„A bankrendszer készen áll kulcsszereplőnek lenni a tervezett gazdaságpolitikai fordulatban” – ígérte Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján, utalva az euróbevezetés terveire és az ehhez szükséges hiánycsökkentésre.
De ahhoz, hogy el tudják látni ezt a szerepet, igazságos teherviselést és kiszámítható környezetet kér. Az elmúlt évtizedre ez nem volt jellemző, így történt meg az, hogy az utóbbi tíz év közül kettőben érték csak el a magyar bankok az elvárt hozamot.
HVG / Fazekas István
Azzal indított: az új kormány egy kicsit pozitívabb helyzetből kezdheti a munkáját, hiszen idén az első félévben már elindult a GDP-növekedés, de ez még csak féloldalas kilábalás. A fogyasztási adatok jók, ugyanakkor a céges beruházások nagyon gyengék, és amikor jó ipari számok érkeznek, az is csak egy-egy nagyvállalat jobb teljesítményének tudható be.
Azt a bankoknál is látják, hogy a lakossági bizalom már helyreállt a kormányváltás után, a cégek döntéshozói viszont még várják, hogy a kormány megmutassa, miként akarja helyreállítani a gazdaságot. A források átláthatóbb elosztása, az EU-pénzek érkezése és a csökkenő kamatok önmagában javítják a helyzetet, de sok terület van még, ahol nem igazán látják az előrelépés jeleit – mondta.
Az OTP most épp a bolgár példán látja, hogy miként hat az euróbevezetés egy ország pénzügyi rendszerére: ha hiteles a gazdaságpolitika, akkor már évekkel a bevezetés előtt sok külföldi vesz állampapírokat, és már ekkor közelít a bankok hozama az eurózóna szintjéhez. Ami Magyarországot illeti, a befektetők a hároméves konvergenciaprogramból ítélik meg, mennyire reálisak a tervek. Csányi szerint a magyar kormány nem áll lehetetlen feladat előtt abban, hogy 2029-re 3 százalék alá csökkentse a hiányt.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
