Az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group, miután a kormány kedden társadalmi vitára bocsájtva közzétette a vagyonadóról szóló törvénytervezetét.
https://hvg.hu/gazdasag/20261006_vagyonado-torvenytervezet-bevetel-hatasok-adozok-reszletek
Kiemelték, hogy a tervezet megszavazása esetén az érintetteknek egy NAV-ellenőrzésnél majd azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Ebben különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat majd vitát.
A törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől az 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonra 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonra 1,5 százalékos adót vetnének ki. Az első bevallási és adófizetési határidő augusztus 31. lenne. Ehhez az érintetteknek gyakorlatilag valamennyi vagyonelemüket számba kell venniük. A NAV az adóalap kiszámítását segítő kalkulátort is biztosítana.
A családtagok vagyonát főszabály szerint nem számítják össze, de külön szabály vonatkozik a házastársi közös vagyonra. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő vagyonába számít bele – kivéve például az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyon.
A személyes használatú ingóságok általában nem tartoznak az adóalapba, ugyanakkor a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forintot meghaladó értékű járműveket figyelembe kell venni. Ehhez többek között adásvételi szerződésekre, bankszámlakivonatokra, céges iratokra és piaci információkra lehet szükség.
NAV-képlet a cégérték meghatározására
Az elemzők kiemelték, hogy a nem tőzsdén jegyzett társasági részesedéseknél nem a december 31-i állapotból kell kiindulni. A törvényjavaslat szerint egyharmados súllyal az utolsó lezárt üzleti beszámolóban szereplő saját tőkét, kétharmados súllyal pedig a vállalkozás jövedelemtermelő képességét tükröző hozamértéket kell figyelembe venni, utóbbinál 15 százalékos tőkésítési rátával. A hozamérték a társaság utolsó három lezárt üzleti évének átlagos adózott eredményéből indul ki, negatív hároméves átlag esetén a hozamérték nulla.
Ez tehát meglehetősen mechanikus, előre rögzített értékelési modell
– áll a Niveus elemzésében.
Az értékelésnél további szabály, hogy 500 millió forint saját tőke felett a beszámoló szerinti saját tőkét a tervezet alapján a rejtett tartalékokkal is növelni kell. Ilyen lehet különösen az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értéke közötti pozitív különbözet.
Az elemzők szerint bár a képlet egyértelműnek tűnik, cégcsoportnál, kisebbségi részesedésnél, startupnál vagy más speciális esetben azonban már jóval nehezebb lehet az értékelés. Más értékelési módszer csak akkor alkalmazható, ha a beszámolóadatok nem állnak rendelkezésre vagy a társaság működésének sajátosságai miatt a törvényi alapmodell nem alkalmas a vagyoni érték meghatározására.
Egy későbbi, akár évekkel később lefolytatott NAV-vizsgálat idején már teljesen más lehet egy vagyontárgy értéke, mint a vagyonleltár készítésekor volt. Bár a törvényjavaslat több értékelési módszert is meghatároz, az adózóknak bizonyos esetekben marad mozgásterük. Ezért különösen fontos lesz, hogy az alkalmazott értéket megfelelően dokumentálják, amihez akár külső szakértő segítségére is szükség lehet
– mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A gyakorlatban tehát kulcskérdés lehet, hogy a NAV milyen esetekben fogadja el azt az érvelést, hogy a törvényi képlet nem alkalmas a részesedés valós értékének meghatározására.
Miből fizetnek adót, akiknek csak a cégük értékes?
A vagyonadó azoknál is komoly problémát okozhat, akik papíron nagy vagyonnal rendelkeznek, de annak jelentős része cégben, ingatlanban vagy egyéb nehezen pénzzé tehető eszközben van – figyelmeztetett a Niveus. Mint írták, az adófizetés ilyen esetben akár vagyonelemek kényszerértékesítéséhez vagy nem tervezett osztalékfizetéshez is vezethet. Utóbbi a vállalkozásban maradó, újra beruházható forrást csökkentheti.
Mivel az adó alapja a nettó vagyon, a hitelek csökkentik az adóalapot. Az adóstárs és a kezesség figyelembevétele ugyanakkor már értelmezési kérdéseket vethet fel – tették hozzá.
Különösen problémás vagyonelemek
Az ingatlanoknál főszabály szerint az előző 12 hónap ügyleti értékét kell figyelembe venni. Ennek hiányában a korábbi tíz év ügyleti értékét indexálják, ezt követően a NAV értékelési modellje, végső esetben pedig ingatlanvagyon-értékelő bevonása következhet.
Az 500 millió forint feletti ingatlanoknál legalább kétféle értékelési modellt is alkalmazni kell.
Probléma ugyanakkor, hogy egy ingatlan aktuális piaci értéke jelentősen eltérhet egy korábbi tranzakció értékétől vagy a NAV rendelkezésére álló adatoktól. A műkincseknél pedig már maga a reális piaci érték meghatározása is viták forrása lehet – áll az elemzésben.
A külföldi vagyon is beszámít
A tervezet szerint az adóalapba a magyar adóalanyok külföldi vagyona is beleszámít. Akinek több országhoz is van adózási kötődése, annak azt is meg kell vizsgálnia, melyik országban és milyen szabályok szerint adózik a vagyona után.
A külföldön ugyanarra a vagyonra megfizetett adó legfeljebb a magyar vagyonadó összegéig levonható. Ugyancsak levonható az ingatlanra fizetett helyi adó és a gépjárművek után fizetett gépjárműadó is.
A Magyarországon ingatlannal rendelkező külföldiekre szintén kiterjed a vagyonadó, esetükben azonban az adó behajtása is gyakorlati kérdéseket vethet fel – állította a Niveus. A bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyon is bekerül a rendszerbe, több cégben meglévő részesedés, külföldi vagyon, holding vagy magánalapítvány esetén pedig az egyes vagyonelemek összeadódnak.
Vagyonátrendezés az utolsó pillanatban
A törvény 2027-es hatályba lépése miatt felmerülhet, hogy egyes személyek még az év vége előtt megpróbálhatják átrendezni vagyonukat. Mint a Niveus írta: ez önmagában nem tilos, de az átrendezés mögött valós gazdasági vagy családi indoknak kell állnia.
Ilyen lehet például a generációváltásra való felkészülés, egy öröklési helyzet rendezése vagy egy üzleti okból végrehajtott átszervezés – fejtették ki.
https://hvg.hu/360/20261005_bojar-gabor-a-vagyonado-vedelmeben-egy-erintett-reszerol
Nyitókép: AFP / Valery Hache
