szerző:

Visszaütött a kormányra a médiatörvény márciusi módosítása: a médiahatóság elnökére vonatkozó új, szigorúbb feltételeknek a szóba jöhető jelöltek közül mindössze két személy felel meg. Ezért a saját törvényével elégedetlen igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság segítségét kérte a feltételek tágításában. Ez arra utal, hogy a jelöltkeresés még nem zárult le, egyelőre nem találják Szalai Annamária utódját, akinek a mobilcégekkel is meg kell majd küzdenie.

Milyen feltételeket kell teljesítenie a miniszterelnök jelöltjének, hogy a köztársasági elnök jogszerűen nevezhesse ki a médiahatóság élére? – ezzel a kérdéssel fordult május 3-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter az Alkotmánybírósághoz, miután túl szigorúnak találta a saját maga által még februárban kidolgozott szabályrendszert. Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a Fideszben gőzerővel keresik Szalai Annamária utódját, mivel még a választási kampány előtt le szeretnék zárni a mobilcégek frekvenciaügyeit, melyekről csakis a hatóság elnöke adhat ki rendeleteket.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a média felügyeleti és döntéshozó szerve, a Médiatanács elnöke április 12-én hunyt el. A 2010-ben alkotott, de az azóta többször módosított médiatörvény szerint utódját a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezheti ki.

A törvény legutóbbi, márciusi módosításakor az Európa Tanács kérésére szigorították azokat a szakmai követelményeket, feltételeket, amelyek alapján valaki jelöltté válhat az elnöki tisztségre. Ezek alapján a miniszterelnök kétféle feltétel alapján választhatja ki jelöltjét. Vagy olyan személyt keres, akinek legalább ötéves, a médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletével, esetleg hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata van. Vagy olyat jelöl a kormányfő, akinek a médiatudomány terén tudományos fokozata van, esetleg tíz éve tanítja a szakterületet valamelyik főiskolán, egyetemen.

Kit dob ki a törvény?

A szigorú feltételek jelentős mértékben leszűkíti a jelöltek körét, a szóba jöhető személyek közül szinte csak Koltay András, a Médiatanács tagja felel meg – állították a hvg.hu-nak fideszes és médiahatósági források. A médiajogász épp 10 éve tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Megfelel a másik kritériumnak is, hiszen 2008-ban PhD-fokozatot szerzett, tavaly az egyetem docensévé nevezték ki.

Koltay András - kire szabták a törvényt?
©

A pártban makacsul tartja magát az a feltételezés is, hogy a márciusban elfogadott, a feltételek szigorítására vonatkozó törvénymódosítást is ő készítette elő, forrásaink értelmezésében „magára szabta a szöveget” – ám ezt a feltételezést médiahatósági források határozottan cáfolták. Azt viszont többen elismerték, a médiatörvényhez mégiscsak van köze Koltaynak: a médiajogász még 2010-ben azt mondta a Hírszerzőnek, hogy részt vállalt a médiatörvény tartalom- és a piacszabályozásra, illetve társszabályozásra vonatkozó részének előkészítésében.

Mind a kormánypárti, mind a médiahatósági forrásaink azt állítják, az NMHH munkatársai és a Fidesz mérsékeltebb politikusai Koltayt szeretnék elnöknek. A törvény szerint a miniszterelnök a jelölés előtt köteles kikérni a szakmai szervezetek véleményét, amit Orbán Viktor meg is tett, így az internetes portálok önszabályozó testülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Koltayt jelölte elnöknek. A szervezetek véleménye a törvény szerint semmire nem kötelezi a kormányfőt, viszont ha olyan személyt jelölne végül, akit egyetlen szervezet sem jelölt, az ismét a magyar médiaviszonyokra terelheti a korábban éles kritikákat megfogalmazó nemzetközi szervezetek figyelmét – vélik a Fidesz egyes szakpolitikusai.

Erős kézre lenne szükség

Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, a kormánypártokban a legesélyesebbnek Böröcz Istvánt, a közmédia vagyonát kezelő, a műsorokat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőjét tartják.

Böröcz viszont nem igazán felel meg a törvényi feltételeknek. Az interneten fellelhető életrajzai (az MTVA holnapján nincs hivatalos életrajz), illetve a Ki kicsoda? lexikon szerint 1990 és 1994 között kisgazda parlamenti képviselő, majd 2000-től a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt, illetve feltűnt a Postabank igazgatóságában is, a 2002-es kormányváltás után pedig a magánszférában dolgozott. Neve előtt szerepel a dr., de ez jogász végzettségének köszönhető, és nincs ötéves, média vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata.

