Nekiment az ombudsman a korrupt pártfinanszírozásnak

2012. május 13., vasárnap, 15:29 • Utolsó frissítés: 2012. május 21., hétfő, 10:31
Szerző:


Címkék: ; ; ;

Az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. A politikusok 2006 óta vitatkoznak az elavult törvények megváltoztatásáról, de eddig mindig akadt olyan párt, amely az utolsó pillanatban megakadályozta a jogszabályok módosítását. Pedig a civil szerveztek szerint a pártok milliárdokkal többet költenek, mint amennyit szabad lenne, és ehhez a pénzt korrupció útján teremtik elő.

Az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve közre kívánnak működni a választói akarat befolyásolásában – írta a beadvány eredeti szerzője, Jakab András. Az alkotmányjogász arra kérte Szabó Mátét, kezdeményezze a választási eljárásról szóló törvény rendelkezésének alkotmánybírósági vizsgálatát, amit az ombudsman meg is tett.

Az alapvető jogok biztosa szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.

A kormánypárti többség már tavaly azt ígérte, hogy a sarkaltos törvények átírásával egyidőben – az új alkotmány előírásaihoz igazodva – elkészítik az új párt- és kampányfinanszírozási csomagot is, de sem tavaly, sem idén nem került még a parlament elé a kétharmados többséget igénylő jogszabály. A Fidesz leköszönő frakcióvezetője, Lázár János március végén azt ígérte, húsvét után folytatják az egyeztetéseket a tervezetről, ám ezek a mai napig nem vezettek eredményre. Pedig az Országgyűlés az előző ciklusban is többször nekifutott a hatályos törvény módosításának, de valamelyik párt eddig mindig megfúrta az elfogadását.

Korrupció, fekete pénzek, oligarchák

Csaknem másfél évtizede változatlan az az összeg, amit a pártok a bevételeikből törvényesen kampánycélokra fordíthatnak, miközben jelentősen nőttek a választási programok és jelöltek népszerűsítésének költségei – írta közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

A pártok kampánybeli költéseit a választási eljárásról szóló 1997-es törvény szabályozza. Ez szabja meg azt az egymilliós limitet, amelynél a pártok, a jelölő szervezetek nem költhetnek többet az országgyűlési választásokra jelöltenként. Mivel a parlamentnek 386 képviselője van, törvényesen 386 milliót költhetnének, illetve az Országgyűlés létszámának 199-főre csökkentésével 2014-től – amennyiben ez a törvény lesz hatályban két év múlva is – 199 milliót.

A limitet évek óta támadják a civil és jogvédő szervezetek, mert szerintük a pártok ennél sokkal többet költenek, ám ez kimutatásaikban nem jelenik meg, tehát feketén, korrupcióval teremtik elő a többletkiadásaikra a pénzt a gazdasági holdudvarukból.

A Fidesz és az MSZP közel háromszor, a Jobbik 2,5-szer, a parlamentbe be sem került MDF 1,8-szor többet költött a 2010-es tavaszi választási kampány alatt, mint amennyit a vonatkozó törvények megengednek – közölte az eredményhirdetés után a Freedom House Europe és a Transparency International (TI). A két civil szervezet által készített, a reklámkiadásokat, a rendezvények, a szervezés, szórólapozás költségeit összeszámláló becslés szerint még a nyílt kampányszámlát vezető, a korrupcióellenes küzdelmet hirdető LMP is többet költött annál, amit a Magyar Közlönyben végül nyilvánosságra hozott. A párt a becslést vitatta, mondván, a kalkuláció forintosította az önkéntesek munkáját is, akik azonban egy fillért sem kértek (és kaptak) az LMP-től.

