Immár hivatalosan is elkezdődött a médiahatóság új elnökének keresése: a határidőn belül, csütörtökön-pénteken megkapták a miniszterelnöktől az újságírói, hírközlési, tartalomszolgáltató szervezetek a felhívást, hogy tegyenek javaslatot az elnök személyére. Orbán Viktor többek között a Magyar Újságírók Országos Szövetségét és a Magyar Lapkiadók Egyesületét is megkereste – értesült a szervezetektől a hvg.hu.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a média felügyeleti és döntéshozó szerve, a Médiatanács elnöke április 12-én hunyt el. A 2010-ben alkotott, de azóta többször módosított médiatörvény szerint utódját a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezheti ki. A kormányfőnek 15 napja volt arra – az Európa Tanács kérésére bekerült passzus szerint –, hogy felkérje javaslattételre a szakmai szervezeteket, és ez a napokban meg is történt. A szervezeteknek kiment levélben az a kérés szerepel, hogy 8 napon belül tegyék meg észrevételeiket, de ezen kívül más határidő nem köti Orbán Viktort, tehát a jelölt megnevezése akár hetekig-hónapokig elhúzódhat.

Ám a médiatörvény szerint egyedül az NMHH elnöke alkothatja meg a hírközlési és médiapiacot befolyásoló rendeleteket, a médiahatóság pedig április 8-án – négy nappal Szalai halála előtt – jelentette be, hogy nem fogja automatikusan meghosszabbítani a mobilszolgáltatók (a Magyar Telekom, a Telenor és az utolsóként a hazai piacra belépő Vodafone) jelenlegi szerződéses keretek közötti frekvenciajogosultságát. Ezek közül több jövőre jár le, pályázatokat pedig elő kell készíteni, ki kell írni. Több, az adott szakterületre rálátó forrás szerint – miután százmilliárdos piacról van szó – ezeket háttértárgyalások előzik meg, a Fideszben pedig ezeket nem akarják a 2014-es kampány időszakára halasztani. Éppen ezért jelentős lobbik indultak be, komoly harcok dúlnak az NMHH elnöki posztjáért.

Legyen támadhatatlan és töltse ki a 9 évet

Több, szűk körű egyeztetés is volt a Fidesz és a KDNP médiapolitikusaival az utóbbi hetekben – értesült a hvg.hu egy magas rangú fideszes forrásból. Az Index már Szalai Annamária halálának napján arról írt, hogy Orbánnál volt egy egyeztetés, forrásunk pedig arról beszélt, hogy múlt hét pénteken is tárgyaltak.

Szalai Annamária - pótolhatatlannak tartják a Fideszben

MTI / Soós Lajos

A politikus szerint – függetlenül attól, hogy mit mondanak a szakmai szervezetek (a törvény nem kötelezi a kormányfőt, hogy figyelembe is vegye a javaslatokat) – jelenleg két-három név maradt a kalapban, a legesélyesebb befutónak Böröcz Istvánt és Koltay Andrást tartják. Böröcz jelenleg a közmédia vagyonát kezelő, a műsorokat gyártó MTVA-t vezeti, Koltay a Médiatanács tagja, korábban részt vállalt a médiatörvény a tartalom- és a piacszabályozásra, illetve a társszabályozásra vonatkozó részének előkészítésében.

Egy másik, az Orbánnál zajlott egyeztetés részleteit ismerő forrás szerint már meg is van a név. Igaz, ezt más forrásaink nem erősítették meg, sőt azt hangsúlyozták, a miniszterelnök szokásához híven az utolsó lehetséges percig kivár, „versenyeztet”, megnézi, hogy ki mögött áll valós támogatottság és erő, hogy a piaci, politikai lobbikat majd kezelni tudja, és akár még meglepetést is okozhat egy új név bedobásával. Az egyik névtelenséget kérő forrás szerint ezért arra kérte a döntés-előkészítés résztvevőit, hogy olyan embereket találjanak, akik „támadhatatlanok” és „jó egészségben ki is töltik a 9 éves mandátumukat”.

Belháborúktól is tartanak

„Pannit szinte lehetetlen pótolni. Hosszú évek óta ő volt az egyetlen olyan médiapolitikus, aki bírta Orbán feltétlen bizalmát, átlátta a jogi kérdéseket, össze tudta rakni a puzzle-t a közmédiában, a kereskedelmi tévéknél és rádióknál, értette a hírközlési piac működését. Ilyen tudású és hátterű ember jelenleg nincs a futó jelöltek között” – mondta egy, a médiahatóság működésére rálátó forrás a hvg.hu-nak, mi okoz dilemmát.

