Orbán évértékelője: 10 állítás, amitől felszisszentek a hallgatók

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Orbán Viktor; évértékelő; Orbán évértékelő;

Elmaradt a nagy bejelentés, ugyanakkor a harc és a küzdelem folytatását ígérte Orbán Viktor évértékelőjében. A miniszterelnök szerint kormánya a megbékélést és a kiegyezést azokkal vállalja, akik partnerek az ország újjáépítésében. Akik a beszédet hallgatták, mégis többször felszisszenhettek a kormányfő szavain.

1. Legyen újra szombati iskola!

Orbán Viktor évértékelőjében (a beszédet itt olvashatja el) egyetlen bejelentést tett, miszerint a legrosszabbul kereső, leghátrányosabb helyzetű, közmunkaprogramokban részt vevőknek Orbán Viktor visszahozná a szombati tanítást. Az 1982/83-as tanévtől általánossá vált iskolai „szabad szombat” ezzel egy társadalmi csoport körében megszűnhetne. Orbán az esetükben azzal indokolta a szombati oktatás visszaállítását, hogy a munkaerőpiacról hosszú éveken át hiányzó emberek készségeit megerősítsék, és a munkára mentálisan is felkészítsék őket.

2. Lincoln lehet Orbán példaképe

„A népből, a néppel, a népért: az emberekkel kapott felhatalmazással, az emberekkel együtt, az emberekért” - Orbán Viktor tőle már megszokott módon egy Abraham Lincoln idézettel indította 14. évértékelő beszédét. Legutóbb a Le Monde-nak adott februári interjújában is Lincolnhoz hasonlította magát, de 2010-ben 85 oldalas kormányprogramjában, a Nemzeti Együttműködés Programjában is felbukkantak az USA első republikánus elnökének szavai.

Lincoln mellett ugyanakkor felidézte, hogy a Nagy indiánkönyvön és a Tenkes kapitányán is túl van már, Wayne Gretzky egykori profi jégkorongozó szavaival azonban most újított: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik”. Gretzky egyébként minden idők legponterősebb játékosa, mindent megnyert, kivéve az olimpiát. Beceneve a „The Great One” volt. Ő az egyetlen játékos a liga történetében, aki 200 pontos szezont ért el.

Wayne világa

Wayne Gretzky-nek talán legsikerültebb mondását választotta Orbán záró gondolatának. Még idézhette volna azt is, hogy "Az biztos, hogy az nem gól, amit nem lősz kapura." ("You miss 100% of the shots you never take"). Vagy azt, hogy "A késlekedés a leggyakoribb és leghalálosabb betegség, aminek a siker és boldogság látja kárát." ("Proscrastination is one of the most common and deadliest of diseases and its toll on success and happiness is heavy.") Ugyanazon a weboldalon olvashatók, mint Gretzky idézett aranyköpése.

A Le Monde-nak adott februári interjújában arra a kérdésre, hogy populistának tartja-e magát, néhány napja azt válaszolta: "Ha az, hogy azt mondom az embereknek, hogy jobbá akarom tenni az életüket, azt jelenti, hogy populista, akkor igen. Ha Abraham Lincolnhoz hasonlóan, a nép által és a népért kormányozni, ezt jelenti, akkor igen".

Fotó:

3. Két év alatt több lesz a bölcsőde

Orbán Viktor szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a gyesről, illetve gyedről visszatérő anyukák választani tudjanak, milyen munkát szeretnének, ehhez azonban bölcsőde is kell, ezért kezdenek bölcsőde- és óvodaépítési hullámba a következő két évben.

Ez az ígéret nem most hangzik el először, érdekes ugyanakkor, hogy az Országgyűlés december végén úgy döntött, fizetőssé teszi a bölcsődéket. Ez azt jelenti, hogy a fenntartó (általában az önkormányzat) az étkezési díjon kívül a gondozásért is külön térítési díjat állapíthat meg, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet.

4. Egymillió munkahely helyett

Újra belekezdett Orbán a számháborúba, legalábbis, ami a munkahelyek számát illeti. Most egymillió új munkahelyről nem beszélt, de arról igen, hogy 206 ezer embert hoznak vissza a munka világába.

Még január végén beszélt arról a közfoglalkoztatásért felelős államtitkár, hogy összesen 206 ezer közmunkást szeretne foglalkoztatni a kormány – ebből az országos közmunkaprogramban 45 ezren dolgozhatnak majd 11 hónapig, napi 8 órában, míg az önkormányzatok által szervezett programokban 79 ezren, a kistérségi programban 67 ezren vehetnek részt. Minderre összesen 132 milliárd forintot különítettek el a 2012-es költségvetésből, a képzettséget nem igénylő munkákért 47 ezer, a szakmunkáért 60 ezer forintot fizetnek majd nyolc órára.

5. Több marad a családoknál

Orbán szerint egygyerekes családok esetében 8,1 százalékkal, kétgyerekeseknél 16 százalékkal, három vagy többgyerekeseknél 23,3 százalékkal több nettó jövedelem maradt a családi kasszában a személyi jövedelemadó befizetése után. Ez az állítás erős szkepszissel fogadható, hiszen az adójóváírások kivezetésével 213 ezer forint bruttó jövedelemig a gyermekkedvezmény sem kompenzálja teljesen a nettó jövedelemcsökkenést – ezért volt szükség a bérkompenzációra, amely nemcsak a verseny-, de még a közszférában sem mindenütt valósult meg teljesen.

