Mindenkinek joga van véget vetni saját életének, viszont ezt olyan módon kell kiviteleznie, hogy azzal másokat ne veszélyeztessen – ennek a meglehetősen morbid „szabálynak” próbálnak érvényt szerezni egy budapesti társasház lakói.

A XIII. kerületi 50 lakásos házban jelenleg aláírásgyűjtés folyik az ellen a szomszéd ellen, aki idén május 8-án úgy kísérelt meg öngyilkosságot, hogy kinyitotta lakásában a gázt. A felsőbb emeletekre viszont olyan töményen szivárgott fel a gáz a lichthofon keresztül, hogy a lakók hamar megérezték, és azonnal riasztották a hatóságokat. Az egyedülálló idős férfira rátörték az ajtót, és a mentőknek még sikerült megmenteniük az életét. Azóta is kórházban ápolják, az újlipótvárosi társasházi közösséget viszont már az foglalkoztatja: mi lesz, ha kiengedik.

"Ez veszélyhelyzet"

„Az a baj, hogy olyan módszert választott, amivel a többi ember életét is kockáztatta. Felrobbanhatott volna az egész ház” – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Györgyné, a társasház közös képviselője. A helyszínre kiérkező tűzoltók, rendőrök a szellőztetés idejére kiürítették az épületet, sokan nem tudtak elindulni dolgozni, az áramtalanítás miatt órákig nem jártak a liftek, több ajtót is betörtek, mert nem tudták megállapítani, honnan jön a gázszag – sorolta.

Félnek a lakók

hvg.hu

A társasházi aláírásgyűjtést maguk a lakók indították el, ebben hivatalosan felkérik a közös képviselőt: tegyen lépéseket, mert félnek. „Megkerestük a kórházat, hogy azonnal értesítsenek, és egyben jelentsék a rendőrségnek is, ha kiengedik. Nekik intézkedniük kell, hiszen ez veszélyhelyzet” – mondta Fülöpné, aki szerint megoldást jelenthetne, ha a rendőrség megvizsgáltatná a férfit, és amennyiben gond van az elmeállapotával, akkor „valamilyen zárt intézetbe” kerülne.

Ugyanakkor elismerte, hogy a 70 év körüli, nyugdíjas pszichiáterrel elkeseredett tettéig semmilyen gond nem volt. Ennek ellenére már a kerületi önkormányzatot is megkeresték, hiszen az itteni gyámhivatal helyezheti gondokság alá, ha nem cselekvőképes. A kórházban lábadozó beteg viszont egyelőre még a lakók petíciójáról sem tud, a közös képviselő tudomása szerint „senki nem volt annyira kíváncsi rá”, hogy meglátogassa, a családtagjait pedig egyelőre nem érték el.

Több lakót megkérdeztünk az újlipótvárosi házban, mindenki csak nevének elhallgatását kérve beszélt az esetről, amely szélsőséges példája annak, mikor a társasházi közösség érdekei és a magántulajdonhoz fűzödő jogok ütköznek. Egy idős asszony állította: szó sincs arról, hogy meg akarnák akadályozni a szomszéd visszaköltözését. Szerinte a közösségi fellépés azt célozza, hogy kössék ki nála a gáztűzhelyt, és a lakásában csak villannyal lehessen főzni, ennek érdekében ő is aláírta a petíciót.

Az öngyilkossággal próbálkozó lakó közvetlen szomszédai viszont ezzel párhuzamosan egy magánakcióba is kezdtek, amely szerintük addig is gyors és olcsó megoldást jelent, míg eldől, mi lesz – tudtuk meg egy másik lakótól. Összedobnának és felszereltetnének ugyanis egy érzékelőt, amely jelezne gázömlés esetén, de az nem derült ki, pontosan hogyan kiviteleznék ezt egy idegen lakásában. Valamit ki kell találni, mert nem érzik magukat biztonságban – mondta a fiatal nő, aki pár éves kisfiával éppen a felette lévő emeleten lakik. „Most várom a következőt, ha megszületik, egész nap itthon leszek” – mondta.

Tetvesítés, bömbölő tévé, tigris

„Gyakran az ÁNTSZ-t kell hívniuk a közös képviselőknek, mikor valamelyik lakó gyűjtögetős, és telerakja a lakását lommal. De olyan is volt, hogy valaki eltetvesítette az összes szomszéd lakását” – mesélte a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke, Juhász László. „A magántulajdon védelme arra is kiterjed, hogy a szomszéd ne robbantsa fel az én lakásom. De minden más olyan esetben is, amikor a saját tulajdonú ingatlanomat valaki miatt nem tudom rendesen használni, a jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelemért.”

Tóth T. Zoltán ingatlan- és szomszédjogokkal foglalkozó ügyvéd szerint szinte nem is létezik olyan többlakásos ház, amire legalább egy problémás lakó ne jutna. Neki már a 13. kerületihez hasonlóan szélsőséges ügye is volt, de ott a szuicid szomszéd be is robbantotta a gázt, több lakás lakhatatlanná vált, és a teljes homlokzatot fel kellett újítani. A lakhatás nyugalma priorizált érdek, az ilyen általános jogelvek alapján ezért konkrét jogszabályok hiányában is lehet lépéseket tenni" – mondta. Szerinte a társasház lakóközösségének többsége rendkívüli közgyűlésen dönthet arról, hogy a közös tulajdonú gázvezeték hálózatot az öngyilkosságot megkísérlő lakásában korlátozzák.

A szomszédjogokra szakosodott ügyvéd azt mondta: 2004. december 31. óta minden társasháznak kötelező szervezeti és működési szabályzatot alkotni, amelynek kötelező melléklete a házirend. „Sajnos jelenleg nincs szankciója, ha ezt elmulasztják, pedig ebben a lakók megalkothatják a magukra nézve kötelező szabályokat. Ha veszek valahol egy lakást, annak kellékképpen ezt is át kellene adni az adásvételi szerződés megkötésekor” – magyarázta Tóth T. Zoltán. Szerinte a jog ezzel a tulajdonosok „demokratikus közösségére” bízza az együttélés részletes szabályainak lefektetését, és tud olyan társasházról, amelyik messzemenően élt is a lehetőséggel: még azt is szabályozták, mettől meddig lehet tévét vagy rádiót hallgatni, illetve hangszeren játszani.

Sokkal könnyebb fellépni, ha a valamiért nehezen elviselhető szomszéd cselekedete valamilyen jogszabályba is ütközik, például a tűzvédelmi szabályok ellenére lezárja a folyosót, vagy a lépcsőházban tárolja a lomokat, esetleg túl sok állatot tart. Az ügyvéd legcifrább esete az volt, mikor egy pesti társasház aggódó lakói azért keresték meg, mert tigrist véltek látni, illetve hallani a szomszédban. „Kérdeztem, hogy biztos nem egy kutyáról van szó, de többen is állították, hogy tigris. Veszélyes állatot így tartani abszolút jogellenes, amivel a tulajdonos is tisztában lehetett, mert mire a társasház lépett volna, az állat hirtelen eltűnt, és az ügy magától megoldódott”.