szerző:
Kovács István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megközelítheti akár a hétszázat is az elmúlt húsz évben Ózdon illegálisan lebontott önkormányzati bérlakások száma. Két – egyenként 96 lakásos – épületet maga a tulajdonos önkormányzat robbantott le, mert csak így tudta biztosítani a mintegy tízezer lakosú Béke-telep viszonylagos rendjét. A kohászvárosban egész utcákat loptak el arra szakosodott csoportok - a rendőrség, az önkormányzat tehetetlen.

„Már nem csak a bérlakásokat lopják szét. Egy hónapja sincs, hogy kifosztották és szétszedték a háromszintes alpesi pihenőházunkat Somsálybánya elején, ami ózdi árakon számolva is több százezer forintot ért” – panaszkodik a hvg.hu-nak Derenkó Istvánné. „Megtettük a feljelentést, a nyomozás még nem zárult le.  Párommal 32 éve költöztünk az akkor még barátságos, emberi városrészbe, amit mostanra romhalmazzá tettek a vandálok” – folytatta kifakadását a nyugdíjas asszony.

Ózd Somsály nevű városrészében járunk. A városban már több száz házat bontottak el illegálisan, de Somsály lerombolása kirívónak számít. Földig rombolták a teljes Szép és Cser utcát, és csak mutatóban maradt néhány épület a Tölgyfa és Akna utcában. Most éppen a Rendelő és Páfrány úti házak illegális bontása zajlik. Ebben a városrészben rongálták meg és tették használhatatlanná a sporttelep öltözőjét és tornatermét, valamint a komoly építészeti értéket képviselő kultúrházat. Pár napja az óvoda komplett kerítését lopták el, az otthagyott megrongált kerítésalap pedig sérülésveszélyt jelent a gyerekekre.

Húsz éve rombolnak

Derenkóné elmondása szerint húsz éve kezdődött a rombolás, az alacsony komfortfokozatú lakásokba költözött elkövetők pedig gyorsan „megfegyelmezték” környezetüket, vagyis aki szólni mert a pusztítás ellen, azokat halálosan megfenyegették. A Rózsadombon a szülők társadalmi munkában építettek egy játszóteret, onnan a hintákat lopták el, a többit pedig használhatatlanná tették. A Liget volt a helybeliek kedvelt bográcsozó helye, onnan az erdőt tarolták le és hordták el. A Somsályra kihívott rendőrök mindig azt kérik, időben szóljanak, mert csak tettenérés esetén tudnak hatékonyan intézkedni. Márpedig a bontásokat általában éjszakánként végzik. „Az elmúlt két évtized kormányai mit érzékeltek abból, ami ebben az országban, de leginkább  a magukra hagyott hátrányos térségekben zajlik?” – panaszkodik az idős asszony, aki szerint a helyiek tehetetlennek érzik magukat a pusztulás láttán, és nagyon el vannak keseredve.

Egy lakott és egy már illegálisan bontott ház. Kő kövön nem marad - nézze meg képeinket!
©

Az Ózd városi önkormányzat tulajdonában álló bérlakások száma jelenleg 1044 darab. Ebből üresen áll 54, lakhatatlan 80, míg 34-nek valakik elkezdték a lebontását, vagyis tovább fogy a város lakásállománya – nyilatkozta a hvg.hu-nak Tengely András, a bérlakásvagyon hasznosításával megbízott Ózdinvest Kft. ügyvezetője. Tovább boncolgatva a statisztikát kiderül, hogy összkomfortos kategóriában 292, komfortosban 210, félkomfortosban 196, komfort nélküliben pedig 339 lakás szerepel a nyilvántartásban. Szükséglakás céljára hét ingatlant tart fenn a város.