Az alacsonyabb jövedelmű családoknál így is csak kiegyenlítésről van szó, miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy például a gyes összege csökkent. Orbán elkerülte azt a csapdát, amibe Matolcsy belelépett: vagyis, hogy az szja-csökkentés miatt azonnal a gyerekszám növekedését vizionálta volna. (Erről egyrészt idő és tapasztalat hiányában nehéz lett volna érvényeset nyilatkozni, másrészt egyes kutatások szerint nincs is közvetlen összefüggés a családtámogatások növelése és a magasabb végzettségűek gyerekvállalási hajlandóságának erősödése között – márpedig az Orbán-kormány az utóbbiakat támogatja.)

Fotó:

6. Majdnem kész a Széll Kálmán-terv

Orbán a Széll Kálmán-terv 83 százalékos teljesüléséről beszélt, míg Matolcsy György szerint ez legfeljebb 2012 végéig valósul meg – tehát voltaképp egy tervszám. Ráadásul ennek helyes kalibrálását ex post (vagyis jó esetben a 2012-es zárszámadási törvény segítségével) tudjuk majd visszaigazolni, valamikor 2013 nyarán. Mindenesetre az Állami Számvevőszék tavaly októberben a 2012-re tervezett 550 milliárdos megtakarításból „alátámasztottság hiányában 388 milliárd forint megtakarításról még részben sem” tudott véleményt formálni. Azóta pedig történt egy s más, ami inkább arra mutat, hogy bizonyos vállalások minimum csúsznak vagy meg se valósulnak (ppp-konstrukciók kiváltása, közösségi közlekedés konszolidálása stb.).

7. Csökken az államadósság

Egy Orbán-beszédből nem maradhat ki az államadósság kérdése, amely a kormányfő szerint az egyik legnagyobb baj. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján jelenleg is megtalálható államadósság-mérő sajátos öndefiníciója szerint az államadósságunk mértékét úgy mutatja az ország jövedelméhez képest, hogy azt 265,5 forintos euró értéken számolja. Az Eurostat legfrissebb, hétfőn publikált adatai szerint a magyar államadósság 82,6 százalékos szinten áll. Ezzel a mutatójával a kilencedik abban a szégyensorban, amit Görögország (159,1 százalék), Olaszország (120 százalék) és Portugália (110,1 százalék) vezet az EU 27 tagországa között. Ha az éven belüli trendeket nézzük, akkor a tavalyi harmadik negyedévben az EU-ban Magyarországon nőtt a legnagyobbat az államadósság: 4,9 százalékponttal emelkedett a második negyedévhez képest. (Ez 0,2 százalékpontos növekedés 2010 hasonló időszakához képest.)

8. Felsőoktatás: nem központi akarat

Orbán beszédében az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók „röghöz kötő” szerződéseire is kitért: „Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik. Akinek nem jut, vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak kétszázalékos kamatozású hosszú lejáratú hitelt nyújtunk a tanuláshoz”.

Pikáns, hogy Orbán szerint az egyetemek és a főiskolák jövőjét nem központi, adminisztratív akarat, hanem a diákok választása dönti el. Ennek némileg ellentmond, hogy a felsőoktatási törvény szerint a kormány határozza meg az államilag finanszírozott helyek számát. Mindez azt jelenti, hogy idén 20 ezerrel kevesebben tanulhatnak teljesen ingyen, emiatt az intézmények 20 százaléka is megszűnhet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legszélsőségesebben. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte, de a héten már Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is elmorfondírozott a kérdésen a Népszabadságnak adott interjújában: „az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor”.

9. Kevesebb a politikus

Orbán Viktor évértékelőjében úgy fogalmazott, két évvel ezelőtt több politikust tartottunk el, mint most. A kormányfőtől ez sem újdonság, mivel 2010 szeptemberében azt mondta, „gyakorlatilag megfeleztük a politikusok létszámát. Azok a kompromisszumok, amelyek a korábbi létszám létét igazolták, túl nagy terhet jelentenek a gazdaságra. A jelenlegi politikai osztálynak a felével is jól elirányítható az ország. Ezért felére csökkentettük a képviselők számát a parlamentben és a városi, falusi testületekben is”.

Fotó:

Mára ugyan valóban elfogadta a parlament, hogy 2014-ben már csak 198 képviselőt delegálhatunk a törvényhozásba, de ez sem szerepel az alkotmányban, a közhiedelemmel ellentétben. Ráadásul azok a szintén szívesen tett kijelentések kormánypolitikusoktól, hogy a 8 miniszterből álló Orbán-kabinet is kisebb és takarékosabb, mint elődei, nem igazak. Az Orbán-kabinet havonta 20 millió forinttal kerül többe, mint elődje, és tavaly a központi közigazgatás létszáma is nőtt 1500-zal, igaz, idénre több mint hatezer fős köztisztviselői-közalkalmazotti leépítést jelentettek be.

10. Éljen Lengyelország, éljen Litvánia!

Lengyelország és Litvánia kiállt Magyarország mellett – mondta Orbán Viktor. A kijelentés nagyjából igaz, Donald Tusk lengyel kormányfő január 18-án valóban arról beszélt, hogy „hisztérikus légkör” alakult ki Magyarországgal kapcsolatban, és politikai támogatást nyújtanak a magyar kormánynak. Tusk azonban azt is megjegyezte, hogy az Európai Bizottság jogi álláspontja (mint ismert, három új kötelességszegési eljárás is indult, ezen kívül új szakaszába lépett a túlzottdeficit-eljárás is) megalapozott.

Litvániában határozatot fogadtak el a parlamentben a magyar kormány melletti kiállásként. Litvániára egyébként is szívesen hivatkozik a magyar kormány, mert egyrészt bejelentették, hogy csúsztatják az euró bevezetését, másrészt ott is csökkentette a parlament a jegybank elnökének fizetését. Pikáns ugyanakkor, hogy még tavaly májusban, uniós elnökként éppen Orbán Viktorhoz fordultak a Litvániában élő lengyelek kisebbségi jogaik elnyomása miatt.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X