Ha van sapka, ha nincs sapka

Az ombudsman által az AB-hoz beadott indítvány egy 2009-es kezdeményezést elevenít fel. Akkor Jakab András alkotmányjogász kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy a testület vizsgálja felül a hatályos törvényeket. Jakab három évvel ezelőtt arra hívta fel az AB figyelmét, hogy az egymilliós limit irreálisan alacsony, a valóságban a pártok ennek nagyjából tízszeresét költik kampányra. Az alkotmányjogász szerint az alkotmány előírja, hogy a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, viszont a törvényt betartva ilyen kevés pénzből nem képesek erre, üzeneteiket nem tudják eljuttatni a lakosság szélesebb tömegeihez. Ha viszont nem tartják be az előírást, akkor törvényt szegnek, nem tartják be az alkotmányos jogszabályokat. Jakab szerint így ha betartják, ha nem, alkotmányellenesen járnak el, azaz a törvény olyan feltételeket szab, amelyek mindképpen alkotmányellenes helyzetet teremtenek.

 

Jakab azt is kifogásolta, hogy az ÁSZ kizárólag a pártok által leadott számadatokat vizsgálja meg, de a valóságtartalmukat nem. „Ez a fajta ellenőrzési deficit (…) korrupciós kényszerpályára állítja a pártokat” – írta 2009-es beadványában az alkotmányjogász. Jakab indítványának vizsgálatát 2011 végéig nem zárta le az AB, viszont az új alkotmány szerint január 1-től már nem is vizsgálhatja, mert most már csakis a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az ombudsman kérheti a törvények utólagos vizsgálatát. Szabó Máté Jakab kérésére újra felkarolta a 2009-es indítványt és benyújtotta az AB-hoz.

"Elfogadhatatlan döntési helyzet"

A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás ezért azzal a következménnyel jár az ombudsman szerint, hogy a pártok a hatályos szabályozás alapján egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek. A szabályozás különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat - teszi hozzá a közlemény.

Az ombudsman álláspontja szerint önmagában a választási célra fordítható összeg emelése nem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását - állapította meg az ombudsman. Ha valamelyik párt mégis többet költ, akkor a gazdálkodásukat ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján köteles büntetésként a többletköltés kétszeresét befizetni a költségvetésbe. Ennek ellenére az 1997-es szabály bevezetése óta csak néhány kivételes esetben fordult elő, hogy túlköltekezésért jelölteket, pártokat büntettek meg. Ezért az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra a kérdésre is, hogy vajon az ellenőrzés szabályozása teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn.

SMS a 2006-os kampányból - sok kicsi sokra megy

Fotó:

Az ÁSZ mindig elfogadta a pártok beszámolóit, pedig a reklámköltés-méréssel foglalkozó cégek szerint már egyetlen percnyi hirdetés is többe kerül a nagy kereskedelmi tévékben, mint a törvényben előírt jelöltenkénti egymilliós limit. A TNS Media Intelligence 2006-os listaáras reklámköltési adatai alapján már hat évvel ezelőtt is 1,5 millió forintba került egy perc reklám. Az Eötvös Károly Intézet (Ekint) által becsült adatok szerint a pártok a 2006-os kampányra költöttek eddig a legtöbbet: az MSZP 3,1, a Fidesz 2,7 milliárdot.

Nemcsak a túl alacsonyan megállapított összeghatárral van gond: bár az ÁSZ mindig elfogadta a pártok jelentését, a számvevők rendszeresen jelezték, hogy a vizsgálat értelmetlen, mert nincs joguk és lehetőségük a valós költéseket felmérni, kénytelenek hinni a hivatalos táblázatoknak. Az ÁSZ-jelentések 1995 óta hangsúlyozzák, hogy a pártok nem tartoznak a könyvviteli szabályok alá, ezért semmilyen szabály nincs arra, milyen formában kell összeállítani a jelentéseket. Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy ugyanazon párt az egymást követő években különböző módon készítette el az elszámolását.

„Az ellenőrzés számára gyakorlatilag az minősül választási költségnek, amit a jelölő szervezet vagy független jelölt annak minősített” – figyelmeztettek a számvevők jelentésükben még 1998-ban, jelezve, hogy a törvény még azt sem határozza meg egyértelműen, hogy mi tekinthető kampányrendezvénynek vagy választási költségnek.

Senki sem érdekelt a tiszta játszmában

Az elmúlt hat évben a parlament többször nekifutott a gyakorlatban betarthatatlan és be nem tartott párt- és kampányfinanszírozási törvények átalakításának, de egyszer sem járt sikerrel, mert valamelyik párt mindig megfúrta a kétharmadot igénylő egyezséget.

