„A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe” – válaszolta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunk kérdésére. Vagyis most először a javítóintézetekért felelős bv kimondta:
Magyar Péter kormánya teljes egészében visszafordítja azt a folyamatot, amit az Orbán-kabinet indított el a Szőlő utcai botrány csúcsán, abban bízva, hogy a javítóintézetek bv alá betagolásával csökkenthetik a politikai károkat.
A visszarendezésről már javában zajlanak az előkészítő egyeztetések, jelenleg a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára, Gyurkó Szilvia vezetésével készült szakmai koncepciót véleményezi a BVOP, a javítóintézetek parancsnokai, illetve nevelési vezetői – tették hozzá. Gyurkó Szilvia egy júniusi konferencián még úgy fogalmazott, 90 százalékig biztos, hogy a javítóintézetek visszakerülhetnek a gyermekvédelembe.
Már dolgoznak a (vissza)változtatás jogi hátterének megteremtésén is: készül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény, valamint a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013-as törvény módosító javaslata. Ebben több tárca is részt vesz a BVOP és a javítóintézetek képviselői mellett, így az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium is.
Már egyeztetik a visszavételt
Sőt, a BVOP szerint az átadás-átvételi feladatok megszervezése érdekében múlt héten, július 15-én már egy „indító értekezletet” is tartottak a terület korábbi felettes szervével, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SzGyF).
Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára a HVG érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy „nem egyszerű visszaintegrálásról van szó”. Egyrészt szerinte nagyon komoly tanulságai voltak annak a néhány hónapnak, amíg a terület a BVOP alá tartozott. „Nagyobb odafigyeléssel, több támogatással, sokkal komplexebb segítségnyújtással kell készülni fenntartói oldalon a gyermekvédelmi rendszernek, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek és az értük felelős felnőttek egyaránt jól legyenek a javítóintézetekben” – válaszolta lapunknak. Azt is kiemelte, hogy a javítóintézetek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alá kerülnek, ahol korábban is voltak,
de nem ugyanaz a működés folytatódik.
Ezért egyeztetnek a javítóintézetek és a BVOP képviselőivel a tapasztalataikról, ahogy fogalmazott, „ez nem egy útnak a vége, hanem egy fejlődési folyamat kezdete”.
Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy a Szőlő utcai, illetve a többi javítóintézetben élők mégsem fognak átkerülni az év első felében kifejezetten erre létrehozott – heves szakmai vitákat szító – tököli létesítménybe, hiába tett meg ennek érdekében mindent az előző kormány. Ugyanis Orbánék 2025 decemberében drasztikus lépéssel próbálták megállítani az egyre inkább rájuk égő, Szőlő utcai javítóintézet körüli botránysorozatot: elrendelték, hogy a „javítóintézetek irányításával, fenntartásával kapcsolatos valamennyi feladatot a rendvédelmi szervek haladéktalanul vegyék át”. Ezzel az addig gyerekvédelmi területhez tartozó javítóintézetek – vagyis gyakorlatilag ezek 12-18 éves lakói – bekerültek a teljesen más rendszerben, szankció-szemlélettel és elítélt fogvatartottakhoz szokott állománnyal működő bv alá.
Tüntetők a Szőlő utcai javítóintézetnél 2025 decemberében
Cabrera Martin
Ráadásul mindezt elképesztő sebességgel hajtották végre: december 10-én Gulyás Gergely akkori miniszterként azzal jelentette a döntést, hogy a rendőrök „már ott vannak az intézményeknél”, majd be is mentek és átvették az irányítást, ahogy a kormányrendelet pár órával később megjelent a Magyar Közlönyben. Majd elkezdték elszállítani a fiúkat a leginkább szem előtt lévő, Szőlő utcai létesítményből, amit utána gyorsan be is zártak.
Közben már el is kezdődött az építkezés a tököli börtön területén, majd január végén biztossá vált: itt hozzák létre az új, központi javítóintézetet az addig országban öt helyen működő létesítmények helyett. A folyamat kommunikációs megtámogatásaként pedig a kormánypárti politikusok és a NER-média azt sulykolta, hogy a javítóintézetben lévő tizenévesek „bűnözők”.
