szerző:
HVG

Világszerte kétpercenként hal meg egy kisgyerek maláriában. Éppen most készülnek leszámolni a kórral.

Fel akarja számolni a maláriát a következő évtized végéig az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A feladat hatalmas: bár 2015-ben 29 százalékkal kevesebben haltak meg a fertőzött szúnyogok csípése által terjesztett kórban, mint 2010-ben, évente még mindig több mint kétszázmillió új beteget regisztrálnak, s 350 ezren vesztik életüket a magas lázzal és izomfájdalommal kísért betegségben. A halálos áldozatok közel háromnegyede ötévesnél fiatalabb, a statisztikák szerint világszerte kétpercenként hal meg egy kisgyerek maláriában.

A 2030-ig tartó program egyik legfontosabb eleme, hogy háztartások százmillióiba juttassanak el rovarirtóval kezelt, a fekvőhelyek fölé helyezhető hálókat, s egyben ellássák a szúnyogok által veszélyeztetett térségekben élőket a falakra és a mennyezetre fújható irtószerekkel. A védettség fenntartása is fontos: a hálókat és a falakat 3–6 havonta újra be kell vonni a szúnyogellenes szerekkel.

A WHO és az ENSZ-szervezettel együttműködő kutatóintézetek új irtószereket és medicinákat fejlesztenek, hiszen egyre több térségben tapasztalják azt, hogy a szúnyogok ellenállóvá válnak a jelenleg használt vegyi anyagokra, illetve gyógyszerekre. A rezisztencia kialakulásának veszélyét hivatottak mérsékelni azok a kutatások, amelyek célja, hogy gyorsan és pontosan kiderüljön, a maláriát – más néven: a váltólázat – okozó többféle egysejtű parazita melyik fajtája felelős az adott személy megbetegedéséért. Ha ugyanis ismert a kórokozó, akkor célzottan és hatékonyabban lehet adagolni a gyógyszereket. A kutatók leginkább annak a nanotechnológiát alkalmazó, telefonra emlékeztető kis készüléknek a fejlesztésében bíznak, amely 15 perc alatt pontos eredménnyel szolgál majd, s ez után azonnal megkezdhető a kezelés.

©

Kutatják azokat a szereket is, amelyekkel a legkisebb környezetterheléssel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. És fontos cél az egyelőre még nem létező vakcina kifejlesztése is: jelenleg legalább húsz hatóanyagot vizsgálnak, ezek közül az RTS,S névre keresztelt anyag a legígéretesebb. Ezt a szert – ha sikeresek lesznek a tavaly kezdett kísérleti programok – várhatóan az évtized végén kezdik el tömegesen beadni a leginkább veszélyeztetett gyermekeknek.

A WHO ötéves időszakokra osztotta fel a 2030-ig tartó éveket: 2020-ra az a cél, hogy 2015-höz képest 40 százalékkal csökkentsék az új megbetegedések és a halálesetek számát, 2025-re pedig mindkét arányszámot 75 százalék fölé kívánják emelni. Bár a WHO másfél évtized alatt teljesen fel akarja számolni a kórt, a hivatalos dokumentumokban csak annyi szerepel célként, hogy 2030-ra 90 százaléknál nagyobb arányban essen vissza az új fertőzések száma, s legalább 35 országban teljesen megszűnjön a betegség. Néhány, a Szaharától délre lévő országban – a malária által jelenleg is leginkább sújtott térségben – így valószínűleg egy ideig még tovább pusztít majd a malária, ám a halálesetek száma remélhetően a töredéke lesz a mostaninak.

A költségek is óriásiak. Az ENSZ, illetve a világ országai jelenleg évente mintegy 2,7 milliárd dollárt fordítanak a betegség elleni harcra, ezt 2020-ig évi 6,5 milliárdra, 2025-re 8 milliárdra kell növelni, az utolsó fél évtizedben pedig évi 9 milliárd a cél. A legnagyobb támogató a Microsoft-alapító Bill Gates és felesége alapítványa, amely eddig közel 2 milliárd dollárt adott erre a célra, további 1,6 milliárdot pedig egy olyan alapnak juttatott, amely az AIDS és a tuberkulózis mellett ugyancsak a malária elleni küzdelmet tűzte a zászlajára. Miközben a terjedő gyógyszer-rezisztencia miatt továbbra is hatalmas összegeket kell majd a fejlesztésekbe ölni, folytatódik az afrikai népességrobbanás, ezért sokkal több otthonba kell eljuttatni az életmentő szereket. A kutatás hatékonyságát növeli, hogy egyre több intézet csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, melynek keretében a kutatók megosztják egymással az eredményeiket: a kudarcokról és a sikerekről valós időben számolhatnak be a résztvevők.