Jakab András - már 2009-ben jelezte a problémát

Fotó:

A mandátumok kétharmadát két éve megszerző Fidesz-KDNP sem állt neki új törvényt kidolgozni. Az idei évre átcsúszott 7 sarkalatos törvény közül kettő a képviselők és a pártok javadalmazását érinti, az utóbbi esetében még a szöveget sem dolgozták ki: Lázár János a Fidesz egri frakcióülését követő sajtótájékoztatón azt mondta, az ötpárti egyeztetésen a Tóbiás József és Puch László MSZP-s képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet akarják megvitatni.

Azóta a parlamenti pártok több tanácskozáson vannak túl, de törvényjavaslat még mindig nem került a Ház elé. Az MSZP és az LMP már az elején kiugrott az ötpárti egyeztetésről, mert szerintük a Fidesz nem kíváncsi a véleményükre, úgyis olyan törvényt fog majd a parlament kétharmados kormánypárti többsége elfogadni, amit a Fidesz vezetői jónak tartanak. Az MSZP most pont azokat az elvekről nem hajlandó vitatkozni, amit a korábbi ciklusban a civil szervezetekkel együttműködve dolgozott ki, igaz, a tervezetet akkor a Fidesz utasította el. A civilek által még 2009-ben kidolgozott – majd Tóbiás által beterjesztett – törvény bevezette volna a kampányszámla intézményét és tisztázta volna az alapvető fogalmakat is, hogy az ÁSZ valóban fel tudjon lépni a csalók ellen.

Van megoldás a problémára
A 2009-ben lefektetett elvek szerint a pártoknak a kampány alatt minden kiadásukat a választási iroda és ÁSZ által ellenőrzött számláról kellett volna utalniuk. A plakátokat speciális azonosítóval kellett volna ellátni, a tévéknek, rádióknak, újságoknak nyilvánosságra kellett volna hozniuk a tarifáikat és azt, hogy mennyi reklámot tettek közzé náluk a pártok. Így ki lehetett volna számolni a kampány végén a pártok valós költését. Ugyanakkor rövidítették volna a kampányidőszakot (60 napra), megtiltották volna a kormánynak, hogy a sikereit a választások előtt reklámozza. Azt is meg akarták szabni, hogy mely civil szervezetek, alapítványok kampányolhatnak, nehogy külső segítséggel kerüljék meg a pártok a kampányszámlát, és máshonnan utalják a fekete pénzeket.

A tervezetet kidolgozó két civil szervezet még a törvény beterjesztése előtt – az egyeztetések hiábavalóságára hivatkozva – kivonult a pártokkal folytatott tárgyalásokról. A javaslat a Fideszen bukott meg, mert az összes többi parlamenti párt megszavazta volna: az ellenzéki párt a több hónapos egyeztetés eredményét elutasítva még ősszel saját javaslattal állt elő. A Transparency International élesen bírálta a Fideszt, mert a civil szervezet szerint a javaslat olyan választójogi és alkotmányossági kérdéseket vetettek fel, melyek megvitatására a választásokig hátralevő időben már nem volt lehetőség. A 2009-2010-es esetet megelőzően a kormányon lévő MSZP 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is próbálkozott a törvények átírásával, de minden alkalommal fennakadt a Fidesz ellenállásán az Országgyűlésben, amely nem támogatta a kampányra költhető pénzek limitjének emelését.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés
1 HOZZÁSZÓLÁS
2012. május 14., 17:48 Tápolt Ápolt

szégyenteljes, hazug politikusbandák veszekednek a fejünk felett. a Fidesz ebben is élen jár, de egyik rendszerváltó párt sem jobb. tartok ttól, hogy csak akkor fog megváltozni a kapmányfinanszírozás, ha új pártok veszik át a hatalmat (LMP, Jobbik, ...). a "régi", rendszerváltó pártoknak nem érdekük a kampánypénzek tiszta előteremtése és kezelése, ezt már húsz éve bizonyítják.

Véleménye van? Ossza meg velünk!


Nekiment az ombudsman a korrupt pártfinanszírozásnak




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X