Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

A polgárok szándékait nem mérlegeli, őket nem vonja be a költségvetés összeállítása során, az átláthatóságot pedig úgyszólván mellékesnek tartja a magyar kormány.

Magyarország az Európai Unióban és az OECD tagországai között a sereghajtók közé tartozik, de még a kelet-európai, közép-ázsiai feltörekvő régióban is gyengén teljesít – állapította meg a költségvetés átláthatóságát vizsgálva az International Budget Partnership nevű civil szervezet. A felmérés dokumentumok és objektív kritériumok alapján értékelte 115 országban, hogy a kormány mennyire nyilvánosan tárgyal az államháztartást meghatározó legfontosabb törvényekről, bevonja-e a polgárokat azok előkészítésébe, figyelembe veszi-e szándékaikat, illetve mennyire részletes és közérthető információkat nyújt. Vizsgálja továbbá, hogy az egyes nemzeti parlamentek, számvevőszékek vagy más független szervezetek mennyire hatékonyan felügyelik a központi költségvetés végrehajtását.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot érdemelt ki, ezzel az 57. helyre szorult, holtversenyben Mongóliával, Malajziával és Kenyával. A két évvel korábbi felmérésben 49 pontot kapott, vagyis rontott, miközben a régiónkban inkább javult a helyzet. Ám Magyarországon a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése hozzájárult a lepontozáshoz.

©

Tény, hogy a kormány 2010 óta sokat tett azért, hogy az állam gazdálkodását egyre kevésbé lehessen áttekinteni (erről a héten megjelenő HVG-ben jelenik meg elemzés). „A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad” – magyarázza a bizonyítványt a Költségvetési Felelősségi Intézet, amely az International Budget Partnership felkérésére közreműködött a vizsgálatban. 

A felmérés nem közvélemény-kutatás, és nem a szubjektív véleményeket értékeli, hanem szigorú, objektív módszertanon alapul, az eredményeket pedig független hazai és nemzetközi szakértő ellenőrzi. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat legalább egy másik független civil szakértő véleményezi, de észrevételeit a kormány is közli. Ezt a magyar kormány képviseletében a Nemzetgazdasági Minisztérium is megtette, olykor vitába bonyolódva a független szakértőkkel.

A nemzetközi szervezet egyebek mellett megállapítja, hogy a magyar kormány a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a költségvetési irányelveket csak belső használatra szánja, elmulasztja a folyamatok féléves értékelésnek nyilvános bemutatását, és az éves költségvetésből nem készít olyan közérthető változatot, amelyben egyértelművé tenné, hogy milyen döntéseivel mit szeretne elérni.  

A kritikából a tárca képviselője többet visszautasított. Például a féléves értékelés hiányát, mégpedig arra hivatkozva, hogy az államháztartás főbb pénzügyi folyamatait összefoglaló júniusi tájékoztatót annak tekinti, holott abban sem a gazdasági folyamatok elemzése, sem kitekintés, sem aktuális prognózis nem szerepel. Amikor a szervezet ezt szóvá tette, a kormány azzal kontrázott, hogy igenis készülnek ilyen dokumentumok, amelyeket a Költségvetési Tanács publikál. Tény, hogy az utóbbi megrendelésére az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a GKI és a Századvég rendszeresen előáll féléves értékeléssel. Ám ha a kormányzat ezeket a sajátjának tekinti, meglehetősen kínos helyzetbe hozza a felügyeletével ellátott és jogilag tőle független intézményeket.

Ami a költségvetés közérthető változatát, a Polgárok költségvetését illeti, a kormány bizonyíték gyanánt két kördiagramra hivatkozott, amely a bevételek és a kiadások megoszlását szemlélteti, és némi szerencsével a több száz oldalas költségvetési tervezetben rájuk lehet bukkanni. Amit azonban a nemzetközi szervezet a Polgárok költségvetésének titulál, annak a magyar gyakorlatban nyoma sincs. Bár történt rá kísérlet, éppen a Költségvetési Felelősségi Intézetet vezető Romhányi Balázs vezetésével: a büdzsé tervezetének közérthető bemutatása, elemzése és ábrázolása fél évtizede Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványa honlapján volt elérhető. Romhányi másik projektje keretében, 2015-ben több civil szervezet fűzött javaslatokat a költségvetési törvény tervezetéhez, ám nem értek el áttörést. A civilek bevonása továbbra is mellékes, sőt észrevétlen maradt.

Az átláthatóság kritériumaiból a legalacsonyabb pontszámot, 100-ból mindössze 11-et a nyilvánosság bevonására adott a nemzetközi szervezet. Ebben a kategóriában amúgy a rendszerváltó országok többsége gyengén szerepel.

Magyarországon a törvényhozás korlátozott felügyeletet gyakorol a költségvetés felett – állapította meg az International Budget Partnership. A kifogások közt felmerül, hogy a költségvetés végrehajtása során a kormány nem kéri az Országgyűlés jóváhagyását, mielőtt az egyes fejezetek között forrásokat csoportosít át, vagy határozataival költi el a terven felüli bevételeket.   

A magyar pontszámot (46) és ezzel az ország besorolását (56.) paradox módon a költségvetés felügyelete húzza felfelé. „Magyarországon a számvevőszék megfelelő felügyeletet gyakorol a költségvetés felett” – állapítja meg a jelentés. Ebben kifejeződik, hogy az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés nevezi ki, és kizárólag országgyűlési vagy bírói jóváhagyással lehet elmozdítani. Vagyis az intézmény formálisan függetlennek tekinthető. Azt az elemet azonban a felmérés nem ragadja meg, hogy a számvevőszéki elnök személye mennyiben tesz eleget ennek a kritériumnak.

Függetlennek tartja az elemzés a Költségvetési Tanácsot is. Pedig az Orbán-kormány 2010-ben elzavarta azt a valóban független Költségvetési Tanácsot, amelyet a nemzetközileg elismert szakember, Kopits György vezetett, és amely megannyi kellemetlenséget okozott a Bajnai-kormánynak. Helyébe háromfős testületet állított, amelyet az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint egy független szakember alkot. A régi Költségvetési Tanács szakértői csoportját történetesen Romhányi Balázs vezette.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!