A vitában Braun Márton fideszes képviselő arról beszélt, hogy a kormány munkaalapú társadalmat akar létrehozni, és a finanszírozhatóságot akarja biztosítani. Felidézte, hogy 2011 a megújulás, 2012 a stabilitás, 2013 az emelkedés éve volt, 2014 pedig a fenntarthatóság éve lesz, amelynek keretében a hosszú távú jólétet próbálják biztosítani.

Az uniós tagsággal járó feladatokról Braun azt mondta, 290 milliárd forint hozzájárulást fizetnek be az unió kasszájába, a támogatásoknál pedig fontos, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési ciklus már lekötött fejlesztési forrásait minél jobban felhasználják. Jelezte, hogy 2014 az új költségvetési ciklus első éve is lesz.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője a Terrorelhárítási Központ (TEK) költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy 2013 után 2014-ben is indokolatlanul magas összeget, közel 13 milliárd forintot fordítanak a kilencszáz fős szervezetre, holott Magyarországon nincs terrorizmus. Hozzátette, hogy szükség van a TEK-nél dolgozó emberekre, de a rendőrség kötelékén belül.

Elmondta még, hogy a rendőrség felszereltsége sokkal szerényebb, összevetve a feladatokkal, a rendőrök sokkal rosszabb körülmények között dolgoznak, pedig sokkal több feladatuk van.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy TEK nagyon fontos tevékenységet végez, a munkája eredményeként mondható el, hogy Magyarországon nincs terrorveszély. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre egymilliárd forinttal kevesebbet kap a szervezet.

Horváth János, szintén a Fidesz soraiból a külügyi kapcsolatokról beszélt. Szerinte a diplomácia dolga az, hogy a világ jobbnak lássa Magyarországot, ezért költségvetési forrásokat olyan helyekre kell irányítani, ahol a leghatásosabbak. Kívánatosnak nevezte az apparátus bővítését, hogy "több magyar diplomata javítsa hírünket a világban". 

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője szerint lényegesen többet kellene oktatásra költeni a jelenlegi ráfordításoknál. Szerinte irányt kell váltani, a teljes oktatási ágazat finanszírozását a jelenlegi másfél-kétszeresére kellene növelni tíz évben belül. Felidézte, hogy a GDP arányában 2010-ben 5,8 százalékot, idén 5,22 százalékot, míg jövőre 5,51 százalékot költenek oktatásra.

Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt három év elvonásaiból visszakap valamennyit az ágazat, de ez kizárólag a pedagógusok béremelésének köszönhető, az iskolákban továbbra is hétköznapi problémákkal küzdenek.

Nemény András MSZP-s honatya szerint ugyanazon területek lesznek a jövő évi költségvetésnek a vesztesei, mint amelyek idén voltak, egyebek között a rokkantsági ellátást kapókat és a megváltozott munkaképességűeket sorolta ide. Szólt az önkormányzati adósságrendezésről is. Szerinte az adók elvonása miatt az önkormányzatok sokkal rosszabbul járnak.

Vágó Sebestyén jobbikos képviselő az 1,9 százalékos kalkulált inflációt nem nevezte reálisnak. Szerinte egy átlagember a saját pénztárcáján érzi, hogy hónapról hónapra többet fizet. Úgy vélte, jövőre a nyugdíjak vásárlóértéke 2-3 százalékkal csökkeni fog. Kifogásolta, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege sem változik, és hogy a szociális szférában nem történik béremelés, amelynek összege szerinte 30 milliárd forint lenne.

Tóbiás József az MSZP részéről emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetési bevételek 52 százalékát látja megalapozottnak, ez pedig a képviselő szerint azt jelenti, júniusig él a büdzsé. Úgy értékelte, hogy jövőre tovább mélyül a szegénység és folytatódik a társadalom szétszakadása.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálpolitika területén ez egy olyan választási büdzsé, amelynek néhány eleme azt mutatja, mintha több jutna a családoknak, de az egészét nézve a rászorulók, az átlagjövedelem alatt keresők sokkal többet fognak fizetni az államnak.

Hozzátette, 2014-ben sem emelkedik a gyes, a családi pótlék és az anyasági támogatás összege, a gyed és a terhességi gyermekágyi segély összege sokaknak az adóváltozások miatt csökken. Ez a költségvetés nem a társadalmi szolidaritást, hanem a társadalmi különbségeket erősíti - jelentette ki.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a büdzsé a rezsicsökkentést, a családok terheinek csökkentését, a munkahelyteremtést és a finomhangolást szolgálja. Úgy vélte, hogy a képviselők egyetértettek a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a rezsicsökkentéssel.

Azon a véleményen volt, hogy támogatásból nem lehet felzárkózni, az csak a munkán keresztül lehetséges. Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban, azt a kérdést tette fel, mi abban az igazságtalan, hogy jövedelméből mindenki 16 százalékkal adózik. Szerinte a jövő évi költségvetéssel is az a céljuk, hogy mindenki előrébb jusson.

Ezzel véget ért a jövő évi költségvetés általános vitája, amely négy ülésnapon át tartott, összesen 30 órás időkeretben. A költségvetés részletes vitájára, vagyis a benyújtott módosító javaslatok értékelésére november második hetében kerülhet sor.