Csak a „szegénylakások” kelendőek

Hogy mennyire kelendőek manapság a nagy munkanélküliséggel sújtott Ózdon a bérlakások, arról az ügyvezető elmondta, hogy mintegy ötven igénylő van a listán, ám ők nem rendelkeznek jövedelemmel, így csak komfort nélküli lakás illeti meg őket, ha sorra kerülnek. A magasabb értékfokozatúakat licitálás útján kívánják hasznosítani, ezek igénylésénél már különböző összegű kauciót kell befizetni. Ez az összeg fedezetül szolgál a későbbi esetleges lakbérelmaradás és vízdíj kiegyenlítésére. Jelenleg mintegy 25-30 licitlakást kínálnak, de enyhén szólva sem kapkodnak utánuk.

Az Ózdinvest szerencséjére bérlakások esetében a bérlő szerződéses jogviszonyban áll az áram- és távhőszolgáltatóval, vagyis ha kintlévőség halmozódik fel, a cégeknek az adóssal szemben van követelési joga. A kft. felé felhalmozódott lakbértartozás szeptember 30-án így is 8 millió 990 ezer forint volt, amihez még hozzájön a 3 millió 740 ezres vízdíjhátralék. A nyilvántartás szerint az összeg nagyobb része 250-300 családhoz kötődik, és ez főként a komfortnélküli lakásban élők adóssága.

Szisztematikus rombolás

Ózdon a meglévő bérlakások mellé a ’90-es évek első felében kerültek önkormányzati tulajdonba a korábbi bányász- és kohászlakások, amelyekkel együtt a bérlakások száma 1993-ban 2600 volt – tudtuk meg Papp Annától, az Ózdi Ingatlankezelő Iroda akkori vezetőjétől. A rombolás is abban az időszakban kezdődött, aminek első fejezete Ladánytábor volt. Az Ózd és Sáta között, gyönyörű erdei környezetben fekvő 60 komfortnélküli bányászlakást 1985-ben 8 millió forintért újította fel a tanács, majd rövid időn belül lecserélődött a lakosság. A bányászcsaládok helyére nagyon rossz körülmények közül érkező családok költöztek, és elkezdődött a telep amortizációja. Először a tetőlemezeket hordták el a hulladéktelepekre, majd eladták vagy eltüzelték a gerendákat, végül pedig a falakat bontott téglaként értékesítették. Pár év alatt eltűnt az utolsó épület is Ladánytáborból.

Nézze meg képeinket!
©

A Béke-telep közepén két félkomfortos – Cs1 és Cs2 –, egyenként 96 lakásos épület állt, amiből sokan magasabb életminőségre vágyva elköltöztek. Helyükre a tanács jelölt ki új lakókat, ám ez a „lakosságcsere” sem vált be, mert a rombolások ott is gyorsan beindultak: eltüzelték a parkettát, széttörték a pincék szennyvízcsatornáit. Többször felütötte a fejét a hepatitis, amihez komolyan hozzájárult, hogy a városi vízmű elzárta a vizet. S csak azután indították újra korlátozottan a szolgáltatást, hogy az ombudsman törvénytelennek minősítette a díjhátralékosok mellett a rendesen fizetőket is sújtó intézkedést. A helyzet ezzel együtt is pokoli maradt. A felhalmozott szeméthegyeken patkányok és kóbor kutyák szaladgáltak, az épületek tetőszerkezetének nagy részét ellopták, az önkormányzat hosszú hezitálás után döntött. Meglehetősen egyszerű megoldást választottak: lerobbantották az épületeket. A 2004-ben és 2005-ben végrehajtott rombolás ellen több jogvédő szervezet tiltakozott. Hiába.

Nincs gazdája a köztulajdonnak

Ózdon a 1990-es évek közepén zajló lakásprivatizáció során mintegy 800-an vásárolták meg addigi bérleményüket, ami tovább apasztotta a bérlakások számát. A nagyon olcsó kolónialakásokhoz kevesen ragaszkodtak, így azok jelentős többsége városi tulajdonban maradt. Ózdon Kiserdőkalján, a peremkerületekben pedig Somsályon és Bánszálláson komplett utcasorok maradtak a földszintes épületekből. A Velence-telep és az Újtelep már modernebb házakból áll, de a felsoroltak közül egyiket sem kerülték el a vandálok. Bánszálláson 2001-ben még 80 bérlakás állt, ezekből akkorra 20-at megrongáltak, 12-t pedig lakhatatlanná tettek. Abban az évben összegezte az IKI a lakásszámot, amiből kiderült, hogy 1990-től, vagyis 11 év alatt 480-nal csökkent az állomány. A következő időszakban éves átlagban 25-30 lakás tűnt el, így maradt mára 1044 a város tulajdonában.

