Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Több autót lehet látni a benzinkutak előtt, mint a forgalomban, a Szovjetunió 1991-es bukása óta nem tapasztaltak ekkora hiányt Kubában. A szovjet olajszállítmányok helyét később a baloldali populista Venezuela vette át a Fidel Castro vezette szigetországban, de miután az a rendszer is összecsuklott, Kubában folyamatosan gondot okoz a benzin beszerzése annak ellenére, hogy kevés az autó, mert nehéz újat vásárolni, a régiekhez pedig nincs pótalkatrész.
„Nem mondom meg, hogy mit gondolok erről, de csak 40 liter benzint adnak a kútnál, ez egy napi munkához elég, de két napig kellett rá várnom” – mondta egy taxisofőr a CNN tudósítójának Havannában.
Az olajválság betett Kubának
Venezuela, amely Kuba fő olajszállítója, nem teljesíti korábbi szerződéseit, mert készpénzre van szüksége. Kuba viszont a gazdasági csőd szélén táncol, és nem tud készpénzben fizetni.
Kubának ugyan van saját olaja is, de ezt keverni kell a könnyebb külföldivel, hogy finomítani lehessen.
Miért nincs készpénze Kubának? Mert a pandémia megszüntette a turizmust, amely addig a szigetország egyik legfőbb bevételi forrása volt. A járvány elmúltával ugyan újrakezdődött az idegenforgalom, de egyelőre kevesebben jönnek, mint korábban. Az USA továbbra is embargót alkalmaz Kubával szemben, amely külföldi támogató nélkül nemigen képes megküzdeni a gazdaság gondjaival.
Kuba első embere nemrég Kínában járt, hogy támogatást kérjen. Szép szavakban nem is volt hiány, de a kínaiak csak akkor adnak pénzt, ha valamit kapnak is cserébe.
Oroszország is szállít olajat Kubának. Ezért egy orosz diplomata azt kérte, hogy engedjék a sor elejére a benzinkútnál. Majdnem megverték.
Mit mond a hatalom?
„Nehéz időket élünk, de mégiscsak megyünk előre” – vigasztalta honfitársait az ország első embere. Miguel-Diaz Canel elnöknek kellett meghoznia a kínos döntést: az üzemanyag hiánya miatt nem ünneplik meg nagy menettel május elsejét, amely a forradalom napjával együtt a kommunista rendszer legnagyobb ünnepe.
Az eredeti terv az volt, hogy a nagy felvonulás helyett sok kis helyi megmozdulás lesz május elsején. De aztán olyan nagy eső zúdult vasárnap Havannára, hogy emiatt a hatalom pánikba esett, és elhalasztotta május elsejét május ötödikére, péntekre. Hétfőn aztán ragyogó napsütés volt: ideális idő a díszmenetre, amely persze elmaradt. A meteorológia intézet vezetőinek kirúgásáról nem érkezett hír.
A helyi lakosság rezignáltan vette tudomásul a fejleményeket: „hogy vonulhatnánk fel május elsején, ha sorban állunk benzinért?” – tette fel a költői kérdést egy háziasszony, akinek a családja ott aludt a kocsiban, amely a benzinkútnál várakozott véget nem érő sorban. Vidékről jöttek, mert városukban üzemanyaghiány miatt bezártak a benzinkutak Kubában.
