Orbán: ősztől nem lesz dolgunk az IMF-fel

Most már csak őszről van szó?Orbán Viktor nemrégen másképpen beszélt.Újabb kettős beszéddel jön a megvezetéses forradalom?Akkor megint hazugságokra készülnek?

http://hvg.hu/gazdasag/20100728_kopits_gyorgy_bankado_elemzes

Csak azért, hogy ne csak a fityisz háttérintéményeinek a mindennapi gyakorlatban "szűz" teoretikusainak véleménye jelenjen meg itt!:)

"Az IMF-fel és az unióval való tárgyalásokról elmondta, az EU-ban nem akarnak még egy Görögországot. Ha Magyarország segítséget kér, akkor látni akarják, hogy az ország jobban fog teljesíteni, és a saját lábára fog állni. Lényegében ezt mondta a német kancellár a napokban a magyar miniszterelnöknek – fejtette ki."

Bocs!
Utólag jelezném, hogy csak az utolsó mondat nem idézet, a többi egy "ütősebb koponya" értekezése egy valaha volt amerikai elnök meglátásairól!

Minden politikai közösségben van számos faction. A szó szabványos magyar fordítása "frakció', és a könnyebb érthetőség kedvéért az "érdekcsoport" vagy "véleménycsoport" fogalmaival magyarázzák. De nem csak ennyi. Idézzük Madison meghatározását: "nagy számú polgár – akár kisebbségben, akár többségben az egészhez képest –, akit valamilyen közös szenvedély hajtóereje [impulse of passion] vagy érdek egyesít és mozgósít más polgárok jogai, illetve a közösség tartós és közös érdekei ellenében". Mai fogalmakkal tehát idetartoznak azok a nyomásgyakorló csoportok, amelyek konkrét "ügyek" – egyfelől részérdekek, másfelől megideologizált szenvedélyek – körül mozgósulnak. A legfontosabb két faction a tulajdonosokat, illetve a tulajdon nélkülieket tömöríti.

Madison gondolkodásában a politikai szabadság összefonódott a gazdasági szabadsággal, azaz a tulajdonnal. Mivel az amerikai forradalmat a gazdasági prosperitás tette lehetővé és szükségessé, alapjában véve attól félt, hogy a bevándorló tulajdon nélküliek az európai szegényproblémát importálva többségbe kerülnek. Az adósságelengedést vagy a tulajdon egyenlő elosztását "aljas tervnek" minősítette (1787-ben, Amerikában).

Faction lehet e meghatározás szerint az a sokféle "civil" csoport is, amelynek akaratát a mai magyar alkotmányfantáziálók a felsőházban szeretnék szóhoz juttatni, beleértve a hivatásokat, a régiókat és az egyházakat (mely utóbbiakról Madison egy halhatatlan politikai szövegben fejtette ki rossz véleményét). Ugyancsak tipikus faction a pártokat átmetsző titoklobbi. Vagy tökéletes példa a pécsi radar ügye: a nagy létszámú, főleg helyiekből, de nemcsak belőlük álló szenvedélyes, zöld radarellenes kisebbség, párthovatartozástól függetlenül, factiont alkot a nemzeti érdek ellenében.

Álljunk meg itt egy percre. Majdnem mindenki biztos abban, hogy a "sokszínű társadalmi érdekek" "megjelenítése" (hátam borsódzik a szótól) jó dolog. Madison viszont akkor és ott írta ezeket, amikor és ahol a liberalizmus még csak születőben volt, szocializmus pedig nem létezett. Úgy gondolkozott, hogy valahol vagy zsarnokság van, vagy szabadság. Ahol pedig szabadság van (nem "a társadalomban", hanem a politizáló közösségen belül), ott a faction nem jó dolog, mert vagy a szenvedély egyesíti, vagy az (ön)érdek, vagy ez is, az is.

A szenvedélynek nincs köze a józan észhez, az önérdeknek (önszeretetnek) pedig csak véletlenszerűen van köze az erkölcshöz, legyen az keresztény, arisztotelészi, utilitárius, akármilyen. A faction tehát az esetek túlnyomó többségében vagy alapjáratban ostoba, vagy izomból erkölcstelen, vagy mindkettő. Ezért ajánlatos félni tőle.

