Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A magyar kormány meg akarja újítani a Nemzetközi Beruházási Bankban levő tagságát – ez a lényege annak a közleménynek, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium adott ki.
Az NBB neve vélhetően nem mond sokat a magyar embereknek, mert ez egy olyan bank, amelyet a szocializmusban, a Szovjetunió fennállása alatt, 1970-ben alapítottak, a szocialista gazdasági tömb, a KGST egyik fontos fejlesztési bankja volt.
A ma is hatályos törvényerejű rendelet (amely teljes egészében itt olvasható) néhány pontja így szól:
A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormány
alapították meg az NBB-t.
A ma is létező célok is a tervgazdaság működtetésének megfelelőek:
A Bank alapvető feladata hosszú- és középlejáratú hitelek nyújtása, elsősorban a nemzetközi szocialista munkamegosztással, a termelésszakosítással és kooperációval, a nyers- és fűtőanyagbázis közös érdekű bővítésére történő ráfordításokkal, a Bank tagországai gazdasági fejlődése szempontjából kölcsönös érdeket képviselő, a gazdaság más ágazataiban létesítendő objektumok építésével összefüggő intézkedésekre, valamint az országok nemzetgazdasági fejlődését szolgáló objektumok építésére és egyéb, a Bank Tanácsa által megállapításra kerülő, a Bank feladatainak megfelelő célokra.
Működése során a Banknak abból kell kiindulnia, hogy biztosítsa a források hatékony felhasználását, garantálja a kötelezettségeivel kapcsolatos fizetőképességét, és szigorú felelősséget vállaljon az általa nyújtott hitelek visszafizettetését illetően.
A Bank által meghitelezendő objektumoknak meg kell felelniük a legmagasabb tudományos-műszaki színvonalnak, biztosítaniuk kell a kiváló minőségű termékek gyártását a világpiaci szintnek megfelelő legkisebb ráfordítással és áron.
A Bank hiteleket nyújt néhány tagország érdekében álló intézkedésre és objektumok építésére, amennyiben hosszú lejáratú egyezmények vagy más megállapodások vannak intézkedések megtételére és objektumok építésére, valamint az ezen objektumok által a tagországok kölcsönös érdekében előállított termékek értékesítésére, figyelembe véve a Bank tagországai népgazdasági terveinek koordinációjával kapcsolatos ajánlásokat is.
A bank alaptőkéje – a ma is hatályos jogszabály szerint – egymilliárd transzferábilis rubel, ebből 83,7 millió rubelt tett be az akkori Magyar Népköztársaság.
A banknak orosz nyelvű honlapja itt, az angol itt van, érdemes ránézni a külleme miatt. Mottója:
Az idő igazolta a partnerséget.
A nemzetgazdasági tárca, amelynek vezetője, Varga Mihály fogadta az NBB elnökét, Nyikolaj Koszovot, közleményében emlékeztet rá, hogy
a moszkvai székhelyű, multilaterális Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. Az 1970-ben alapított bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az új alapokra helyezett NBB céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevág a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, illeszkedik a „keleti nyitás” politikájához.
„Ezek a körülmények együttesen tették lehetővé, hogy Magyarország kezdeményezze tagságának megújítását az NBB-ben. Mindettől a magyar fél azt várja, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank elősegíti gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, egyebek mellett a többi NBB tagországgal való együttműködésünk erősítését" – írja a nemzetgazdasági tárca.
Magyarország tagsági jogviszonya megújításának részleteiről várhatóan az NBB Tanácsának 2014. novemberi szófiai ülésén döntenek.”
Az NBB honlapja szerint nem vagyunk tagok, a magyar kormány szerint igen, csak meg szeretnénk újítani azt.
Emlékeztetőül: az Orbán-kormány 2013-ban lezárta a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akivel három éven át szabadságharcot folytatott, és győzelemként ünnepelték, hogy kifizették az utolsó részletet a hitelből, újságokban, kültéri hirdetőtáblákon kürtölték világgá, hogy a kormány megszabadult az IMF-től.
