Az egyik forrás szerint egyre közelebb a megállapodás a leírás 50 százalékos mértékét illetően, de a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe. A korábban kiszivárgott megállapodástervezet szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.

A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra. Egy forrás elmondta: valószínűtlen, hogy a szerdai csúcson számszerűsítenék az EFSF kapacitásbővítésének mértékét. E kérdésben novemberben születhet végleges döntés, előbb a görög adósságleírásról kell megállapodni, és utána ki kell deríteni, ki hajlandó részt venni az akcióban - tette hozzá.

A tárgyalásokat nehezíti, hogy egy tényleges államcsődnek minősülő forgatókönyv elkerülése érdekében a két félnek, a bankoknak és az euróövezeti szakembereknek m

eg kell állapodniuk, hogy a pénzintézetek önként vállalják a leírást. Egy tényleges, akár részleges államcsőd, amelyet kötelező érvénnyel jelentenének be, több évre megnehezítené Görögország visszatérését a tőkepiacokra, illetve ellehetetlenítené, hogy a görög bankok - görög állampapírjaik ellenében - likviditáshoz jussanak az Európai Központi Banknál.

A mintegy 450 bank nevében egy érdekképviseleti szervezet, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) tárgyal.