szerző:
Rádi Antónia

Óbuda egykori alpolgármestere, Pető György, frissen igazolt rendőrségi munkatársként ráláthat a BKV-s nyomozásokra – értesült a HVG. Az expolitikus ellenlábasa volt az MSZP-ben annak a Hagyó Miklósnak, akit keresztapaként festett le interjújában egy gyanúsított egykori BKV-vezérigazgató.

 

„Városrendészeti elképzelések kapcsán áll kapcsolatban” a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) Pető György volt III. kerületi alpolgármester – mondták a HVG-nek az expolitikus környezetében. Megjárta az MSZP-t, majd az MSZDP-t, és nemrég mint a XI. kerületi MSZP-s polgármester Molnár Gyula leköszönt kabinetfőnöke hátat fordított a közéletnek. Pető néhány hete a BRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozik, ott, ahol egyebek mellett a BKV-ügy felgöngyölítésén is munkálkodnak. Márpedig akkor a rendőröknek bűn lenne nem kihasználniuk az ő bennfentes ismereteit. Hiszen Pető a BKV-botrány politikai haszonélvezőjének számító Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével, Tarlós Istvánnal kimondottan jó munkakapcsolatot ápolt, míg az MSZP-s belharcokban ellenlábasok voltak a BKV-t felügyelő volt főpolgármester-helyettessel, Hagyó Miklóssal.

Petőnek nem ismeretlen a belügyi közeg, 1979–1983-ban a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportján dolgozott nyílt állományú kémelhárítóként, utóbb píártanácsadó lett, majd az óbudai politikába vetette bele magát. Az előző választási ciklusban a jelenlegi kerületi polgármesterrel, Bús Balázzsal alpolgármesterkedtek az Óbudát irányító Tarlós mellett, majd Pető MSZP-színekben indult a polgármesteri székért a 2006-os választáson, amit végül Bús nyert meg. Az MSZP-ben egy évvel később szigetelődött el, amikor a számos budapesti kerületben megfigyelhető taglétszámduzzasztás Óbudát sem kerülte el, és a történtek hátterében ez ügyben is Hagyót emlegették szocialista berkekben (HVG, 2009. március 21.). Pető több társával ekkor a Kapolyi-féle MSZDP-be távozott. Ő nem erősítette meg a pályamódosítás hírét, amely azonban az óbudai városházán és szocdem körökben közszájon forog, a BRFK sajtóosztálya pedig annyit közölt a HVG-vel: „Pető György úr köztisztviselő, jelenleg a BRFK munkavállalója.” Pető a múlt héten le is mondott kerületi mandátumáról, egyes hírek szerint úgynevezett döglött – régóta föl nem derített – ügyek aktáit bízták rá a rendőrök. Csakhogy a tűz közelébe került Pető előélete – például a BKV-ügyben kulcsfigurának mondható, országgyűlési képviselőként mentelmi joggal felvértezett Hagyóval való ismert konfliktusa – új megvilágításba helyezheti a BKV-s nyomozás bizonyítékait.

Nem tesz jót a BKV-s eljárásnak a hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt Magyar Nemzet-beli interjúja sem. Ebben Balogh egyebek mellett azt állítja, hogy fenyegetésként értelmezhető stílusban „éves tagdíj” fizetésére szólította őt fel Hagyó, aki összesen mintegy 70 millió forintot át is vett tőle. Balogh gyakorlatilag Hagyó által irányított bűnszervezetként írta le a fővárosi városházát, s Hagyó kijáróembereiként néven nevezte még az ügyben szintén gyanúsított Horváth Évát, Hagyó sajtófőnökét, illetve Hatvani Szabó János üzletembert, volt privatizációs vezetőt.

[[ Oldaltörés (Második oldal) ]]

Hagyó közleményben cáfolt, majd – úgy tudni, a pártvezetés nyomására – felfüggesztette párttagságát. Hatvaniék hallgatnak, az MSZP-vezérkar pedig csak azt állítja, hogy az igazság kiderítésében érdekelt. Márpedig ha van igazság abban, amit a volt vezérigazgató beszél, akkor Hagyó és Hatvani is hamarosan gyanúsított lehet, így az ő szerepük részletes nyilvánosságra hozatala nekik szóló figyelmeztetésként is fölfogható. „Minden valószínűség szerint árt a nyomozásnak a nyilatkozat” – ismerte el a HVG-nek Balogh ügyvédje, Bárándy György.

