Milliárdokkal tartozik az állam - emberek kerülhetnek az utcára

Több mint hárommilliárd forinttal tartoznak magyar egészségügyi intézmények takarítócégeknek; ezek közül több hamarosan csődbe mehet a kintlevőségek miatt. Ennek nyomán képzetlen, munkát máshol nem találó emberek kerülhetnek az utcára – mondta el a hvg.hu.nak az érintettek képviselője. Az évközbeni zárolások miatt mára általánossá vált a nem fizetés az állam részéről máshol is.

Nyílt levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, a Magyar Kórházszövetséghez és a parlament egészségügyi bizottságához a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség, amiért mára több, egészségügyi intézményekben takarítást végző vállalkozás csőd szélére került. Az ok: a kórházak, rendelők nem fizetik ki a számláikat. Mint azt Paár Zoltán, a szervezet alelnöke – maga is egy takarítócég tulajdonosa – a hvg.hu-nak elmondta, a tartozások mintegy fele már 90 napon túli, és egyelőre remény sem látszik arra, hogy hamarosan kiegyenlítsék őket, pedig az érintett vállalkozásoknak eközben be kellett fizetni az áfát, a járulékokat és egyéb díjakat az államnak.

„A kórházak között vannak kicsik és nagyok, budapestiek és vidékiek egyaránt. A probléma közvetlenül mintegy húsz céget érint, valamennyi magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás. Közülük több már nagyon nehéz helyzetben van: ha hamarosan nem jut pénzhez, félő, hogy bedől, aminek következtében többnyire képzetlen munkavállalók kerülhetnek az utcára, akiknek semmi esélyük nem lenne az elhelyezkedésre” – mondta az alelnök.

Volt is, lesz is?

Paár Zoltán szerint a probléma nem újkeletű, alapvetően az ágazat alulfinanszírozottságából fakad. „Már két éve is előállt hasonló helyzet, most ismét azért küzdünk, hogy ne lehetetlenüljön el a szakma. Nagyon szeretnénk, ha az egészségügyi kormányzat végre olyan tárgyalásokat kezdene velünk, aminek eredményeképpen el lehetne kerülni, hogy két év múlva ugyanígy álljunk” – mondta.

„A magyar kórházak kintlevősége jelenleg 41 milliárd forint, a problémával tisztában vagyunk, és tökéletesen átérezzük a cégek helyzetét” – mondta lapunknak Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke, aki szerint „a Nefmi partnernek mutatkozik a helyzet rendezésében; ennek jele volt az is, hogy még az ünnepek előtt 21 milliárd forintot osztottak szét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár különböző maradványaiból 'összesöpört' pénzből. Rácz Jenő szerint „ebből remélhetőleg a takarító cégeknek is jut majd”.

A kórházi takarító cégek egy része már nagy bajban van Fotó: Túry Gergely

„A fő cél persze az, hogy megszűnjön az az állapot, hogy az intézmények év közben folyamatosan adósságot termelnek, amit az állam az év végén innen-onnan összeszedett pénzekkel igyekszik rendezni” – mondta Rácz Jenő, aki szerint ehhez teremthet lehetőséget jövőre a tervezett racionalizálás az egészségügyben. Ennek részleteiről egyelőre keveset tudni, illetve leginkább annyit, hogy Szócska Miklós egyes intézmények kapacitásának csökkentésére, profiljának átalakítására vonatkozó terveit élénken fúrják a helyben érintett fideszes politikusok.

Máshol is baj van

Október elejére már meghaladta a 6 milliárd forintot az ORFK adóssága is, a rendőrség vezetése körlevélben értesítette a beszállítóit, hogy „a 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) kormányhatározat alapján, a maradványtartási kötelezettség végrehajthatósága érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság által teljesíthető kifizetések köre tovább szűkült”.

Október 20-án kelt levelében Meichl Géza, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Gazdasági Főigazgatóság Közép-Magyarországi Gazdasági Ellátó Igazgatóság megbízott vezetője jelezte, hogy szerződéses partnereiknek arra kell számítaniuk, hogy számláikat az év hátralévő időszakában csak további csúszással tudják rendezni.

Bár az egészségügyben a krónikus alulfinanszírozottság az oka a bajoknak, más területeken az év közbeni zárolások eredményeztek lehetetlen helyzetet. A hvg.hu információi szerint például van olyan állami szervezet, amelyik szeptemberben írt levelet a hivatal épületét őrző cégnek azzal, hogy legközelebb csak januárban tudnak fizetni. Számos hasonló esetről is tudunk, de az érintettek félnek a nyilvánosság elé lépni, mert attól tartanak, ha „eljár a szájuk", felbontják a velük kötött szerződéseket.

Paár Zoltán még egy égető problémát is említett: a cégek – nemcsak a takarítók, hanem minden kisvállalkozás – máig nem tudják, hogy a bruttó 78 ezerről 93-ra emelt minimálbér után megnövekedett költségeik miatt jövőre milyen állami kompenzációt kapnak majd. "Csak, hogy egyértelmű legyen: a munkavállalók egy fillérrel sem kapnak majd többet, marad jövőre is a 60 500 forintos nettó bérük, csak az államnak befizetendő terhek nőnek meg. De egyelőre senki nem mond semmit a Nemzetgazdasági Minisztériumban a kompenzációról. Én attól tartok, hogy ők sem tudják. Pedig február elején már a megemelt béreket kell az érintetteknek kifizetniük, ami sok céget nagyon nehéz helyzetbe hoz majd" – mondta Paár Zoltán.

Az ügyben megkerestük szerdán az egészségügyi államtitkárságot, és a kormányszóvivői irodát is, hogy megtudjuk, kinek mennyivel tartozik az állam. Utóbbitól azt a választ kaptuk, elkezdték összegyűjteni az adatokat, és amint megvannak, válaszolnak; ezt természetesen közölni fogjuk.