Nem ellentmondásoktól mentes a felsőoktatási törvény koncepciója, legalábbis az a verzió, amely legutóbb a hvg.hu birtokába került. Miközben Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter növekvő munkanélküliséget és szakemberhiányt jósol arra az esetre, ha az általa irányított tárca szülte koncepció megvalósul, a dokumentumhoz csatolt vezetői összefoglaló azt fejtegeti: a kormány Nemzeti Együttműködési Programja a „szakemberellátást biztosítani képes felsőoktatást” tűzte ki célul. Az ellentmondások ellenére úgy tűnik, a kormányzat hajthatatlan. „Alternatívaként csak a 'nem cselekvés', a változtatási szándék feladása merülhet fel, amely a kezelendő problémák ismeretében nem reális választási lehetőség” – olvashatjuk a koncepció vezetői összefoglalójában.

Kredit alapon

„A koncepciót csak azután kívánjuk véleményezni, miután hivatalossá válik” – ezzel kosarazta ki a hvg.hu-t Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

Fazekas István

A HÖOK-nál bőbeszédűbbnek bizonyult Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem rektora. „A felsőoktatás egy hatalmas és bonyolult rendszer, bárhol hozzányúlunk, nagyon körültekintően, szakmailag rendkívül megalapozottan kell eljárnunk. Önmagában egyetlen részkérdésre adott rossz válasz is befolyásolhatja negatív irányban az eredményt” – közölte az elnök. Szerinte az egyik legfontosabb kérdés a finanszírozás. „Azt szeretnénk, ha a magyar költségvetés elkövetkező évekbeli tervezése is figyelemmel lenne arra a tényre, hogy a magyar felsőoktatás idei – figyelemmel a februári jelentős, kb. 10 százalékos elvonásra – GDP-arányos támogatása kevesebb, mint 0,9 százalék, ami már így is nagyon alacsony nemzetközi összehasonlításban. Persze nem az Egyesült Államok 3,1 százalékos mutatója lehet a cél, hanem az Egyesült Királyság 1,3 százaléka, vagy Franciaország 1,4 százaléka” – hangsúlyozta Bódis József.

„Ennek a kérdésnek minden vonatkozását – jogi, közgazdasági, európai összefüggéseit – alaposan meg kell vizsgálni” – reagált Bódis József arra, hogy a tervek szerint az államilag finanszírozott képzésben résztvevő diákoknak – amennyiben a diploma után egy meghatározott időn belül külföldre mennének dolgozni – vissza kellene fizetniük a képzés költségét. „Először arra a veszélyre gondoltam, hogy a legfelkészültebb diákjaink jelentős része nem választja-e az állam ilyen irányú szerződési ajánlata helyett kapásból valamelyik külföldi egyetemet. Hiszen tudjuk, az a hallgató, aki tanulmánya egészét külföldön folytatja, az jellemzően ott is marad” – mondta Bódis.

Mindemellett a koncepcióban vannak olyan „ötletek”, amelyek megnyerték az MRK tetszését. Így például az, hogy a jövőben az állami finanszírozás alapelve szerint az állam nem az intézményt, hanem a hallgatót, illetve a képzést támogatja. Mint azt Bódis Józseftől megtudtuk, az MRK Gazdasági Bizottsága is tett hasonló irányú javaslatot, amidőn egy kreditalapú finanszírozási modellt készített. „Ennek a lényege, hogy a hallgatók tanulmányainak feltételezett költségeit nem a felvételi keretszámok és az aktuális hallgatói létszámok ismeretében javasolja elszámolni, hanem a hallgatók eredményes teljesítései alapján. Mivel a teljesítések mérőeszköze a teljesített/megszerzett kredit, a javaslat alapgondolata az, hogy a képzések finanszírozása félév alapú helyett kredit alapú legyen, és ezen belül az állam csak a hallgatók által teljesített kreditek után fizessen, a felvett, de nem teljesített kreditek költségeit pedig a hallgató legyen köteles megtéríteni” – magyarázta az MRK elnöke.

Diplomaáradás

Bódis József hangsúlyozta, hogy az egy hallgató számára államilag finanszírozott (teljesített) kreditek száma korlátos: képzési ciklusonként csak egy-egy program képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditszáma vehető igénybe. „Egy ilyen finanszírozási és elszámolási rendszerrel lényegében a kimeneti követelményekhez igazodó alaprendszert valósítunk meg, amelyhez jól illeszthetők különféle támogató és ösztönző rendszerek, amelyekben egyértelművé tehető, hogy mit finanszíroz az állam, és mi az, amit igénybe lehet venni külön díjazás ellenében, előre rögzített árakon. Rugalmas keretet ad elbocsátásokra és átvételekre, de a felsőoktatáson belüli váltásokra és többletteljesítmények ösztönzésére is, miközben ezek többletköltségeit is egyértelművé teszi” – mutatott rá Bódis. Az MRK elnöke szerint a nem megfelelően teljesítő hallgatók anyagi hozzájárulásai révén a felvételi keretszámok számottevően növelhetők.

Bódis úgy véli, az MRK a felsőoktatási intézménytípusokra tett javaslata sem áll távol a koncepcióban felvázoltaktól. Míg ugyanis ez utóbbi szerint a jövőben csak főiskolák és tudományegyetemek lennének, az MRK tavaly decemberben azt javasolta: különböztessék meg az egyetemeken belül a valódi univerzitásokat (kutatóegyetemeket) és a főiskolákon belül a mesterképzést is nyújtani tudó, egyetemi rangú főiskolákat, valamint a helyi kisebb főiskolákat/szakfőiskolákat. „Ezzel nemzetközileg ismert és elfogadott struktúrára tettünk javaslatot” – mondta az MRK elnöke, utalva arra, hogy Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Dániában, Finnországban és az Egyesült Királyságban is ezek a típusú intézmények vannak.

A minisztérium koncepciója csökkentené az államilag támogatott férőhelyek számát. Ezzel kapcsolatban Bódis József arra figyelmeztet: amennyiben ez a lépés az összhallgatói létszám csökkenésével is együtt járna, úgy mindenképpen rontaná Magyarország versenyképességét. „Nem igaz, hogy túl sok a diplomás, és nem igaz az sem, hogy nem tudnak elhelyezkedni, függetlenül attól, hogy, persze, ez utóbbira is van példa. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy minél magasabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál könnyebben talál munkát. Azt is tudomásul kell venni, hogy a világ – mindenféle törvénytől és koncepciótól függetlenül – abba az irányba halad, hogy egyre több diplomás lesz. Az már a politikai döntéshozók ügye, hogy az állam ebből mennyit vállal magára finanszírozott helyek formájában” – fogalmazott a rektori konferencia elnöke.