Fordulatot hozhat Gyurcsány Együtt-gyilkos előretörése?
A DK meglepően erőteljes fellépése akár döntő fordulatot is hozhat az ellenzéki térfélen a következő hónapokban – értékelik szocialista, E14-es és DK-s forrásaink az elmúlt hetek eseményeit. Gyurcsány radikalizmusa láthatóan vonzó a tavaly a DK-tól Bajnaihoz pártolt szavazók számára, és utalnak jelek arra, hogy megindult visszaáramlásuk a Demokratikus Koalícióhoz. A DK „Együtt-gyilkos” feltámadása új helyzetet teremthet az ellenzéki oldalon.
Gyurcsány Ferenc feltámadt – ezt jelölte meg több MSZP-s, Együtt 2014-es és demokratikus koalíciós forrás a hvg.hu-nak, mint az ellenzéki együttműködés egyik fő problémáját. Bár DK-s forrásainkat leszámítva a megkérdezettek igyekeznek az ellenzéki oldal jelentéktelen figurájaként jellemezni az exkormányfőt, ám azt elismerték, hogy „Gyurcsányt sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják”. A volt kormányfő megszólalásaival, akcióival gyakran megzavarja az ellenzéki szervezeteket, kihozza azokat az ellentmondásokat, melyeket a Mesterházy Attila és Bajnai Gordon kötötte augusztus végi megállapodás magában hordoz.
És bár több mint egy hónapja megállapodott egymással az akkor legerősebbnek tűnő két ellenzéki párt, ám az MSZP és az Együtt 2014–PM nem áll jól a közvélemény-kutatásokban. A Medián múlt héten megjelent kutatása szerint a Fidesz újra kétharmadot szerezne, ha most lennének a választások, a Tárki mérése szerint a kormánypárt támogatottsága kétéves csúcson van, az MSZP továbbra sem tud növekedni, az Együtt viszont alapítása óta nem látott mélységbe zuhant: a teljes népesség körében 3 százalékra. A Political Capital mandátumkalkulátora is olyan eredményeket dob ki, mely szerint ismét kétharmadot tud majd szerezni a Fidesz az új választási rendszerben.
Gyurcsány beindul, az E14 kétségbeesetten rohan utána
A két héttel ezelőtti bajai önkormányzati időközi választás (ahol öt szavazókörből háromban győzött az MSZP, az Együtt és a DK közös jelöltje, a Fidesz nyerte szavazókör esetében pedig bíróság mondta ki, hogy csalás történt ) ugyanakkor azt mutatta, hogy a közvélemény-kutatásokkal ellentétben, a gyakorlatban akár sikeres is lehet egy egységes ellenzék, ám a szervezetek között országos szinten továbbra is komoly a feszültség. A hét végi budapesti tüntetés – ahol a részvevők „ledöntötték” Orbán Viktor szobrát, majd körbehordozták a belvárosban a fejét – újabb vitákat gerjesztett az ellenzéki térfélen, elterelve a figyelmet a Kecskeméti Törvényszék bajai csalást kimondó szombati határozatáról. Elhatárolódott a szobordöntögetéstől az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóbiás József, míg a DK elnökségi tagja, Vadai Ágnes arról beszélt, hogy ők „nem Orbán-szobrát, hanem a rendszerét” akarják megdönteni. Bajnai Gordon azt nyilatkozta, a szobor ledöntésekor már nem volt jelen, a „performansz messze áll” az ízlésétől, de szerinte ez nem volt fizikai fenyegetés, vagy erőszakos akció.
A tüntetést amúgy az Együtt egyik társszervezete, a Szolidaritás szervezte, amely a rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjának megvonása után jött létre, és az utóbbi hónapokban főleg baloldali követelésekkel állt elő. Egy névtelenséget kérő szolidaritásos szervező a hvg.hu-nak elismerte, a szobordöntögetés részben válasz volt Gyurcsány szeptember 14-i Szabadság hídnál tartott tüntetésére, ahol a volt kormányfő arról beszélt, hogy Orbán még román diktátornál, Ceaușescunál is rosszabb.
A DK és a Szolidaritás vidéken rendszeresen együttműködik, februárban együtt szervezték a tüntetést Gyulán, a Fidesz kihelyezett frakcióülésén. A Demokratikus Koalíció egyik magas rangú, név nélkül nyilatkozó politikusa pedig a hvg.hu-nak azt mondta, feltett szándékuk, hogy akár az E14 rovására növeljék a népszerűségüket, és így vegyék rá az MSZP-t: nyissa meg újra az ellenzéki megállapodást, vegye be ebbe a pártjukat.