Böröcz, Belénessy, Szalai és Szabó László a romániai Tusnádfürdőn 2011-ben

Túry Gergely

Több forrás is azt mondta, Orbán „támadhatatlanságra” vonatkozó megjegyzése Koltayt hozhatja jobb helyzetbe. Böröcz István 2011 februárjában került a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) élére, és kinevezése után ismeretlenek kihelyeztek az internetre egy, állítólag az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó dokumentumot. E szerint 1989-ben az állambiztonság beszervezett egy Böröcz István József nevű újságírót. Az MTVA vezérigazgatója ezt követően egy kétmondatos közleményt adott ki, melyben cáfolta, hogy valaha is ügynöki tevékenységet folytatott volna (más pártállami dokumentumokban nem ügynökként, hanem megfigyeltként szerepelt, Böröcz ügynöki tevékenységét alátámasztó aláírt beszervezési nyilatkozat pedig azóta sem került elő).

Forrásaink szerint Böröcz mellett szól, hogy az első Orbán-kormány idején a Posta vezérigazgató-helyettese és a Postabank Rt. igazgatóságának tagja volt, így rendelkezik piaci tapasztalatokkal, igaz, a rendkívül bonyolult hírközlési piacot ő sem látja át. A nagyszabású közmédiás leépítések levezénylésére felkért Böröcz ma már erős kézzel irányítja az MTVA-t, így távozása újabb belharcokhoz vezethet. (Eredetileg Fazekas Csabát, a Hír Tv korábbi vezérigazgatóját kérték fel erre, de távozásakor az Origo azt írta, belefáradt a harcokba, így átadta a helyét Böröcznek. Az MTVA-főnöknek később az MTI vezetőjével, egyes fideszes körök által támogatott Belénessy Csabával is voltak konfliktusai, aki végül távozott is.)

Böröcz feljebb léptetése belső mozgásokat hozhat, a közmédiában máris esélyesként említik a helyére a sportműsorokért felelős Riskó Gézát, esetleg a kulturális államtitkári székből nemrég távozott L. Simon Lászlót, vagy a pártban az infokommunikációs ügyekért felelős Nyitrai Zsoltot. Fideszes források viszont mind L. Simon, mind Nyitrai hírbe hozását „kacsának” minősítették, Nyitraira inkább a kampányban számítanak pártvonalon, ráadásul ismerősi szerint ő sem akarja feladni a parlamenti képviselőséget.

Ki a kiválasztott?

Míg a Fideszben Böröczöt erőskezű vezetőként tartják számon, forrásaink szerint a médiahatóságnál inkább Koltayt szeretnék elnöknek. „Andrásnak viszont nincs olyan beágyazottsága sem a pártban, sem a médiaholdudvarban” – mondta egy forrás, aki szerint a külföldi lapokban közlő médiajogász még az utódkeresésre figyelő, korábban a médiatörvény átdolgozását követelő EU-t is megnyugtatná.

Koltay András

Túry Gergely

Koltay megfelelne a médiatörvénybe az idén bekerült újabb feltételeknek is, hiszen többéves szakmai múltja van: évek óta tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, 2012 óta docens, tudományos fokozatát szólásszabadság és a médiajog kutatása révén szerezte. (Volt olyan jobboldali médiapolitikus, aki szerint a tavaszi törvénymódosítás olyan, mintha Koltayra írták volna.) Ugyanakkor forrásaink szerint a miniszterelnök egy olyan embert keres, aki kézben tudja tartani azon európai kapcsolatokkal és befolyással rendelkező piaci szereplőket – úgy mint a Telekom és az RTL-csoport –, melyek a fennálló piaci viszonyok fenntartásában érdekeltek inkább (esetleg útját állhatják a kormány piacformáló elképzeléseinek).

Egy forrásunk szerint a rendszeren belül beindult mozgások erejére mutat, hogy a beszélgetések során rendszerint felmerül, kit szeretett volna utódjának Szalai (úgy tudjuk, a médiahatóság elnöke – még ha betegsége akadályozta is – az utolsó percig dolgozott). Van, aki a közmédiát átszervező, a belső ellenállást letörő Böröczöt, van, aki a médiatörvény megalkotásában fontos szerepet játszó, a Médiatanács jogi ügyeit átlátó Koltayt tartja a nagyhatalmú Szalai „kiválasztottjának”.

A források, akik úgy vélik, hogy Orbán Viktor okozhat meglepetést, úgy vélik, „beleszólhat” a versengésbe az MTVA korábbi kommunikációs vezetője, Szabó László, esetleg Körmendy-Ékes Judit, aki az első Orbán-kabinet idején vezette a médiahatóság jogelődjét, az ORTT-t. (Előbb állítólag vissza szeretne kerülni a rendszerbe, Körmendy-Ékesről azonban azt mondják, ő már jó ideje kikerült a „belső körből”). Minden megkérdezett fideszes, illetve médiahatósági forrásunk azt mondta, Áder Jánosnak is lesz szava a döntésben. Bár a köztársasági elnök a törvény szerint „csak” kinevezi Orbán jelöltjét, szerepe nemcsak procedurális, informális csatornákon megüzenheti, hogy milyen személyiséget szeretne látni 9 évig az NMHH és a Médiatanács élén.