthon szülést titkolózás övezte az ezt választó családok részéről, és elutasítás a különböző intézmények és hatóságok oldaláról.

Fotó: Túry Gergely

Hogy miért maradnának mégis otthon? Ezen nők úgy érzik: a kórházak nem tudják nekik biztosítani a nyugodt, háborítatlan szülést. A megkérdezettek közül minden második nőnek volt már negatív tapasztalata a kórházakkal, ami igencsak befolyásolta döntésüket, illetve a szülés levezetésének kórházi módjával kapcsolatosan is ellenérzéseik vannak. A legtöbb válaszadó – 88,2 százalék – a beavatkozások minimalizálását jelölte meg a "Miért választotta az otthon szülést?" kérdésnél. Majd 66,5 százalékuk említette a családi közeg fontosságát, és 40 százalék felett volt a korábbi negatív kórházi élményt vagy a rossz vizsonyokat említők aránya. A megkérdezettek elsöprő többséfe, 90 százaléka pedig legközelebb is otthon adna életet gyermekének.

A kutatásból az látható, hogy Magyarországon az otthon szülés erősen kriminalizálódott. Az otthon szülés háborítatlanságát nagyban veszélyezteti a nőket emiatt ért számtalan elutasítás és zaklatás. Az egészségügyi intézményrendszer szereplői és a hatóságok is több esetben úgy viszonyultak az otthon szüléshez, mintha bűncselekmény lenne. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a szüléshez kihívott mentő nyolc esetben azonnal értesítette a rendőrséget is, két esetben pedig a kórház tett feljelentést, amiért az anya az újszülöttel saját felelősségre elhagyta a kórházat a szülést követően. Utóbbi azt is jelezheti, hogy az ambuláns szülésnek – más nyugat-európai országokkal szemben – nincs elfogadott gyakorlata Magyarországon, még ha a vonatkozó jogszabályok nem tiltják is.

A szülők egy részével szemben kiskorú veszélyeztetése miatt indult kivizsgálás, és az ÁNTSZ is több esetben faggatta őket az otthon szülés körülményeiről. Ha pedig a szülés alatti és szülés körüli bonyodalmakat megúszták is, a szülést követően a gyermek anyakönyvezésénél ütközött nehézségekbe a szülők több mint negyede.