Tizenkétezer szabadtéri tűz, 118 millió forint költség

2012. április 12., csütörtök, 19:50
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ;

Mintegy 12 ezer esetben oltottak el idén a tűzoltók szabadtéren keletkezett tüzeket, ami a tavalyi időszakhoz képest jelentősen több tűzesetet jelent. A tűzoltók munkája az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak mintegy 118 millió forintjába került. Az avar- és aljnövényzet-tüzek oltása egyébként a hvg.hu által megkérdezett Leidinger István tűzoltóparancsnok szerint nem egyszerűek, mivel a helyszínt nehéz megtalálniuk a tűzoltóknak, a járművek pedig elakadhatnak az ingoványos területeken.

Több mint ötszáz tűzesethez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak március 10-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hvg.hu-nak adott tájékoztatása alapján az országban. Az azt megelőző hét napon háromszáz és négyszáz avar- és aljnövényzet-tüzet kellett eloltaniuk. A szabad területen keletkezett tüzek száma – közölte a főigazgatóság március 10-ig egyes megyékben igen csak megugrott a 2011-es év azonos időszakához viszonyítva. Bács-Kiskunban például 346 százalékkal, Békésben 400 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 629 százalékkal több ilyen típusú tűzeset fordult elő. A legmagasabb az emelkedés Hajdú-Biharban, ahol 664 százalékos növekedést mutatott a szabadtéri tüzek száma. Idén összesen 3241 erdő-, mező- és tarlótüzet, valamint kerti égetést regisztráltak, ami 184 százalékkal több 2011 év elejéhez képest. Az OKF nem rég megküldött kiegészítő válasza szerint idén április 6-ig mintegy 12 ezer szabadtéri tűz oltására kellett kivonulniuk.

Az utóbbi napok avartüzei

Március 5-én például csak Pest megyében – többek között Dabasra, ahol egy száz hektár területű nádas égett – hatvanszor riasztották a tűzoltókat. Március 5-én Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében Sajóbábony és Sajókeresztúr között az erdő és aljnövényzet kapott lángra, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság tájékoztatása szerint hármas kiemelt riasztást rendeltek el, a miskolci tűzoltók öt járművel és több mint húsz emberrel fékezték meg a tüzet. Ezekben a tűzesetekben senki sem sérült meg. Március 10-én, Nyíregyházán viszont életveszélyes sérüléseket szenvedett egy férfi, aki az égő aljnövényzetbe – tisztázatlan körülmények között – beleesett. A férfi testfelületének mintegy nyolcvan százaléka megégett; mentőhelikopterrel szállították az egyik budapesti kórházba. A nyíregyházi eset után másnap a Jászságban kapott lángra az avar, valamint Szentmártonkátánál egy fenyőerdő aljnövényzete fogott tüzet.

Turisták oltják a bozóttüzet Borsodban - Nagyítás-fotógalériánk

Fotó:

A tavaszi időszakban megszokott, nagyobb mennyiségben előforduló avartüzek miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium március 11-től általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el átmeneti időre. A tilalom érvényes az  erdőkre, valamint az azok határától számított kétszáz méteren belüli területekre, illetve az a kijelölt tűzrakó-helyekre, valamint a közút és vasút menti fásításokra vonatkozik, beleértve a parlag- és a gazégetést is. A minisztérium közleménye felhívta a figyelmet arra is, hogy „a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.” Azok, akik a tűzgyújtási tilalmat megszegik, százezer forintig terjedő erdővédelmi bírsággal sújthatók.

„A bírságolási eljárások lefolytatását jelentősen nehezíti” – közölte a hvg.hu-val az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) –, „hogy a tűz okozója többnyire már nincs a helyszínen, mire a tűzoltók kiérkeznek, így a tűz oltását követően a személyi felelősség megállapítása elemi akadályba ütközik.” A tűzesetekkel kapcsolatban kiszabott bírságokról csak annak jogerőre emelkedése után tud információval szolgálni az OKF – közölték – megjegyezve, mivel még csak március közepe van, „eddig még nem vált jogerőssé olyan bírság, amit a szabadban történő tűzgyújtás miatt szabott ki a hatóság.”

