Továbbra is a HVG-t tartják az egyik legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyar olvasók – derül ki a Reuters Intézet friss kutatásából. A rangsort tavalyhoz hasonlóan az RTL vezeti, róluk 49 százalék válaszolta azt, hogy megbízik bennük. A HVG 2025 után 2026-ban is a második a rangsorban, ezúttal 44 százalékkal.
Mindezt úgy, hogy a hírforrásokkal szembeni bizalom Magyarországon 5 százalékkal csökkent egy év alatt, 22-ről 17 százalékra. (Ez a bizalmi érték globálisan jóval magasabb, 37 százalék.)
A hírfogyasztók 41 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a Telexet, míg a 24.hu-ról és a 444-ről 38 százalék válaszolt így. Az adatokból az is látszik, hogy hiába sulykolta a Fidesz számos felületen az üzeneteit, a propagandamédiumokban a magyarok nem bíznak meg: a TV2-t, az Origót és a közmédiát egyaránt csak az olvasók 21 százaléka tartja megbízhatónak, náluk kevesebben csak a Blikkről válaszoltak így (16 százalék).
A magyarországi médiaviszonyokat az elmúlt évben a 2026-os választási kampány alakította a kutatás készítői szerint. Magyar Péter és a Tisza Párt annak ellenére aratott elsöprő győzelmet, hogy a kormánypártok kontrollja a média felett kiterjedtebb volt, mint az EU-ban bárhol. A készítők megjegyzik, hogy a Fidesz 2025-ben az ellehetetlenítési törvénnyel sikertelen kísérletet tett a kritikus hangok elhallgattatására, mivel a független médiumok a korábbiakban nem tapasztalt mértékű társadalmi támogatásban részesültek a kormányzati támadások hatására.
A független média többek között hirdetésekből, előfizetésekből, támogatásokból és külföldi pályázatokból működött, miközben a kormánypárti üzeneteket szajkózó propagandalapok ráfüggtek a kormányzati hirdetésekre. A fideszes médiatúlsúly tovább nőtt a Blikk felvásárlásával, miközben a külföldi tulajdonú médiacégek száma Magyarországon a 2010-es 57-ről 17-re csökkent.
Mindeközben Orbán Viktorék megpróbálták a közösségi felületeket is elfoglalni. A politikai hirdetések tiltását megelőző szűk egy évben több mint 10 millió euró értékben hirdettek ilyen témában Magyarországról a Meta és a Google felületein, és ennek 87 százaléka a Fideszhez köthető szerpelőktől érkezett. A politikai témájú hirdetések betiltását követően azonban a Fidesz nem tudta felvenni a versenyt a Magyar Péterék által generált organikus eléréssel.
A közösségi média felértékelődése a Reuters Intézet adataiban is megmutatkozik: miközben Magyarországon az online lapokra is 4 százalékponttal többen (83 százalék) támaszkodtak, mint 2025-ben, jelentősen nőtt azok aránya is, akik a közösségi médiában olvassák a híreket: a tavalyi 54 százalék után idén már 62 százalék felelt így. A televízióból tájékozódók aránya 43 százalékról 40 százalékra csökkent, míg nyomtatott sajtótermékekben már csak a magyarok 5 százaléka olvas híreket.
A kutatás arra is kitér, hogy választási kampányban elszaporodtak az AI által generált politikai tartalmak is: a Magyar lejáratását célzó, AI-jal készített videókat összesen 650 millió alkalommal játszották le a Youtube-on és a Facebookon, nagyrészt fizetett hirdetésként, de egy részük Orbán Viktor felületein és a független média beszámolóiban is megjelent.
Nyitókép: HVG/Kriza Márton.