*

"Már a régi görögök" tisztában voltak vele – de tényleg – , hogy befolyásos kisebbségek, sőt a többség is szembekerülhetnek a közérdekkel, és tönkretehetik az egyes ember életét. Madison szerint ez a helyzet az emberi természetből adódik, és nem lehet semmit tenni ellene. Ahol szabadság van, ott viszály, átejtés, butaság és betartás is van. Ezt az árat meg kell fizetni.

Ami az érdekek különbözőségét illeti, az a képességek különbözőségéből fakad. Mindig is eltért a tulajdonosok és a tulajdon nélküliek érdeke. Más az érdeke az adósnak és a hitelezőnek, más a földbirtokosnak, az iparosnak, a kereskedőnek, a pénzembernek stb. stb. "Ezeknek a képességeknek a védelme – írja Madison – a kormányzás legfőbb célja." Azaz a szabadság érdekében az egyenlőtlenséget kell védeni, és nem az egyenlőséget.

Nem megoldás az sem, ha a kormányzás valamiképpen leképezi a széthúzást. Az olyan (kormányzó) testület, ahol a részérdekek vannak képviselve, "nem lehet önmaga bírája", hiszen például a többség logikusan a maga javára fog adókat kivetni, és ezzel a kisebbség zsebéből a magáéba áttenni a pénzt. (Mondja Madison 1787-ben, Amerikában.) És végül abban sem lehet bízni, hogy mindig tisztán látó államférfiak állnak majd a kormányrúdnál.

Egyféle megoldás van: mivel az okokat megszüntetni nem lehet, kezelni kell a széthúzás kihatásait.

Addig nincs különösebb gond, amíg a faction kisebbségben marad: egyszerűen le lehet szavazni. Mi történik azonban, ha a faction maga a többség, és e többség uralkodó szenvedélyének vagy érdekének áldozatául esik mind a közjó, mind az egyes polgár joga-szabadsága? Jól látták: ellentétben a mai vulgárdemokratákkal Madison nem gondolja, hogy a többségnek feltétlenül igaza van, se azt, hogy a többség akaratának érvényesülése önmagában is remek dolog. Ellenkezőleg: a factiont önmagában is veszélyesnek tartja, de ha többségbe kerül, potenciális csapásnak.

*

A 10. Publius-cikk számba veszi, milyen politikai rendszerekkel lehetne tünetileg kezelni a szabadság veleszületett betegségét. Madison éppen csak nem írja le a "többség zsarnoksága" kifejezést, de megállapítja: szinte minden esetben kialakul a többség valamilyen szenvedély vagy érdek körül, és ezt a többséget "semmi sem tartja vissza a gyengébb fél vagy az ellenszenvesnek tartott egyének feláldozásától". Továbbá: az ilyen demokráciáknak "általában éppolyan rövid volt az életük, mint amilyen erőszakos a haláluk". (Mondta 1787-ben, Amerikában.)

Madison nem ismerte sem orbánt, sem a fideszt, oszt’ mégis mennyire tisztában volt a „kártékony voltával”!:)))

http://www.hirszerzo.hu/cikk.bemutatjak_az_uj_szechenyi_terv_vitairatat_.160369.html

különös figyelemmel a cikk következő részeire (idézet):

"A terv azonban gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő Medgyessy-kormány alatt fokozatosan megszűnt, bár a kezdetekben még annak folytatását ígérték. "A Széchenyi-terv számos vonulata ma is van, most is él" - mondta 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök, hozzátéve, hogy "az előző kormány Széchenyi tervét felváltó, új vállalkozásfejlesztési programok nem osztogatásra, hanem a vállalkozások piacképesebbé tételére építenek"."

láttuk, hogy az mszp nem osztogat, hanem ösztönözve fejleszt, az elmúlt 8év ma már kitörölhetetlen történelmi tény. ezzel szemben (az alábbi rész is ugyanazon cikkből van kiollózva) vajon ki hitelesebb az mszp vagy egy gazdaságkutatási intézet (ecostat)?

"Az Ecostat 2002. évi tanulmánya szerint a visszatérítés nélküli támogatások a beruházások teljes költségének egy részét tették ki, amely a vállalkozáserősítő programoknál a támogatás hatszorosát, a turizmusfejlesztési, a regionális gazdaságfejlesztési és az energetikai programnál pedig a támogatás 3-4 szeresét kitevő beruházást indított el, a lakásprogramnál ez az arány másfélszeres volt."

és azt se felejtsük el, hogy akkor azért teljesen más volt a közhangulat. pl én magam is pont erre az időszakra alapoztam.
sok sikert kívánok ennek az országnak, magunknak!