Böröcz István - nem fér be a körbe
©

Mint arról korábban már beszámoltunk, Böröczöt azért tartják esélyesebbnek Koltaynál, mert a miniszterelnök olyan erőskezű vezetőt akar, aki a különféle hírközlési és médialobbikat ugyanúgy kézben tudja tartani, mint Szalai tudta. (Böröcz a korábbi MTVA-vezér lemondása után vette kézbe 2011-ben a közmédia átszervezését és vezényelte le a nagyszabású kirúgásokat.)

A médiahatóság pedig április 8-án – négy nappal Szalai halála előtt – jelentette be, hogy nem fogja automatikusan meghosszabbítani a mobilszolgáltatók (a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone) jelenlegi szerződéses keretek közötti frekvenciajogosultságát. Ezek közül több jövőre jár le, pályázatokat pedig elő kell készíteni, ki kell írni. Több, az adott szakterületre rálátó forrás szerint – miután százmilliárdos piacról van szó – ezeket háttértárgyalások előzik meg, a Fideszben pedig ezeket nem akarják a 2014-es kampány időszakára halasztani.

Éppen ezért jelentős lobbik indultak be, komoly harcok dúlnak az NMHH elnöki posztjáért, illetve forrásaink szerint indokolttá tehetik, hogy ne médiajogász, inkább a hírközléshez értő ember kerüljön az NMHH élére. A Népszabadság szerdán arról írt, hogy Böröcz mellett Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke is az esélyesek között van. Az NHIT a kormány egyik háttérszervezete, amely kifejezetten a hírközlési és az informatikai stratégia kialakításában, a jogszabályok előkészítésében ad tanácsokat a kabinetnek, értékeli a különféle pályázatokat. Az interneten fellelhető életrajzai szerint a villamosmérnök, informatikus Kalmár korábban a Postát vezette, a magánszférában tevékenykedett, jelenleg az adóhatóság informatikai elnökhelyettese. Nincs ötéves, média vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata.

Ha nem Koltay, akkor ki?

Az Alkotmánybírósághoz beadott, Navracsics Tibor jegyezte kérvény arra utal, hogy a kormány ki akarja tágítani a feltételeket, annak ellenére, hogy az előírásoknak a korábban még esélyesként emlegetett Koltay András teljes mértékben megfelel.

Körmendy-Ékes egy bizottsági ülésen 2000-ben - ő is beférne, de nem akarják
©

A beadvány négy kérdést tesz fel az Ab-nak: tekinthető-e hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak a közszolgálati médiumok kuratóriumi tagsága, a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep, a médiaügyekkel összefüggő ügyvédi, illetve bírói tevékenység. Ám sem Kalmár, sem Böröcz életrajzában nincs arra utalás, hogy médiajogászi, ügyvédi, bírói tevékenységet folytattak volna. Böröcz jogász, de egy 1990-es életútinterjújában azt mondta, a rendszerváltás előtt az ÁFÉSZ jogásza volt, majd a pécsi ingatlankezelőnek dolgozott. 1990 és 1994 között képviselő volt, de életrajza szerint a rendőrségi és a mentelmi bizottságban dolgozott. Tehát a miniszter nem is Böröcz vagy Kalmár irányába tágítana a feltételeken.

Arról korábban írtunk már, hogy úgy vélik, „beleszólhat” a versengésbe az MTVA korábbi kommunikációs vezetője, Szabó László, esetleg Körmendy-Ékes Judit, aki az első Orbán-kabinet idején vezette a médiahatóság jogelődjét, az ORTT-t. Körmendy-Ékes Koltayhoz hasonlóan automatikusan megfelelne a feltételeknek: 1996 márciusától volt az ORTT tagja, majd elnöke 2002 végéig, tehát közel hat évig – kinevezéséhez nem lenne szükség a feltételek tágítására. Viszont a Fideszben róla azt mondják, már jó ideje kikerült a „belső körből”, lemondása után Szalai Annamária lett a párt első számú médiapolitikusa. Hasonlóan esélytelennek tartják Szabó Lászlót is, aki korábban a Duna Tv kuratóriumában tevékenykedett. A miniszter által felvetett feltételeknek esetleg a Médiatanács két tagja, a korábban ügyvédként dolgozó Vass Ágnes és a távközlési cégek jogi képviselőjeként dolgozó Auer János felelhet meg – ám forrásaink nem hallottak arról, hogy az ő jelölésük mostanáig felmerült volna.

Az igazságügyi miniszter ugyanakkor egy olyan törvény értelmezéséhez kéri az Ab segítségét, melyet február közepén ő terjesztett be a parlamentbe. A beadvány elismeri, hogy a miniszter által javasolt törvénymódosítás szűkre korlátozza a jelöltek körét, és azt az alkotmányjogi kérdést is felveti, hogy egy kétharmados törvény egyáltalán előírhat-e ilyen követelményeket – azaz alkotmányos-e a miniszter saját törvényjavaslata.

Cikk megosztása
Címkék