Gyurcsány Ferenc a hvg.hu-nak nemrég adott interjújában azt mondta, a mértnél lényegesen nagyobb a támogatottságuk, és ha nem megy másképp, akkor a választások előtti pillanatban meg kell nézni, melyik képviselőjelölt áll jobban a kutatásokban, a többi ellenzéki indulónak pedig vissza kell lépnie a javára. A Tárki szerint egyébként a biztos szavazó pártválasztók körében Gyurcsány ellenzéki együttműködésből kimaradt pártja már megelőzte az Együtt 2014-et – igaz, a teljes lakosság és a pártválasztók körében is jobban áll Bajnai-szervezet, mint a DK.
Felelős kerestetik
Indulatos vitában győzködte a Bajnai-stáb néhány tagja szeptember elején Gyurcsány Ferencet, hogy vonuljon vissza a politikától, mert a személye taszítja a választók jelentős részét – értesült a hvg.hu. A vita a volt miniszterelnök lakásán, egy vacsorán zajlott, ahol a Bajnai-stábból páran vettek részt, akik 2002 és 2009 között Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki csapatában is megfordultak. Ám hiába győzködték, a volt kormányfő nem tágít, elhatározta, rábírja az MSZP-t és az Együtt 2014-et, hogy vegyék be az ellenzéki együttműködésbe. A stáb egyik másik tagja, Szigetvári Viktor szeptember 12-én pedig egy rendezvényen azt mondta, „Gyurcsány a barátja”, de „személyes ambíciói és érthető önrehabilitációs törekvései” miatt nem tudott megállapodni az MSZP-vel, és ezért egyedül a volt miniszterelnököt terheli a felelősség.
A 2004 és 2009 közötti miniszterelnök az utóbbi hetekben többször be is szólt utódjának. A szeptember 14-i tüntetésen például félreérthetetlenül Bajnaira utalt, amikor azt mondta, az az ellenzéki politikus, „aki hideg és langyos, az üljön föl a gázsütőre”. Pedig korábban Gyurcsány inkább Bajnaira tett: mint a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, tavasszal a „nagyon jó politikai ízlésű, inkább technokrata” Bajnai „volt maga a remény”, ám az elmúlt egy évben csalódást okozott mindazoknak, akik tőle remélték az ellenzéki áttörést.
Az Együtt 2014-ből származó források ugyanakkor az MSZP-t teszik felelőssé azért, hogy Gyurcsány megint „elszabadult hajóágyúként” viselkedik. (Az exkormányfő húzásaira jellemző az is, hogy míg korábban élesen bírálta Mesterházy és Bajnai megállapodását, most szerdán már azt írta a Facebook-oldalára, hogy sms-ben buzdította összefogásra Mesterházyt és Bajnait, és azt kérte, ünnepeljenek együtt vele október 23-án.) Az E14-ben ugyanis állítják: augusztusban Bajnai stábja úgy állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy a 35 nekik szánt választókerületből átengedtek 4-et azoknak a szervezeteknek, melyekkel az MSZP deklaráltan meg akart állapodni. Ezek közé tartozott Fodor Gábor és Schmuck Andor pártja mellett a DK is. Az E2014 szerint ezzel a szocialisták magukra vállalták az egyezkedést e szervezetekkel.
E14-es panasz: "ráengedték Gordonra Ferit"
„Nem kell aggódni a Feri miatt" – mondta egy idősebb fővárosi MSZP-politikus, bár elismerte: a DK aktivistái valóban nagyon elkötelezettek. Egy másik, a párt elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Mesterházy azt kérte párttársaitól, ne mondjanak semmi rosszat Gyurcsányról, ne bocsátkozzanak vele vitába. Hasonló kéréssel fordult Bajnai Gordon az E14 politikusaihoz Szigetvári már idézett Gyurcsány-kritikája nyomán.
Béke azonban nincs: az E14 egyik befolyásos politikusa egyenesen azt állította, a volt miniszterelnök kikosarazásával az MSZP szándékosan állította elő a mostani helyzetet. „Elég, ha egy kiélezett helyzetben pár szavazaton múlik a bekerülésünk, mert a Feri elviszi őket” – mondta az egyik E2014-es politikus, miért jelent számukra veszélyt, hogy a DK-t kihagyták az együttműködésből. Márpedig a közvélemény-kutatók szerint Bajnaiék 2012 ősze óta folyamatosan gyengülnek, a Tárki és az Ipsos szerint még az öt százalékos bejutási küszöböt sem lépnék át, ha most lennének a választások, holott – mivel az E14-PM pártszövetség – jövő tavasszal 10 százalékon felül kéne teljesíteniük.
