Kinek kell 25 millió palack egri bor?

Az elmúlt másfél évtizedben az egri szőlészek és borászok némi tétova útkeresés után, mintha megtalálták volna az új (szakmai és üzleti szempontból egyaránt) követendő irányt. A helyszínen igyekeztünk megtudni, hogy pontosan merre is fordultak?

Pók Tamás főborász. Bemutatni Magyarország legszebb borait © hvg.hu

Pók Tamás, a Monarchia Borászat főborásza 1995-ben indította el családi jellegű pincészetét. Ehhez megvoltak az alapok, hiszen a felmenői több nemzedéke is ezzel foglalkozott: leánykát és bikavért termeltek. „Be kellett látnunk, hogy a hagyományos módon és hagyományos fajtákkal készített bor, egy mind vékonyabb réteg igényeit elégítette ki. Ekkor kaptunk egy ajánlatot Kovács Nimród üzletembertől egy olyan gondolattal, amely tetszett: Próbáljuk meg Magyarország legszebb borait összegyűjteni és megmutatni idehaza, de elsősorban külföldön, főleg az Egyesült Államokban” – mondja Pók Tamás. A két cég pár éves együttműködés után végleg összesimult, s a Pók Polonyi Pince 2002-től Monarchia Borászatként folytatta. Ez egyben belépést jelentett egy 20 millió dolláros forgalmú nemzetközi kereskedőházba, amelynek egy holding cégen keresztül Kovács Nimród a főtulajdonosa. A Monarchia Matt International (MMI) sajátossága (s ezzel a megoldással a világpiacon is ritkán lehet találkozni), hogy egy kézben tartja a teljes vertikumot a szőlőtermesztéstől, a borkészítésen át, a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységig, s az internetes értékesítésig. A cégnek nem csak Egerben, hanem Kaliforniában is vannak termelő érdekeltségei, ahol a Starry Night borászat egyharmada van a vállalkozás kezén. Mivel kontrollált a teljes üzleti folyamat, így a minőség is jobban szavatolható, s a legjobb áron lehet értékesíteni a borokat.

Csúcsborok

Monarchia Borászat Nimrod III – 2003 Csupán 1500 palack készült belőle! Pók Tamás szerint ez a bor az egri táj és hagyomány üzenete a vörösborról a világnak, s amely annak bizonyítéka, hogy az itteni bor világ legelismertebb vöröseivel szemben is megállja a helyét! Kis tölgyfahordós érlelést követő gondos válogatás után kizárólag a legkiválóbb hordókból házasították az érett, testes vörösbort, amely a borászat elnökének, Kovács Nimródnak nevét viseli. Tóth István Tradicionális Pincészete Bikavér Válogatás – 2003 Színe mélyen csillogó rubin, fiatalos illata döntően tölgyfás-animális karaktert hordoz. Ízében koncentrált, izgalmasan fűszeres zamatú ital. A legjobb dűlők legjobb tételei egyesülnek benne. Sűrű tanninjai izgatják a nyelvet, harmóniája újabb és újabb kóstolásra serkentő. Már most is nagy formában van, de még sok ideje van a változásra, a bikavér rajongói bizonyosan izgalommal várják további fejlődését.

„Az a tapasztalatunk, hogy a vevők szemében hitelesebbek azok a borforgalmazó cégek, amelyeknek saját pincészetük, saját szőlőtermesztési hátterük is van” – fejtette ki Szalay Dorottya, a Monarchia Matt Hungary (MMH) ügyvezető igazgatója. Ez abból táplálkozik, hogy a bor elkészítése szinte kézműves tevékenység, aminek van egy fontos művészi oldala is. Éppen úgy dolgozik a borász a házasítás során, amint a festő, amikor a palettáról kiválaszt egy színt. A megfelelő ízhatás elérése érdekében pontosan tudnia kell (például a bikavér kialakítása során), hogy a cabernet, a merlot vagy a kékfrankos alkalmazásával milyen változást ér el, sőt tudnia kell, hogy a különböző dűlőkből származó borral hogyan finomíthat a kompozíción. Ezzel egyedi tónus, arculat alakítható ki, amely kötődik egy adott pincészethez, kereskedőházhoz.

„Geomorfológiailag nagyon tagolt a borvidék. Sokféle dűlő, medence, lejtő, fekvés van. Így ha az ember helyesen választja a fajtát és a művelési módot, a könnyű fehérektől, a rozékon át a nehéz testes vörösekig mindent előállíthat. A pénzügyi, befektetési lehetőségek természetesen meghatározzák, hogy melyik borászat milyen piacot célozhat meg” – fejtette ki Pók Tamás. A Monanrchiánál megpróbálnak egy új, egyedi ízvilágot felépíteni, ami nem a hagyományos nyugati fajtákra (merlot, cabernet) épül, hanem új szőlőfajtákat alkalmaznak. Ennek révén jelent meg a kísérletekben a toszkán chianti alapfajtája, a sangiovese, de egy nemesítő, Kozma Pál például visszakeresztezéssel előállított régi magyar és eurázsiai fajtákat. Ezeket Pók Tamás a saját szőlőjében már elültette, s egyelőre még a megfelelő termésre várnak, hogy kipróbálhassák az új összetevőket.

