Májusban a hvg.hu írt először arról, hogy a Fidesz még az októberi önkormányzati választások előtt hozzányúl az önkormányzati törvényhez, és jelentősen átalakítják a most 33 fős Fővárosi Közgyűlés szerkezetét.

Az eddigi tisztán listás választási szisztéma helyett a 23 kerületi polgármesterből áll majd a főpolgármester mellett működő testület, valamint még kilenc képviselőből, akiket kompenzációs listáról választanak.

A főpolgármester megválasztásának módja nem változik, továbbra is közvetlenül a budapestiek szavazataival nyeri el mandátumát.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere az egyik tévéműsorban azzal indokolta a javaslatukat, hogy meg akarják szüntetni a főváros és a kerületek közötti szétszakítottságot, valamint szerinte az emberek jobban bíznak egy személyesen választott polgármesterben, mint egy pártlistában, amelynek összeállításába nem tudnak beleszólni.

MTI / Beliczay László

Korrekciók az alkotmányosságért

A Political Capital elemzésében emlékeztetnek, hogy az eredeti javaslattal kapcsolatban alkotmányossági aggályok merültek fel, amit két módosító indítvánnyal próbáltak korrigálni.

Az első lényege, hogy a kerületek népességszámával súlyozzák a töredékszavazatokat: minél nagyobb lélekszámú egy kerület, annál nagyobb súllyal számít bele a végelszámolásba az ott keletkezett töredékszavazatok tömege. Töredékszavazat a polgármesterjelöltekre leadott minden olyan voks, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.

Mivel az alkotmányossági problémára ez sem jelentett teljes megoldást, újabb módosító született, méghozzá az, amit a kettős többség bevezetését javasolta.

Ennek lényege, hogy a fővárosi közgyűlési szavazásoknál nem lenne elég, ha a 33 képviselőből 17-en igennel szavaznak, a határozathozatal csak úgy lenne eredményes, ha egyidejűleg a 23 kerületi polgármesterből legalább annyian szavaznának igennel, amennyien képesek lefedni a budapesti összlakosság több mint felét.

Fodor is nemet mondott

A keddi zárószavazáson 133 képviselő nyomott igent, 53 pedig nemet. A módosítók közül elfogadták a kettős többségről valamint a súlyozott töredékszavazatokról szólót is.

Nemet nyomtak a zárószavazáson az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői, valamint a függetlenek közül Fodor Gábor, Kónya Péter és Szabó Szabolcs. A Fidesz és a KDNP politikusai biztosították most is a többséget.

Újdonság még, hogy enyhítettek az összeférhetetlenségi szabályokon: az egészségügyben, a köznevelésben, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók mégis lehetnek majd önkormányzati képviselők, illetve kistelepülési polgármesterek.

Emellett hét nappal rövidül az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 34. napig lehet bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző a 33. napig.

Egyszerűbb lesz jelöltté válni

Az önkormányzati választási rendszer átalakításának országos hatású passzusa, hogy mind Budapest, mind a nagyvárosok esetében csökkentették a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

A 10 ezer és 100 ezer lakos közötti településeken legalább 300 választó, a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban pedig minimum 500 választópolgár ajánlása kell majd. A 10 ezer lakosúnál kisebb helységekben továbbra is az lehet majd polgármesterjelölt, akit az ott élő választópolgárok legalább 3 százaléka ajánl.

A főpolgármester-jelöltséghez legalább ötezer budapesti választópolgár ajánlása lesz szükséges. Ez jelentősen könnyíti a jelöltté válást, mivel most a főváros választói két százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer embert jelentett.

A megyei választókerületben az a jelölőszervezet állíthat listát, amely összegyűjtötte a választókerület választópolgárai fél százalékának ajánlását.

Emellett az önkormányzati választásnál is lesz a többes ajánlás, amit a független Fodor Gábor javasolt. Így a szavazópolgár jelölési fajtánként több jelöltet, listát is ajánlhat, de csak egy településen, kerületben vagy megyében fogadhat el jelölést.

Kisebb lesz a büntetés az elveszett ívek miatt

A minimálbér feléről, azaz 50 750 forintról vissza nem vitt ívenként 10 ezer forintra csökken a bírságuk azoknak a jelölteknek, jelölőszervezeteknek, akik vagy amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához az összes átvett ajánlóívet.

Az indoklás szerint a bírság eddig mértéke eltúlzott volt. Ha még a jelöltbejelentésre nyitva álló határidő utáni napon viszik vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, nem jár bírság.