Oszkó a Dow Jones-nak: miért hosszabbították meg az IMF kölcsönét

Oszkó azt állította, hogy a jelenlegi hitel feltételeit nem az IMF kényszerítette Magyarországra, hanem az magyar kezdeményezés volt, amit az IMF és az EU üdvözölt és támogatott. Oszkó elárulta, az IMF-kölcsön hathónapos meghosszabbításával elérik, hogy a futamidő átnyúljon a politikai cikluson, vagyis garantálja a jelenlegi költségvetési politika folytatását. (Ez közvetve annak elismerése, hogy a várhatóan hatalomra kerülő Fidesz-kormány mozgásterét ezzel lényegében szűkítették. A szerk.)

Oszkó Péter © Stiller Ákos

Mint a pénzügyminiszter elmondta, pillanatnyilag nincs szükség az IMF pénzére, de biztonsági tartalékként szolgál, még arra az esetre is, ha „politikai változások” következnek be. A kormány bevételi többletet vár az idei negyedik negyedévre, és nincs szükség a májusi előirányzat módosítására – tette hozzá. Ami a jövő évi költségvetést illeti, Magyarország még a legnehezebb gazdasági feltételek között is képes lesz csökkenteni az államadósságot. „A kiadások visszafogásával teljes mértékben ellensúlyozhatjuk a bevételek várható csökkenését” – mondta. A miniszter szerint a jövő évi költségvetés fegyelmezettségével hozzájárulhat a pénzügyi stabilitáshoz, és megteremti a gazdasági növekedés feltételeit. Amennyiben nem teljesülnek a 2009-es költségvetés bevételi előirányzatai, még akkor sem kell változtatni a jövő évi büdzsé számain, jelentette ki.

A miniszter szólt az önkormányzatokra lőcsölt újabb feladatokról, és mint mondta, erre való tekintettel az önkormányzatok jövő évi költségvetésében 190 milliárd forint deficitet terveznek, szemben az idei 74 milliárddal. Szigorú és örömtelen lesz a jövő évi költségvetés – ismerte el. A szocialisták és a liberálisok tisztában vannak a helyzettel. „Hajlandó vagyok a részletekről vitába bocsátkozni, de a sarokszámokból nem engedek. Tudatában vagyok a túlköltekezés kockázatával, ezért lépéseket teszünk ennek megakadályozására, például a minisztériumokhoz kincstárnokokat nevezünk ki, akik ellenőrzik a nagyobb kiadási tételeket” – mutatott rá Oszkó Péter.

A továbbiakban elmondta, „a fegyelmezett fiskális politika nagyobb mozgásteret enged a monetáris politikának. Tudomásom van arról, hogy az elemzők újabb kamatvágást várnak. (…) A helyzet javulásával ismét elkezdhetünk gondolkodni az euró bevezetésének dátumáról”.

Idén már nem tervezi a kormány újabb devizakötvény kibocsátását, a költségvetési hiány finanszírozása ebben az évben megoldható forintkötvények eladásával, főként amiatt, hogy a finanszírozási igény csak az utolsó negyedévben lép fel – húzta alá a pénzügyminiszter. Mindez nem zárja ki, hogy Magyarország a jövő év első felében, a jelenlegi kölcsönök lejártával, nem fog újabb devizakötvénnyel kijönni a tőkepiacra – tette hozzá. Az ország az IMF-kölcsön miatt nem tudja rövid távon csökkenteni az árfolyamkockázatot, de már az is eredmény, hogy a kockázat nem növekszik – idézi a Dow Jones a magyar minisztert.