Megtagadják a túlmunkát az orvosok: káosz jöhet az ellátásban

Miközben a rezidensek három hónapos haladékot adtak a kormánynak, egy új akció élesedett január elsejétől, amelynek hatása februárban már biztosan érezhető lesz. Eddig összesen kétezer kórházi és alapellátásban dolgozó orvos döntött úgy, hogy újévtől nem vállal önkéntesen túlmunkát, amivel gyakorlatilag megbéníthatják az ügyeleti rendszereket.

Miközben a Magyar Rezidens Szövetség még három hónapig nem aktiválja az összegyűjtött több mint 2500 felmondólevelet, egy másik akció élesedett január elsejétől. Igaz, az ügyeleti beosztások januárra már előző évben elkészültek, így az önként vállalt túlmunka megtagadását majd csak februárban érezheti meg a rendszer - és a beteg is.

Az önkéntes túlmunka rendszerének rendezése már évek óta várat magára - állította lapunknak egyöntetűen három szakmai vezető. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara, Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség, és Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte: az önkéntes túlmunka megtagadásával összeomolhat az ügyeleti rendszer.

Papíron sakkoztak

A napi nyolc óra munkaidőn felül az orvosoknak négy óra kötelező túlmunka írható elő, ezen felül viszont elvileg csak akkor kellene dolgozniuk, ha azt önként vállalják. Ez a gyakorlatban sosem így nézett ki: többek között a munkaerőhiány volt annak az oka, hogy egy-egy orvos 12 óránál is többet dolgozott. Ráadásul elméletben az önként vállalt munkaidőt jelentősen jobban kellene megfizetni, mint a többit, ami szintén nem valósult meg Magyarországon - mondja Selmeczi Kamill.

Éger István szerint a munkáltatók úgy tudtak sakkozni, hogy a dolgozók papíron ne csússzanak át ebbe a kategóriába. „Az új Munka törvénykönyvével számos probléma van, de azt feketén-fehéren leírja, hogy mi számít túlmunkának. Mostantól az az orvos, aki reggel nyolcra jár dolgozni, este nyolc óra egy perckor már csak akkor dolgozik, ha akar, és persze, ha megfizetik.”

Az ügyeleti rendszer összeomolhat, ha nem rendezik az önkéntes túlmunka kérdését Fotó: Hernádi Levente

Azt egyik szervezet vezetője sem tudja, mennyien vesznek részt az akcióban: Éger István kétezer körülire teszi az orvosok létszámát, Selmeczi szerint viszont ez a szám folyamatosan változik. Papp Magor szerint mivel az ügyeleti beosztások januárra már decemberben elkészültek, az önként vállalt túlmunka megtagadása februárban lesz érzékelhető igazán, „decemberben ugyanis még nem élesedett az akció”. Papp szerint az orvosok így is húsz százalékkal dolgoznak többet, mint egy átlag munkavállaló, a mostani munkastop arról szól, hogy hatvan vagy nyolcvan százalékkal ügyeljenek többet.

Ügyelni óránként ötszáz forintért

Az önkéntes túlmunka megtagadásának eredményeként januártól nem lehet majd kellő számú ügyeletes orvost szolgálatba állítani. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke egyébként korábban azt mondta: ígéri, hogy a sürgősségi ellátás működni fog, „de a betegek számíthatnak arra, hogy azokat az ellátásokat, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, el fogják halasztani”. Az országban egyébként nagyok a területi különbségek: van olyan körzet, ahol bruttó ötszáz forintot kap egy orvos az önként vállalt túlmunkáért, máshol ugyanezért háromezer forintot is kifizetnek.

Az akciót a nemrég elfogadott egészségügyi törvény is lehetővé teszi. Ebben szerepel egy passzus, miszerint egyhuzamban legfeljebb 12 órás munkára oszthatók be az orvosok, ennél hosszabb időt csak önként vállalhatnak. Ahhoz, hogy az utóbbira ne legyen szükség, 20-30 százalékkal több dolgozót kellene alkalmazni, a létszámhiánnyal küszködő egészségügyi rendszerben azonban ez nem biztosítható.

Az egészségügyben dolgozók kedélyét egyébként a 2011 utolsó ülésnapján elfogadott jogszabály is borzolhatja. Külön érdekesség, hogy a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvénybe csomagolva fogadta el az Országgyűlés a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló korábbi jogszabály módosítását. Ebben többek között szerepel egy olyan mondat, hogy „az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult (...) bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni”.

Éger szerint ezt nem lehet másként értelmezni, mint válaszlépésként arra az akcióra, amit a rezidensszövetség fogott össze. Éger szerint ha ezek az intézkedések megvalósulnak, könnyen ötezerre nőhet az önként vállalt túlmunkát megtagadók száma.