Az idén - az eddig regisztrált adatok szerint - 109 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, mintegy 32 ezerrel kevesebben, mint a tavalyi esztendőben.
Az Oktatási Hivatal összegzése szerint az idén 71 ezren választották a felsőoktatási jelentkezés elektronikus formáját, s 38 ezren nyújtották be a jelentkezésüket a hagyományos módon, papíron. A jelentkezések feldolgozása folyamatosan zajlik.
A jelentkezési határidőt ebben az évben meghosszabbították, a diákok február 24-ig adhatták be kérelmüket. Tavaly csaknem 141 ezren adtak be felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezők eredményeinek függvényében minden lehetőség adott arra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan mintegy 100 ezer hallgató kezdhesse meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben, közülük csaknem 70 ezren állami ösztöndíjjal tanulhatnak.
Az elektronikus úton jelentkezőknek hétfőn van még lehetőségük arra, hogy a jelentkezésüket hitelesítsék. Ezt két módon tehetik meg: egyfelől a jelentkezési adataikat tartalmazó hitelesítési adatlapot kinyomtatva és postára adva, másfelől az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan.
A postai úton beérkező jelentkezési lapok és az online úton jelentkezők által benyújtott hitelesítő adatlapok összesítése még nem zárult le, azokat a Magyar Posta folyamatosan kézbesíti. Várhatóan a hétfői naphoz hasonlóan az elkövetkező napokban is érkeznek még postán keresztül jelentkezések. Végleges adatok az idén a felsőoktatásba jelentkezők számáról, valamint a benyújtott jelentkezéseknek az intézmények és szakok közötti eloszlásáról valamennyi jelentkezés feldolgozását követően, április közepére várhatóak.
A Népszabadság nevük elhallgatását kérő szakértőkre hivatkozva múlt pénteken azt írta: legalább húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint tavaly, és ez optimista becslés, a pesszimista várakozás szerint akár 30-35 ezer hallgató is eltűnhetett a rendszerből.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
