2010-ben a rendőrségen belül sokan felháborodtak azon, hogy tízmilliárd forintos költségvetéssel megalakították a Terrorelhárítási Központot (TEK), amelynek állományába mind a Nemzeti Nyomozó Irodáról, mind a Budapesti Rendőr-főkapitányságról egymás után vitték el az embereket. Ráadásul a távozók jóval nagyobb fizetést kaptak, mint a rendőrség állományában maradók, ami nemtetszést váltott ki az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) tartozó szervek állományának tagjaiban, s alapjaiban feszültté tette a két szervezet viszonyát. Igaz, rendészeti szakemberek nem vitatták a terrorelhárítási szolgálat létrehozásának szükségszerűségét, de hogy ilyen módon, mint külön rendőrség, amely nem is az ORFK vezetője, hanem a belügyminiszter irányítása alá tartozik, ellenezték. Szintén visszatetszést váltott ki, hogy a TEK vezetője, Hajdú János több rendfokozatot átugorva tűzhette fel egyenruhájára a tábornoki csillagot.

Éppen ezért, amikor a terrorelhárítók első látványos akcióik során autótolvajokra, illetve kenderültetvényre csaptak le, akadtak olyan felhangok, amelyek hangsúlyozták, a kimondottan veszélyes, fegyveres bűnözők elfogására is bevethető TEK-esek ezekben az esetekben feleslegesen akcióztak. A kritikus felhangok miatt jelenthetett az elitegység számára nagy eredményt, amikor tavaly novemberben olyan bűnözőket fogtak el Szombathelyen, akik egy pénzszállítóautó kirablását tervezték. Eközben készült a TEK a Szudánban elrabolt magyar békefenntartó, Papp István kiszabadítására. Ez végül idén januárban történt meg, miután az emberrablók elengedték a férfit. A magyar terrorelhárítók valódi szerepét a túszmentésben többek közt azért kérdőjelezték meg – mint a hvg.hu-nak akkor külügyi szakértők megjegyezték –, mert Szudánban semmilyen magánakcióba nem kezdhettek a magyarok, főleg nem egy fegyveres szerv emberei. Papp István szabadulásához ezért – a vélekedések szerint – leginkább diplomáciai megállapodás vezethetett.

2011. február

A TEK-kel kapcsolatos februári esemény szintén külföldön történt: a Líbiában kitört polgárháború miatt „az ott rekedt magyarok kimentését célzó mentőakció irányítását a Terrorelhárítási Központ vette át”. S hogy ez mit jelentett? A szupercsapat fegyveres tagjai egy Malév-géppel elutaztak Líbiába, s miután megkapták az ottani hatóságok berepülési engedélyét, leszálltak a repülőtéren, s a gépre felszállt magyar és cseh utasokkal hazatértek. Szakemberekben – mint a hvg.hu-nak elmondták – leginkább az alábbi kérdések merültek fel: a líbiai hatóságok tudták-e, hogy fegyveresek mennek a magyar állampolgárokért. Továbbá, mint Papp István esetében, kétkedtek abban is, hogy Hajdú János fegyverekkel felszerelt emberei bármilyen magánakcióba kezdhettek volna kint.

2011. április

A terrorelhárítási egység emberei április 7-én egy isaszegi házat szálltak meg, mert annak tulajdonosával, egy fegyver műgyűjtővel szemben az a gyanújuk támadt, hogy valójában fegyverkereskedelmet folytat. A TEK azzal indokolta a fellépést, hogy az EU-elnökség programjainak helyet adó Gödöllőhöz a férfi háza túl közel van, s ez veszélyt jelenthet. A felderítés után a TEK-től az ügyet a Pest megyei rendőrök kapták meg. Az ő nyomozásaikat felügyelő szerv, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy az isaszegi lakosnál javarészt hatástalanított fegyverek voltak, és hogy a fegyverkereskedelem gyanúja nem fog megállni.

Egy másik hír nem vetett jó fényt a terrorelhárítókra: egyik emberük a szolgálati Audi A8-asával, nem törődve azzal, hogy parkolóhelyet keressen Budapest belvárosában az V. kerületi Honvéd utca és Szalay utca sarkán, egy gyalogátkelőhelyen tette le a járművet. Hajdú János becsületére legyen mondva, miután a nem szabályos parkolást megörökítő fotó a Blikkben megjelent, vállalta, hogy hibáztak, s közölte azt is, hogy a figyelmetlen sofőrt felelősségre vonják. Hogy ez milyen szankciót jelentett az Audi sofőrjével szemben, később nem hozták nyilvánosságra.

2011. június-július

A nyár eleje sem egy terrorelhárítási vagy fegyveres bűnözők elfogásáról szóló akció hírével indult a TEK-re nézve. A Facebook közösségi oldalon figyeltek fel arra, hogy a TEK műveleti igazgatósága hivatásos rendőröknek felvételt hirdet. Hajdú János később cáfolta, hogy ezt a TEK-es oldalt ők üzemeltetnék, mint megjegyezte, a testület hivatalos honlapjának kialakítása még folyik.

