FT: orosz merényletekre figyelmeztetik az európai védelmi vállalatok vezetőit a nyugati titkosszolgálatok

Az európai hírszerző szolgálatok szerint a hadiipari óriások mellett a kisebb cégek is célponttá válhatnak, különösen a dróngyártók. Napirendre került a vezetők személyvédelmének megerősítése.

  • HVG

Az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb erőfeszítéseket tehetnek európai védelmi ipari vezetők meggyilkolására, a fenyegetés miatt pedig több vállalat is megerősítette magas rangú tisztviselői személyi védelmét – írja a Financial Times öt európai hírszerző szolgálat információjára hivatkozva.  

A lap szerint a Kreml az ukrajnai háború elhúzódásával és az orosz gazdaság nehézségeivel párhuzamosan fokozná az európai szabotázsakciókat és más, úgynevezett hibrid műveleteket Európában. A cél az lehet, hogy végzetesen meggyengítsék az Ukrajnának nyújtott európai támogatást.

Az európai hírszerző szolgálatok szerint az orosz műveletek célpontjai között a védelmi vállalatok vezérigazgatói és más magas rangú alkalmazottai, valamint kisebb cégek vezetői is szerepelnek, különösen a drónokat és azok alkatrészeit gyártó vállalatok munkatársai.

A fenyegetettség szintje emelkedett Európában. Nemcsak a vagyontárgyakat, hanem az embereket illetően is

– mondta a Financial Timesnak egy magas rangú európai hírszerzési tisztviselő.

A német belbiztonsági szolgálat (BfV) jelentősen fokozta az ország védelmi ipari vállalatainak vezetőivel és alkalmazottjaival folytatott egyeztetéseit, egyebek mellett azt javasolva a cégeknek, hogy vegyenek igénybe magánbiztonsági szolgálatokat a vezetők személyi védelméhez. Sinan Selen, a BfV vezetője hétfőn a német törvényhozóknak arról beszélt, hogy „Oroszország állami vagy államilag irányított szereplők által elkövetendő, személyek elleni erőszakos cselekmények tudatos megtervezésén dolgozik”. Hozzátette, ezeknek a műveleteknek a célpontjai, módszerei és végrehajtói is változnak, megfigyelhető a szervezett bűnözői hálózatok bevonása is.

A Financial Timesnak nyilatkozó hadiipari vezetők közül többen elmondták, hogy az elmúlt hat hónapban, a kormányzati biztonsági szervek tanácsára fokozták a személyvédelmet. Mások úgy nyilatkoztak, hogy csak akkor vesznek igénybe testőröket, amikor külföldre utaznak. A lap megjegyzi, az ilyen merényletek végrehajtásáért elsősorban az orosz katonai hírszerzés, a GRU felelhet.

A hírszerzési források szerint a GRU az utóbbi időben változtatott a módszerein: tisztjei szorosabban működhetnek együtt szervezett bűnözői csoportokkal, határokon átnyúló ügynökhálózatokat használhatnak, és a felderítést, a logisztikát, a tervezést, valamint a végrehajtást különböző személyekre vagy csoportokra oszthatják szét ahelyett, hogy kizárólag az interneten pénzért toborzott, „eldobható” ügynökökre támaszkodnának.

Egyes konkrét merényletterveket már sikerült felderíteni és meghiúsítani, más esetekben pedig gyanús tevekénységeket észleltek. A biztonsági szakemberek szerint ugyanakkor nem feltétlenül kell végrehajtani a merényleteket ahhoz, hogy az orosz műveletek elérjék a céljukat. „Oroszország szemszögéből a fő cél továbbra is pszichológiai jellegű” – fogalmazott egy hírszerzési tisztviselő. Hozzátette:

Már azzal is elérik a kívánt hatásukat, hogy elhitetik az emberekkel, célpontok lehetnek. Azt akarják, hogy az emberek kétszer is meggondolják, üzleteljenek-e Ukrajnával.

Egy tisztviselő ugyanakkor kiemelte, hogy az orosz ügynökök egyes akciói továbbra is amatőrnek tűnnek, és könnyen elháríthatók, azonban önmagában is komoly terhet ró a biztonsági szolgálatokra, ha kénytelenek szinte mindenkire potenciális fenyegetésként tekinteni. Augusztusban Svédországban két fiatal orosz turistát vettek őrizetbe, mert egy sátrat állítottak fel a Saab védelmi vállalat vezérigazgatója, Micael Johansson ingatlanának közelében. Röviddel később szabadon engedték őket. Az eset is jelzi, milyen nehéz megítélni, hogy egy gyanús tevékenység valódi fenyegetést jelent-e.

Claudine Fry, a Control Risks nevű nemzetközi kockázatelemző és biztonsági tanácsadó cég londoni partnere a Financial Timesnak azt mondta, a merényletek kockázata sokkal inkább előtérbe került. Szerinte egyre több vállalat érdeklődik aziránt, mennyire kell komolyan venni a vezetőiket fenyegető veszélyeket, és milyen konkrét lépésekkel védekezhetnek ellenük.

A fokozott biztonsági intézkedések jelentős költségeket jelenthetnek az érintetteknek, különösen a kisebb vállalatoknak és az induló cégeknek. Egy iparági vezető a lapnak arról számolt be, hogy nemrég egy nyugat-európai gyártóüzemüket is áthelyezték az orosz fenyegetések miatt.

Európa legnagyobb fegyvergyártóinak vezetői 2024 eleje óta fokozott készültségben vannak, miután az amerikai és a német hírszerzés egy, a német Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger ellen tervezett orosz merényletet leplezett le. Papperger nyíltan támogatta Ukrajna felfegyverzését az agresszor Oroszországgal szemben, ezért a hírszerzési források szerint kiemelt célpontnak számított. A vállalatvezető jelenleg éjjel-nappal személyi védelem alatt áll, amelyet magánbiztonsági őrök és rendőrök közösen biztosítanak.

https://hvg.hu/360/20240715_Armin-Papperger-merenylet-ukrajna-rheinmetall-oroszorszag

Nyitókép: Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója 2026. augusztus 27-én egy kasseli gyárlátogatáson. Fotó: Florian Gaertner / Photothek Media Lab / dpa Picture-Alliance via AFP

Hozzászólások