Lehet-e még Budapesten olimpia?

Az olimpia elhelyezéséhez Budapest adottságai megvannak, de a főváros – és Magyarország – a mai állapotában nem tudna olimpiát rendezni – állapította meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) 2006-ban aktualizált, egy Budapesten megrendezendő olimpiáról készült megvalósíthatósági tanulmánya. Vajon a pekingi olimpia árnyékában illetve a mai gazdasági helyzetben füstbe ment tervnek tekinthetjük az olimpia megrendezését? A Budapest Olimpia Mozgalom (BOM) elnökét és egy sportközgazdászt kérdeztünk.

Itthon először 2002-ben merült fel az olimpia megrendezésének ötlete. Akkoriban az Ifjúsági- és Sprotminisztérium el is készíttetett egy hatástanulmányt az esemény 2012-es budapesti megrendezéséről, de 2003-ban a döntéshozók elvetették az ötletet és be sem nyújtották a pályázatot. A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) azonban nem adta fel ezt a tervet. 2006-ban elkészült egy aktualizált hatástanulmány, amely akkor azt támasztotta alá, hogy Budapest – bizonyos kockázatok mellett ugyan – de alkalmas lenne az Olimpiai Játékok megrendezésére.

A PwC akkori számításai szerint – 2020-ig éves átlagos 4 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálva – az Olimpiai Játékok teljes feltételrendszerének megteremtése és a rendezvény lebonyolítása összesen legalább 4156 milliárd forintot (26 milliárd dollár) igényelne (egyéb megvalósítási szcenáriókban pedig a 4592 milliárd forintot is elérheti). Bár már ez az összeg is nagy tehernek tűnhet Magyarország számára, a tanulmány mégsem tartotta ezt a megrendezés akadályának.

Azóta azonban több olyan kritérium is megjelent, amely az olimpia megrendezése ellen szólhatna. Egyrészt  mind a világgazdasági, mind a hazai gazdasági környezet alaposan megváltozott: jelentősen visszaesett a gazdasági növekedés és megnőttek az inflációs kockázatok. Másrészt az utóbbi időben megnövekedtek az olimpia megrendezéshez szükséges infrastrukturális, biztonsági és technológiai kiadások.

Ennek fényében felmerülhet a kérdés: Magyarország szempontjából valóban reális egy olimpia megrendezésében gondolkodni, nem jelentene túl nagy terhet az ország számára főleg olyan gazdasági környezetben, ahol a költségvetési kiigazítások miatt erősen lelassult a növekedés, a szükséges reformok nagyon nyögvenyelősen haladnak előre, és komoly erőfeszítéseket igényel a megtépázott befektetői bizalom visszaállítása is.

Az egyik ilyen kritérium a – Magyarország szempontjából nagyon is sarkalatos problémának számító – gazdasági növekedést érinti. Bár az olimpia az idők során a világ egyik legnagyobb gazdasági hatású rendezvényévé vált és az 1976-os montreali olimpia óta – az athénit leszámítva – a legtöbb nyereséges volt, a Bank of China tanulmánya arra mutatott rá, hogy az elmúlt 60 év olimpiáit rendező államok egyike sem kerülhette el a játékokat követő növekedési visszaesést. Az olimpiát követő 8 évben ugyanis a rendező országok GDP-je évi 0,4-2,5 százalékkal csökkent a játékokat megelőző 8 évhez képest. A nagyobb visszaesés ráadásul inkább a kisebb országokra volt jellemző.

A másik szintén nem elhanyagolható körülmény az olimpia megrendezésének költségei. Egyes vélemények szerint Kína ezzel a gigantikus költekezéssel alaposan feladta a leckét a soron következő, olimpia rendezésére vállalkozó országoknak – köztük Magyarországnak is. Kína ugyanis minden korábbi Olimpiai Játékoknál többet, egyes becslések szerint 41 (6476 milliárd forint), mások szerint 60 milliárd dollárt (9477 milliárd forint) költött az esemény megrendezésére. Csak a már szinte jelképpé vált, több mint 90 ezer férőhelyes Madárfészek stadionra közel 500 millió dollárt költöttek. Ez körülbelül négyszerese a 2004-es athéni olimpia költségvetésének és körülbelül 1,5-2-szerese annak a költségkeretnek, amellyel a PwC számolt a budapesti olimpiát illetően. A kínai játékok hatalmas beruházása azonban busásan megtérülhet: egy 1999-ben készült megvalósíthatósági tanulmány 1,625 milliárd dollár profittal számolt.

Azt a mértékű költekezést, amit a kínaiak produkáltak az infrastrukturális, biztonsági és technológiai beruházásokban egy GDP szempontjából kicsinek számító ország már nem tud felvállalni – mondta Dénes Ferenc. A sportközgazdász szerint, ha a későbbiekben ezt veszik alapul, akkor a kisországok valóban nem rúghatnak labdába egy olimpia megrendezésében.