Facebook

Egy hónappal később a rendőrség egy balul elsült terrorelhárítási felderítési és kommandós akció miatt kényszerült bocsánatkérésére. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a TEK egy, nőket Németországba közvetítő és őket ott prostitúcióra kényszerítő banda tagjait szerette volna elfogni. Az akció közben azonban – tévedésből – az egyik gyanúsított ártatlan szomszédjaira is rátörték az ajtót. A banda további tagjait, három nőt néhány hónappal később fogtak el.

2011. szeptember

Ősszel ismeretlen tettes ellen, közösség elleni izgatás ügyében indított nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Szigeten elhangzott zsidózás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökének, Toroczkai László, valamint Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője többek között azt a kérdést vetette fel a fesztiválon, hogy „bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt tetves zsidót”, illetve, hogy „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát”. Mindezek a Terrorelhárítási Központ figyelmét is felkeltették, s vizsgálódni kezdtek. Hogy ennek milyen eredménye lett, hogy átadták-e az ügyet az ügyészségnek, azzal, hogy ők folytassák le az eljárást, nem tudni. De a terrorelhárítási munka titkosságára hivatkozva nem is szokott a TEK ilyen jellegű tájékoztatást adni.

2011. október

A közösség elleni izgatás után egy hónappal testhezállóbb akcióba kezdtek a magyar terrorelhárítók. Lecsaptak a hazánkban a World War Z című filmet forgató stáb beérkező fegyvereire. A TEK vezetője, Hajdú János a nagy akció után néhány órával megtartott sajtótájékoztatón azzal indokolta a fellépésüket, hogy a fegyverek nem a magyar szabályok szerint voltak hatástalanítva, s azokat pillanatok alatt élesíteni lehet. Ugyanakkor a produkció fegyverszakértője, Gajdos Béla a hvg.hu-nak elmondta, a fegyvereket Nagy-Britanniából hozták be, s épp arra várt a szállítmány, hogy egy magyar igazságügyi szakértővel megnézzék, s jelezzék a tulajdonosnak, hogy milyen, a hazai előírásoknak megfelelő átalakítások szükségesek. Gajdos Béla hangsúlyozta azt is, hogy a hatástalanított fegyver akciójelenetek felvételére alkalmatlan, ezért az éles lőfegyverekre egy olyan szűkítő kerül, amely révén csak vaktölténnyel lehet azt használni. A TEK részéről a történtek után egy héttel később a Népszabadságban már olyan verzió jelent meg, hogy úgy tudták, egy fegyverkereskedő banda nézte ki magának a szállítmányt, ezt megakadályozandó léptek akcióba. Érthetetlen, és ez már nem szerepelt a cikkben, hogy akkor a terrorelhárítók miért nem azt csinálták, ami a feladatuk, vagyis hogy a fegyverszállítmányt végig követve próbálták meg elfogni a veszélyes bűnözőket.

A lefoglalt fegyverek

MTI / Kallos Bea

Kiemelt szervezet, kiemelt juttatások

A TEK akciói mellett természetesen megjelentek azok a hírek is, amelyek arról szóltak, hogy miből gazdálkodhat a szupercsapat, mennyi pénzből, milyen eszközöket szerezhet be. Ismert, és fentebb már írtunk arról, hogy 2010-ben tízmilliárd forintot kaptak a megalakulásra. Ezt követően a TEK további 1,4 milliárd forinthoz jutott a költségvetés általános tartalékából személyi, dologi és beruházási kiadásokra. Idén februárban pedig újabb egymilliárdot költhettek különböző beszerzésekre. Egy hónap múlva pedig még nyolcszázmillió forintot kaptak számítógépekre, szoftverekre, videokamerákra és autók – többek között az állandóan felemlegetett luxuskategóriás Audi Q7-es terepjárók – szervizelésére. Mindezeket csak azzal indokolták, hogy a magyar terrorelhárítók csak így tudják megvédeni az állampolgárokat és az ország vezetőit.

Ez utóbbi azért érdekes, mert a TEK nem kapkodott az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmével kapcsolatos feladatok ellátásáért akkor, amikor arról döntöttek, hogy az ezt végző Köztársasági Őrezred, mint különálló szerv, 2012. január 1-jével megszűnik. Felmerült ugyanis rendőri vezetők részéről, hogy az említett három állami méltóság védelme kerüljön a TEK-hez, amely úgyis ellátja a miniszterelnök és az államfő védelmét, de állítólag a terrorelhárítók nem vállalták. Ezt a hvg.hu-nak azzal magyarázták, hogy ezzel nem csak nagyobb lett volna a TEK állománya, hanem feladataik is megsokasodtak volna.