Túlszolgálat és költségek

Az OKF szóvivő helyettese, Hajdú Márton szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy idén „január elseje és az április 6. közötti időszakban keletkezett szabadtéri tűzesetek (avar, tarló, stb.) során a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok több mint 12 ezer káreseményhez vonultak ki, és a riasztott gépjárművek száma meghaladta a 20 ezret.” Hajdú Márton beszámolt arról is, hogy a járművek a vonulások alkalmával mintegy 600 ezer kilométert futottak. „Mindezen eseményekhez kapcsolódóan az üzemanyag- és karbantartási költségeket figyelembe véve megközelítőleg 118 millió forint költséget jelent az amortizáció figyelembe vétele nélkül. A beavatkozások több mint 90 ezer fő részvételét és mintegy 11 ezer órát vettek igénybe.”

Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

Fotó:

A katasztrófavédelem szerveinél a szabadtéri tűzesetek kapcsán összességében több mint 350 fő teljesített túlszolgálatot – közölte Hajdú Márton, amely négyezer órányi túlmunkát jelentett. „Ebből 3 500 órát szabadidőben megváltottak az érintettek, azonban pénzben történő megváltási igény is keletkezett közel 500 óra esetében. Ez pedig mintegy 700 ezer forint többletköltséget jelent.”

Ingoványos terletek, beragadt járművek

Leidinger István, a Pomázi Önkéntes Tűzoltóság parancsnoka a hvg.hu-nak azt mondta, hogy „az avartüzek azért veszélyesek, mert pillanatok alatt több hektárra terjedne el a lángok. A tüzeket későn veszik észre, sokáig tart, míg a tűzoltók, akik talán nincsenek is helyben, kiérnek a tűzhöz. Amelyet egyébként megközelíteni is nehéz, mivel gyakori, hogy a tűzoltók is csak a füst alapján tájékozódnak arról, hol ég az avar.” A tűzoltóparancsnok hangsúlyozta azt is, hogy a táborozók által vagy az eldobott csikkek miatt keletkező tüzek mellett előfordul az is, hogy valaki például szándékosan gyújtja fel a nádast, mivel arra nincs már szüksége. „A tűzvizsgálatnak pedig sokszor semmi eredménye sincs” – tette hozzá Leidinger István –, mivel kideríthetetlen, hogy mitől keletkezett gyulladt meg az avar vagy az aljnövényzet.”

Ezeknél a tüzeknél problémaként említette meg a Pomázi Önkéntes Tűzoltóság vezetője, hogy az ingoványos területeken mentés közben elsüllyed a tűzoltóautó. „Ez szinte minden évben megtörténik” – jegyezte meg a parancsnok. Emiatt a járművek meghibásodhatnak, és kisebb-nagyobb – tízezertől több százezer forintig terjedő – károk keletkezhetnek bennük. „Az elsüllyedt járművek kimentése pedig több órát, egy napot is igénybe vehet. Megtörtént többször is, hogy a tűzoltóautó kihúzására küldött jármű is a beleragadt a földbe.

Pilisszántón egy elpusztult ló mentéséhez kiküldött tűzoltóautó elakadt a terepen, és egy másik járműnek kellett kihúznia az ingoványból. Néhány éve pedig Pomázon éjjel kettő órakor süllyedt el egy, a helyszínre riasztott tűzoltóautó. A Fővárosi Tűzoltóságról segítségként kiküldött daru is hasonlóan járt, ezért egy további darut kellett a mentéshez kérni” – elevenített fel néhány emlékezetes esetet Leidinger István, megjegyezve, hogy akkor, amikor egy jármű beragad, és azzal kiesik a tűzoltásból vagy a mentésből, akkor a pótlása problémát jelenhet.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés


Tizenkétezer szabadtéri tűz, 118 millió forint költség




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X