„Az egyedi jellegnek, egzotikumnak is megvannak azonban a határai, amelyeket a piac jelöl ki. Nem szabad olyan mértékig eltérni a nemzetközi trendektől, ami már nagyon leszűkíti a piacnak azt a szegmensét, ahol vevőket lehet találni a magyar, s ezen belül az egri borra. Ez ugyanis piaci alapon alighanem finanszírozhatatlan lenne” – jelezte Szalay Dorottya, hogy inkább a piaci valóság mozgatja lépéseiket, semmint a korláttalan alkotóvágy.

Ahhoz, hogy magyar bort el lehessen adni például New Yorkban, ahol ott tülekednek az egész világ borkereskedői, nagyon speciális közönség kell: városi, kalandvágyó újra nyitott emberek. De azért annyira nem lehet különbözni e borokkal, hogy valóban kalandnak érezzék a vásárlást. Például a bordói típusú cuvé-kbe beletesznek egy kis kékfrankost, ennyi lehet a helyi sajátosság. „Az egri borok legfőbb jellegzetessége az intelligencia: a többet ésszel, mint erővel szemlélet érvényre jutása. A harmónia nem a túláradó tanninokból származik, hanem a szép gyümölcsök és a bársonyosság alakítja ki az egyensúlyt. Valami hasonló ez, ahogy a burgundi borok készülnek” – érzékelteti a főborász szakmai ideáljuk fő irányát.

„A bikavérnek sajnos olyan rossz az imázsa Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hogy ezen a néven nem lehet a gyönyörű magyar borokat piacra vinni. A 2003-as Bikavér Superior például Bazilika elnevezéssel megy ki, mert ezen a módon kell védeni az előítéletektől. A magyar borokat azzal, hogy magyar, általában nem lehet eladni. Amerikában a Zöld Veltelinit kizárólag Grüner Veltlinerként tudjuk értékesíteni, de úgy, hogy az étteremtulajdonosnak megmutatja az emberünk: itt ez a bor, na hogy tetszik? Ha azt hallja, hogy legalább olyan szép, amelyeket az éttermes eddig ismert, csak akkor mondja meg, hogy nem Ausztriából érkezett, hanem magyar, s valamivel olcsóbb is a megszokottnál. Egyszóval a piacot csak nagyon lassan, lépésről-lépésre lehet felépíteni” – mutat rá a rideg valóságra az MMH ügyvezetője.

Szerinte eközben sokkal kevesebb hibát követhetnek el, mint azok, akik már felépítették a piacukat. Nagyon nagy engedményeket kénytelenek adni a kisebb minőségi eltérések esetén is. Ha rosszabb egy évjárat, az őket sokkal inkább sújtja, mint az elfogadott bortermelő országok cégeit. A hitelesség miatt a gyengébb évjáratokat akár 40-50 százalékkal olcsóban kénytelenek értékesíteni. Csakhogy ezeket a különbségeket az MMI-nek is szállító magyar borászatok nem képesek elviselni, s tiltakoznak, hiszen a borok nem ilyen arányban rosszabbak.

Az egri régióra jellemző az eltarthatóság, mert a hűvösebb mikroklíma miatt olyan savak alakulnak ki, amelyek megtartják a bort. Ez a piaci szereplés szempontjából látszólag szerencsének tekinthető. Ugyanakkor az érlelési idő is kitolódik, a bornak lassúbak a változásai az idő folyamán. Ezért az egri borokat nem szabad túl fiatalon inni. A késői szüretek miatt a külső levegő hőmérséklete is alacsony, és a hűvös pince miatt még egy év, hogy az almasav-bomlás megtörténjen, kerekedjen a bor, aztán még legalább két év, mire piacra lehet lépni vele. Sőt a régi feljegyzéseket is figyelembe véve igazi nagy bor Egerben négy-hat éves kora előtt soha nem is jelent meg. Eközben az üzleti érdekek arrafelé hajtják a termelőt, hogy gyorsan eladható fiatal borokkal operáljon, s minél kevesebb ideig álljon a pénz a megtermelt borban. Ennek megfelelően alakítják az ízlést is Amerikától Németországig a nagy piacokon, ahol ma már a könnyű, friss gyümölcsös fehér borokat keresik leginkább. Ez a trend sajnos nem használ az egri bornak.