A mentelmi jog védelmében
Új muníciót adott a Hagyó-ügy a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlésével kampányoló Jobbiknak. A témáról bővebben A mentelmi jog védelmében című írásunkban olvashat.

Nem ilyen finnyás a BRFK és a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség, amely nem kívánta kommentálni a történteket. Ahogyan azt sem, hogy Bárándy közlése szerint ügyfele első, írásbeli vallomását a rendőrség államtitokká minősítette, márpedig alig hihető, hogy a 24 oldalas vallomás és az újság múlt szombati közlése között nincsen átfedés. (A minősítés hivatalos oka az volt, hogy Balogh vádalkut ajánlott tényfeltárásáért cserébe, márpedig a vádalku részletei automatikusan titkosak.) Az ügyészség mindössze annyit közölt a HVG-vel, nem tudták előre, hogy Balogh megszólal a sajtóban.

Miután a rendőrség erre a kérdésünkre sem felelt, előfordulhat, hogy ő volt beavatva. Az életszerűtlen ugyanis, hogy a hatóságokkal együttműködő, saját szerepét az egyébként egy hónappal ezelőtt készült interjúban is bagatellizáló – magát az állásáért remegő, megfélemlített emberként beállító – Balogh kockáztatja a frissen kialakult jó viszonyt egy be nem jelentett interjúval. Különösen akkor, amikor a nyomozás eredményességének veszélyeztetése címén számos vélelmezett bűntársa előzetesben ül. Márpedig úgy tűnik, a hatóságok továbbra is elnézőek Baloghgal, aki a hét végén nyilatkozott a Hír Televíziónak is.

Ha pedig a gyanúsított médiahaknija, ahogyan fölsejlik, félhivatalos hatósági – rendőrségi-ügyészségi – kommunikációs offenzíva része, annak a potenciális gyanúsítottak figyelmeztetése mellett oka lehet még, hogy a Hagyóék ellen szóló bizonyítékok (még) nem elegendőek a vádemeléshez, arra azonban mindenképpen, hogy tovább hergeljék a közvéleményt. Ez azonban a kevésbé valószínű magyarázat, hiszen az eddigi ügyészi gyakorlat rendre az, hogy vádat emelnek „egy állítás, egy tagadás”-alapon is. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egyelőre nem kérték Hagyó mentelmi jogának felfüggesztését (lásd A mentelmi jog védelmében című írásunkat).

Sajátos egyébként Bárándyék szerepe is az ügyben. A 90 év feletti Bárándy György maga jelentkezett az ügyészségen Balogh nevében, hogy ügyfele föl kívánja tárni saját szerepét és másokét is a bűnügyben. A „mások” között szerepel például az interjúban is megnevezett Horváth, akit viszont Bárándy Péter exminiszter véd, holott a két gyanúsított érdekei nyilvánvalóan ellentétesek. Meglehet, igazak a hírek, hogy az utóbbi időben megromlott a viszony ügyvéd apa és fia között, a kamarai nyilvántartás szerint azonban közös irodájuk van. A harmadik generáció, Bárándy Gergely (MSZP) országgyűlési képviselő, zuglói képviselőjelölt pedig kifejezetten a Balogh által városházi keresztapaként lefestett Hagyó bizalmi emberének számít a pártban.

RÁDI ANTÓNIA

HVG Társadalom

A mentelmi jog védelmében

Új muníciót adott a Hagyó-ügy a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlésével kampányoló Jobbiknak. A magát ártatlannak mondó szocialista politikus ugyanis egyetlen tisztségét tartotta meg, a védettséggel járó törvényhozóit, amely megakadályozza, hogy büntetőeljárás indulhasson ellene. A mandátum megszűnte után persze zöld utat kapnak a bűnüldözők, bár a formálódó új parlamenti erőviszonyokat látva valószínűleg az újabb képviselőség sem mentené meg az ingatlanai egy részét a hvg.hu információi szerint a gyerekére írató Hagyót az eljárástól. Egy alkalmi Fidesz–Jobbik-összefogás ugyanis bizonyára szállítaná a szükséges kétharmados többséget a nyomozás megindításának engedélyezéséhez.

HVG Társadalom

Bűnügyi nagyüzem

Borovszky-vádemelés: Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a...