Az MNB is veszteséges

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2007-ben 16,6 milliárd forint vesztesége képződött, a 2006. évi 14,6 milliárd forint nyereséggel szemben – derül ki a jegybank honlapján szerdán közzétett jelentésből.

A 2006-hoz képest 31,2 milliárd forinttal alacsonyabb eredmény döntően a devizaárfolyam-változásból származó nyereség csökkenésével magyarázható a jelentés szerint. Míg 2006-ban kiemelkedően magas, 66,4 milliárd forint nettó nyereség származott a devizaárfolyam-változásból, addig tavaly ez 9 milliárd forint volt.

Tavaly az MNB nettó kamat- és kamatjellegű eredménye az előző évek veszteségeivel szemben 0,3 milliárd forint nyereség volt. A jegybank szerint ez elsősorban egy egyszeri tranzakcióval magyarázható: december 29-én a központi költségvetés a még fennálló – dollárban és jenben denominált – devizahiteleit előtörlesztette, ami 6,5 milliárd forint kamatjellegű nyereséget hozott.

A nettó deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 149,9 milliárd forint nyereség volt tavaly, ami 2006-hoz képest 33,5 milliárd forintos növekedés. A nettó forint kamat- és kamatjellegű eredmény a 2006. évi 131,6 milliárd forint veszteségről 2007-re 149,6 milliárd forint veszteségre nőtt. A 18 milliárd forintos eredményromlást a forintkamat-bevételek 1,4 milliárd forintos emelkedése mellett, a kamat- és kamatjellegű ráfordítások 19,4 milliárd forintos növekedése okozta. Az alapkamathoz kötött kamatozású forintkötelezettségek utáni kamatráfordítások növekedése döntően a jegybanki alapkamat átlagos szintjének 1,1 százalékpontos emelkedésével magyarázható.

A pénzügyi műveletek realizált eredménye 4,5 milliárd forint veszteség volt. A deviza-értékpapírok lejáratokon és eladásokon realizált vesztesége 10,9 milliárd forinttal csökkent 2007-ben. A jegybank hivatalos devizatartaléka 2007. év végén az előző év azonos időszakához képest alig változva 16,4 milliárd euró maradt.

A jelentés szerint a devizaárfolyam-eredmény 57,4 milliárd forint nagyságú csökkenését csak részben kompenzálta a nettó kamateredmény javulása és a pénzügyi műveletek realizált veszteségének csökkenése. A jelentés szerint tavaly a személyi költségek mintegy 1 százalékkal, a banküzemi költségek pedig 1,9 százalékkal csökkentek 2006-hoz képest. A tavaly megvalósított beruházások pénzügyileg realizálódott értéke 6,282 milliárd forint volt, ami kismértékben elmarad az előző évitől. A jelentés szerint az MNB működéséhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységet tavaly is az ésszerű költséghatékonyságra való törekvés jellemezte, és ezért az intézmény éves működési költsége nemcsak a tervezett előirányzatnál, hanem az előző évi működési költségnél is alacsonyabb lett.

A 2006. évhez képest elért 1,5 százalékos költségmegtakarítást részben a munkaerő-gazdálkodásban érvényesülő tudatos hatékonyságjavítási intézkedések tették lehetővé. Ezek az elmúlt évinél 7,5 százalékkal alacsonyabb átlaglétszám mellett a személyi jellegű költségek csökkenését eredményezték. A működési hatékonyság növeléséhez jelentős mértékben hozzájárult a szervezeti hierarchiában a vezetési szintek számának csökkentése, a készpénzlogisztikával kapcsolatos tevékenység profiltisztítása, korszerűsítése valamint központosítása. A megvalósult beruházások volumene, a fejlesztési és beruházási döntéseket támogató módszerek továbbfejlesztésének köszönhetően, szintén csökkent - derül ki a jelentésből.

Az MNB eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg. Az MNB törvényben meghatározott alapvető feladatainak végrehajtását nem befolyásolhatja az eredményre gyakorolt hatás, ezért a jegybank gazdálkodási tevékenysége a bank működési költségeivel történő ésszerű és takarékos gazdálkodásra korlátozódik.

A jegybanktörvény változása miatt az éves jelentésről a megszűnt közgyűlés helyett a részvényes, a magyar kormány képviselője dönt. A törvényben foglaltak szerint a részvényes az éves beszámolót jóváhagyta, az alapfeladatokról szóló üzleti jelentést tudomásul vette.

A jelentés áttekinti a tavalyi legfontosabb makrogazdasági folyamatokat. A jelentés megállapítja: a jegybank 3 százalékos középtávú célján – és az értékeléskor figyelembe vehető plusz/mínusz 1 százalékos toleranciahatáron is – egész évben kívül maradó infláció döntően az MNB hatókörén kívül eső tényezőkkel magyarázható. A költségvetési kiigazító intézkedések részeként megjelenő adó- és szabályozottár-emelések mellett az év második felében az olaj- és élelmiszerárak gyors ütemű globális növekedése is éreztette hatását.

A költségvetési politikában 2007-ben bekövetkezett irányváltás miatt mind a reálgazdasági, mind a pénzügyi stabilitás erősödött. Az amerikai jelzálogpiaci válság hatásai közvetlenül ugyan nem érintették a magyar pénzügyi rendszert, de a lehetséges fertőzési csatornák miatt a kockázatok azonosítása és kommunikációja a jegybank kiemelt feladata.