Az MSZP-ben viszont attól tartanak, hogy egy ponton túl az ellenzék esélyeit gyengíti, ha a szövetségesük gyengül. Információink szerint a nyáron készült egy nagyobb mérés, amely azt mutatta, hogy a baloldal nyerésre áll Budapesten, igaz, ha pártokat vizsgáltak, akkor rosszabb eredményt kaptak. „A győzelem esélye megvan, a képessége még nincs meg” – értékelte az eredményt a kutatás részleteit ismerő forrásunk.
Ráadásul a szocialistákat szorítja az idő: október 19-én a kongresszus ráüti a pecsétjét az ellenzéki megállapodásra, összeállítják a listát, véglegesíteni szeretnék az egyéni képviselőjelöltek jegyzékét. Igaz, forrásaink szerint hagynak egy kiskaput is: a választmánynak később is joga lesz változtatni a megállapodáson. Így, ha „meg kell menteni” a listán a bejutási küszöb alatt teljesítő E14-et, vagy Gyurcsány megerősödésével indokolttá válik a DK bevonása, erre lesz lehetőség később is. Tehát az MSZP-ben azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy újranyitják a tárgyalásokat, ám forrásaink szerint ezt legkésőbb idén rendezni kell, mert az egyéni választókerületi jelöltek véglegesítése nélkül nagyon nehéz lesz helyben kampányolni.
Zavarok az E14-ben
„Lehet, hogy Bajnaitól visz, nekünk viszont hoz” – magyarázta a hvg.hu-nak egy szolidaritásos forrás, miért nem tartja problémának, hogy vasárnap egy olyan tüntetésre hívták Bajnai Gordont, amely messze áll a volt kormányfő stílusától. Mindez arra utal, hogy az Együtt 2014-en belül sincs meg a teljes harmónia az alapítók között.
Bár a nyilvánosság előtt ezt cáfolják, egy, a stáb munkájára rálátó, névtelenséget kérő forrás azt mondta, augusztus közepe óta Bajnai csapatában is téma, hogy a szervezetet át kellene alakítani. Az E2014–PM azért lett szövetség, mert az LMP-ből év elején kivált politikusok a kezdetekben meg akarták őrizni önálló arculatukat. Ráadásul Schiffer András hívei – annak idején, a Lehet Más a Politika belső vitáiban – azzal vádolták őket, hogy csak azért akarják rávenni a szövetségkötésre az LMP-t, mert be akarják olvasztani Bajnai pártjába, amely szerintük az MSZP előszobája.
Ugyanakkor felső szinten az Együtt és a PM már összeolvadt, a két szervezet vezetősége már hónapok óta közösen ülésezik, a kommunikációt is integrálták (Szigetvári és Karácsony Gergely együtt készíti elő a kampányt). Viszont ez a harmónia inkább csak a Bajnai-stáb és a PM viszonyát jellemzi, a Szolidaritás továbbra is önjáró, ráadásul szolidaritásos forrásunk szerint zavarja őket, hogy a 31 helyből ők kevesebbet kaptak mint amennyi aktivitásuk alapján járna nekik.
„Biztosak vagyunk benne, hogy a 10 százalékot egy jó kampánnyal meg fogjuk ugrani” – magyarázta egy E14-es forrásunk, hogy az augusztus óta tervezett összeolvadásra nem azért van szükség, mert most már az 5 százalékos küszöb lenne a cél. Szerinte az MSZP folyamatosan ezzel „revolverezi” őket, állandóan azt sulykolják a tárgyalásokon, hogy nem fogják elérni a 10 százalékot, amivel a győzelmet kockáztatják, esetleg újabb kétharmadhoz segítik Orbánt. „Ez egy gumicsont, ki kell venni a szájukból” – mondta a politikus, aki szerint a média is szeret ezen a kérdésen rágódni, „elterelve a lényeges dolgokról, a jelöltekről, a kampányunkról a figyelmet”.
Úgy tudjuk, egyelőre nem dőlt el, milyen formában szervezik át az E14–PM-formációt. Lehetőségként felmerült a fúzió is, de az sem kizárt, hogy választási pártot alkotnak (ilyen volt a Centrum Párt 2002-ben, vagy a MIÉP–Jobbik-együttműködés 2006-ban), esetleg a PM politikusai az Együtt listáján indulnak, és hivatalosan a Bajnai-párt jelöltjei lesznek. Forrásunk szerint ez részletkérdés, „a lényeg, hogy egy jelölő szervezet legyen”. Viszont a politikus szerint ezt a kérdést minél hamarabb le kéne zárni, mert ha a kampány hevében lépik meg, akkor az lesz a benyomás, „hogy a rossz eredménytől való szorongás miatt” egyesülnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