Velence-telep üresen álló házaiból a padlót, az ajtót és ablakot bontották ki tüzelőnek. Az ingatlankezelő ezután befalazta a nyílászárók helyét, de a széttört tetőpalák alatt beázik a faszerkezet és előbb-utóbb elkorhad. Így válik rövid időn belül romhalmazzá az egyedi építészeti stílust képviselő komplett lakótelep.

A város rendszerváltozás utáni első polgármestere, Seffer Ferenc SZDSZ-es képviselőként egy képviselő-testületi ülésen feltette a kérdést: miért párosul Ózdon a szegénység a vandalizmussal? Máshol is vannak nélkülöző családok, de ilyen rombolást sehol sem hajtottak végre, mint a kohászvárosban. Papp Anna úgy látja, hogy törvényeink a mai napig alkalmatlanok a probléma kezelésére. A lakások odaítélésénél ugyanis nem lehet figyelembe venni, hogy az igénylő korábban hány ingatlant tett tönkre, csak a szociális helyzetet. Szerinte így ezen a területen sincs visszatartó erő.

Nézze meg képeinket!
©

Volt némi bővülés is a bérlakások számában, hiszen 1998-2002 között, a Fidesz érában épült a 48-as úton egy 12 lakásos modern bérház, de a beruházás átadása után a kivitelező cég eltűnt, így a rengeteg hibával elkészült épület javítását az önkormányzatnak kellett elvégezni. A Bartók úton egy lelakott házat is rendbe hoztak, abban kilenc lakást alakítottak ki, magas komfortfokozattal. Ezeket megkímélik a bennük élő családok.

Vár állott, most kőhalom

Mivel a hatóságok az előbb 10 ezer, majd a 20 ezerre emelt büntethetőségi értékhatár miatt nem tudták kezelni ezt a helyzetet, a tolvajok vérszemet kaptak és a bérlakásokhoz hasonlóan fosztogatták/fosztogatják a hétvégi házakat is. Az egykor virágzó, jól termő hobbitelkeket a folyamatos értékvesztés miatt sokan otthagyták, de még néhányan kitartóan próbálkoznak értékesítésükkel.

Ha manapság valaki Miskolc vagy Szilvásvárad felől érkezik Ózdra, azonnal megszerzi első negatív tapasztalatait. Több romos, félig lebontott ház éktelenkedik a városba vezető utak mellett. Nem csoda, ha ilyen körülmények közé – na és az elmúlt két évtizedben elvándorolt szellemi tőke miatt – nem tolakodnak a térségbe a vállalkozások.

Mintegy tíz évvel ezelőtt az önkormányzat városrehabilitációs alapot különített el a romos házak eltakarítására, ami az elmúlt évig működött. Az új, fideszes többségű ózdi városvezetés ezt a keretet egy helyben működő cég, a Johnson Electric fejlesztésének támogatására fordította.

Nagyítás

Kiútkeresők az ózdi acélvárosból - Nagyítás-fotógaléria

Reménykedők és reménytelenek Ózdon. A gimnáziumban 2002 óta folyik a tehetséggondozó program; az acélműben már augusztusban akkora volt a termelés, mint tavaly az egész évben. Ennek ellenére a város perifériáján élők sem az oktatás javulásából, sem a termelésbővülésből nem érzékelnek semmit.

hvg.hu Itthon

Iskolai erőszak: bilincsben egy 15 éves ózdi bandita

Bilincsben vitték el az egyik ózdi szakképző iskola diákját, V. Ádámot, miután bizonyítást nyert, hogy a nála gyengébb fizikumú osztálytársait folyamatosan bántalmazta, értékeiket elszedte és terrorizált. A bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, a bűncselekményekért akár 2-8 év közötti börtönbüntetést is kaphat.