szerző:
Cs. B.

Csak a korrupciós ügyek töredékét sikerül Magyarországon felderíteni, és még kevesebb esetben születik bírósági ítélet - derül ki a statisztikákból. Pedig - mint azt csak a héten is tárgyalt ügyek mutatják - a rendőröktől a vezető bírákig a közigazgatás minden szintjén jelen van a probléma. A szakember szerint ráadásul rosszul "küzdünk" ellene.

Tizedszázalékokban mérhető a hivatalos statisztikákban a korrupciós ügyek száma Magyarországon, pedig a felmérések, mint például a Transparency International korrupcióértékelési indexe szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése. Ráadásul évek óta nem javul a helyzet, miközben a térség országai képesek voltak javítani értékeiken. A korrupció egyik legsúlyosabb formája az, ha az állami hatóságok munkatársai válnak megvesztegethetővé. Hogy ebben sem állunk jól, jelzi az, hogy a héten több hivatalos személy – rendőr, bíró – ügyében folyt tárgyalás a bíróságokon.

Személyes adatokat kiadó rendőrök

Jogerőre emelkedett például annak a váci rendőrnek az első fokú ítélete, akit március 25-én a Budapest Környéki Törvényszéken két év próbára bocsátásra ítélt, mert társainak több ember személyes adatait kiadta a bűnügyi nyilvántartásból. Társai, akik magánnyomozók és korábban szintén rendőrként dolgoztak, mindketten egy év próbára bocsátást kaptak. A bíróság által megállapítottakból az nem derült ki, hogy H. János a magánnyomozóktól kapott-e pénzt, de az biztos, hogy a megbízásaikat teljesítette.

Hasonló ügyért egy debreceni nyomozót március 22-én első fokon hat hónap 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Debreceni Törvényszék. A rendőr 2011-ben a rendőrség nyilvántartási rendszerébe belépve, jogosulatlanul szerzett meg és adott tovább másoknak adatokat: két ismerősének a kéréseit teljesítve megnézte, milyen büntetőügyben idézték be őket tanúnak. Egy harmadik embernek pedig egy autóra, valamint tulajdonosára vonatkozó adatokat szolgáltatott ki.

A bíró kedvezett felszámoló ismerősének?

Szintén ismerősként segített a vád szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság felszámolási bírája, K-né dr. J. Judit egy felszámolónak, H. Attilának. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálódott és gyanúsítása szerint a bírónő 2008 végétől 2010 elejéig a felszámolótól folyamatosan jogtalan előnyöket fogadott el. H. Attila állítólag rendszeresen szállította a bírónőt autójával, sőt, annak házi brókere is volt: vigyázott a megtakarításaira és a bírónő családi érdekeltségébe tartozó cég ügyes-bajos dolgait is intézte.

Jóval szélesebb körű a hivatali korrupció, mint az a statisztikákból látszik
©

A KNYF vádirata szerint egy felszámolás alatt lévő céget szignáltak ki H. Attilára, és a bírónő 150 ezer forintot kapott, egy másik vállalkozás felszámolására pedig azt követően rendelte ki K-né J. Judit ismerősét, hogy az 125 ezer forintot fizettek neki. A főügyészség szerint K-né J. Judit bírói "esküjét megszegve a H. Attilát érintő ügyekben részrehajlóan, a felszámoló befolyására, sorozatosan jogtalan előnyt biztosítva járt el". A bírónőt ezért hivatalos személyként elkövetett vesztegetéssel, a felszámolót pedig hivatali vesztegetéssel vádolják. Az ügyet most tárgyalja a Debreceni Törvényszék.

Korrupciós témák a hvg.hu-n

Korrupcióban külön kategória a magyar törvényhozás – interjú Tóth István Jánossal, a Corvinus Egyetem Korrupció-Kutató Intézetének vezetőjével

 

"Jobban jársz, ha inkább tejelsz" – Jancsics Dávid szociológus írása a korrupciós kényszerekről

 

"A piac tudja, mi történt" – Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő a hazai közbeszerzésekről

 

"A postabontóban még megvolt" – Jávor István szociológus a bírósági korrupcióról

 

"Ha a polgármester feleségének a cége festi ki" –Tausz Péter, a TI Magyarország munkatársa a közbeszerzések állampolgári felügyeletéről

Vád: a bíró és az ügyvéd összejátszott

Egy másik, egy szegedi bíróval kapcsolatos korrupciós ügy 2011. november végén pattant ki, amikor a Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán ügyvéd ellen indított nyomozással kapcsolatban kezdeményezte a bíró mentelmi jogának felfüggesztését. A nyomozóügyészség a bírót többek között három rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel, illetve öt más ügyben történt vesztegetéssel, továbbá közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolja.

N. Norbert, aki mintegy húsz éve dolgozik bíróként, állítólag még egyetemi évei alatt kötött barátságot K. Zoltán ügyvéddel, később pedig együttműködtek abban, hogy az ügyvéd védenceinek ügyében kedvező bírósági döntések szülessenek. Az ügyészség 2009 és 2011 között nyolc ilyen esetet talált. Az ügyvéd általában védence szabadlábra helyezése érdekében fordult a bíróhoz, és – mint a nyomozó ügyészség fogalmazott – a rokonoktól kapott 600 ezer és 2 millió forint közötti összegeket elfelezték. K. Zoltán például állítólag egy többszáz millió forintos adócsalási ügyben az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak azt mondta, néhány millióért el tudja intézni, hogy szabadlábra kerüljön. A Debreceni Törvényszéken március 26-án kezdődött el az ügy tárgyalása.

