Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Szerdától teljes védettséget élveznek a magyarországi bankbetétek is - jelentette be Veres János pénzügyminiszter szerdán sajtótájékoztatón, melyen részt vett Simor András, a jegybank elnöke és Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is. Hozzátette: a kormány azt javasolja, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított összeghatárt a jelenlegi 6 millió forintról 13 millió forintra emeljék, és töröljék el a 10 százalékos önrészt is.
A javaslatról öt párti egyeztetést követően a parlament dönt, a pénzügyminiszter reményei szerint már hétfőn, így egy héttel később kihirdethetik a jogszabályt. Parlamenti menetrend azonban nem befolyásolja a teljes körű állami garancia azonnali hatályba lépését - erősítette meg. A bankok számára nem írnak elő azonnali, csak fokozatos feltöltési kötelezettséget az OBA-ba. Az OBA forrásait a bankok adják össze, ha a kormány azon túlmenően beavatkozik, közpénzből teszi. Veres János elmondta: a garantált betétek köre nem változik.
Simor András a tájékoztatón elmondta: a magyar bankrendszer tőkeerős, stabil, de az MNB folyamatosan figyeli a folyamatokat és kész megtenni a szükséges lépéseket. "Sem igény, sem szükség nincs arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi helyzetbe beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgatókönyvei az ellenkező esetekre is" - mondta a jegybank-elnök, megerősítve, hogy napi kapcsolatban állnak a bankokkal. Simor András röviden ismertette a szerda délelőtt a jegybankban közzétett Jelentés a pénzügyi stabilitásról című jegybanki elemzés főbb megállapításait is. Aláhúzta: a magyar bankrendszer tőkeerős, az országban megfelelő a bankok likviditása, a magyar bankrendszer jelentős tőketartalékokkal is rendelkezik, így a bankok a sokkok ellen jelentős védekezőképességgel rendelkeznek.
Az MNB elnöke két kockázatra azonban felhívta a hazai bankrendszerrel kapcsolatban a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a hitelválság miatt bekövetkezett bizalomvesztés következtében nőnek a magyarországi bankok költségei, ami hosszabb távon megemelheti idehaza a hitelkamataikat, a hitelezés szűkülhet, és végeredményben a várakozásokhoz képest mérséklődhet a gazdasági növekedés üteme. Gond az is az MNB elnöke szerint, hogy a növekvő hitelezést a bankok részben külföldi forrásokkal fedezték, az elmúlt időszakban azonban az volt a jellemző, hogy a külföldi források költségei emelkedtek, miközben a források futamideje mérséklődött. Ez hosszabb távon a banki költségek megemelkedését eredményezi Magyarországon is.
Farkas István, a PSZÁF elnöke elmondta: a felügyelet folyamatos kapcsolatot tart a hazai hitelintézetekkel. Úgy ítélte meg, a magyarországi bankrendszer stabil. Elmondta egyúttal, hogy a hazai bankrendszer elhanyagolható mértékben rendelkezik kitettséggel azon eszközfedezetű értékpapírokkal szemben, amelyek gyakorlatilag a válságot előidézték. A PSZÁF adatai szerint a hazai bankoknak a Lehman Brothers-szel és az amerikai AIG biztosítóval szembeni kitettsége mindössze a hazai bankrendszer tőkéjének kevesebb mint 1,5 százaléka. Kérdésre Farkas István közölte: a tőzsdéken a bankok tőkepiaci mozgása túlreagált, ez igaz az OTP árfolyamára is, mivel a Budapesti Értéktőzsde papírjainak 75 százaléka külföldi kézben van, az OTP árfolyamára is érvényesek a nemzetközi tőkepiaci folyamatok.