Minimális a statisztikában szereplő korrupciós ügyek száma

A korrupciós bűncselekmények száma az összes bűntettéhez képest elenyésző. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint, míg 2009-ben 963, 2010-ben 481, 2011-ben pedig 740 ilyen ügy került napvilágra. Az összes bűncselekmény száma ezekben az esztendőkben 394 034, 447 186 és 451 371 volt. A korrupciós esetekből a hatóság tudomására jutott hivatali vesztegetések száma négy évvel ezelőtt 549 volt, egy esztendővel később 228, míg 2011-ben 259 ügyet regisztráltak.

Krémer Ferenc szociológus, a korrupció – és elsősorban a rendőrségi korrupció – kutatója szerint ezek a statisztikák egyáltalán nem mutatnak reális képet a valóságról. A szakember a hvg.hu-nak elmondta, a valós helyzetet erről a rejtőzködő területről, ahol igazából nincs is áldozat ("a közmorálon és a társadalmi érdeken kívül"), komoly kutatások révén lehetne megismerni. „A társadalmi érdek nem szokott feljelentést tenni” – jegyezte meg ironikusan. A Transparency International Magyarország vizsgálja a korrupciót a gazdaság és a politika érintkezési területein és folynak kisebb kutatások, de nagy átfogó vizsgálatok nincsenek, a rendőrségen sem volt már évek óta, illetve az önkormányzatoknál egyáltalán nincs ilyen felmérés.

A kevés kutatási eredményre sem vevők az illetékesek

A szakember hangsúlyozta, hogy a kutatások elvégzése sem egyszerű. Független és finanszírozott monitoring rendszerre lenne szükség, de nagyon nehéz azok eredményeinek hasznosítása is. „Egy adott intézmény, szervezet vezetője nem szívesen szembesül azzal, hogy házon belül korrupciós ügyek kerülnek elő. Inkább sehogy sem reagálnak. A különböző szervezetek, vagy önkormányzatok vezetői a kutatási eredményeket nem is olvassák, az ilyen jellegű tudomány nem is érdekli őket” – számolt be Krémer Ferenc a tapasztalatairól. Akkor mégis elindul valami – tette hozzá –, ha a sajtó felkap egy-két esetet, de ez a valami általában az, hogy meg kell védeni a mundér becsületét és a valódi problémákkal nem foglalkoznak. A szociológus szerint a törvényhozók kezében lenne a megoldás nekik kellene lépniük, hogy a korrupció visszaszoruljon.

„Egyelőre az a szemlélet uralkodik hazánkban, hogy a 'rossz emberek okozzák a korrupciót', és miattuk válnak egy-egy szervezet további dolgozói is megvesztegethetővé. Emellett ma Magyarországon az ellenőrzések növelésének hatásában hisznek, abban, hogy a megfélemlített alkalmazott vagy rendőr nem fog korrumpálódni. Ez ostobaság” – vélte Krémer Ferenc. Szerinte fenyegetettség hatására a korrupció nem szorul vissza, csak annak módja alakul át. „Ez az úgy nevezett ostrom mentalitás, ami azt jelenti, hogy minél inkább fenyegetnek valakiket, annál inkább összezárnak és még azokat is megvédik, akikkel nem értenek egyet.”

A kormányváltás után 2010-ben megalakított Nemzeti Védelmi Szolgálat úgynevezett folyamatos ellenőrzést hirdetett minden, a rendészet terén dolgozó hivatalnál (rendőrség, TEK, NAV), ez azonban a szociológus szerint csak a bizalmatlanságot erősíti a testületek tagjaiban. "A rendőri munka alapvető eleme pedig éppen a bizalom lenne" - mondta Krémer Ferenc. Ilyen körülmények között "a totális bizalmatlanság a szervezet vagy szervezetek diszfunkcionális működéséhez vezet" – mondta a szakember.

Krémer Ferenc Gazdaság

A rendőrök nem az alacsony fizetések miatt korruptak

Sajnálatosan az utóbbi tizenhárom évben senki sem volt kíváncsi arra, hogyan alakult a rendőrségi korrupció – az ilyen kutatásokhoz ugyanis Magyarországon az ORFK engedélyére volt és van szükség. Olvashattunk viszont győzelmi jelentéseket, melyek azt bizonyítják, hogy igen hatékonyan működik még ma is az a mechanizmus, amely leplezni akarja a valóságos helyzetet – írja Krémer Ferenc szociológus a hvg.hu korrupcióellenes sorozatában.

MTI Itthon

K-Monitor: a korrupciós helyzet 2010 óta nem javult Magyarországon

A választási ígéretek ellenére a korrupciós helyzet 2010 óta nem javult Magyarországon, a politikai-gazdasági visszaélések mindennaposak, míg a kormány jogszabályi és strukturális változtatásai új korrupciós kockázatokat eredményeztek a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda szerint.

hvg.hu Vállalkozás

Tombol a korrupció a magyar gazdaságban

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest tovább erősödött idehaza a politikai és gazdasági elit összefonódásából adódó korrupciós kockázat, és ez rombolja a magyar versenyképességet, s a Magyarország iránti külföldi befektetői bizalmat. A cégek harmada semmit sem tesz a korrupció ellen.

MTI Itthon

Korrupciós ranglista: így végzett Magyarország

A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutat, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepel - közölte a korrupcióellenes nemzetközi szervezet szerdán.