Arcpirítóan keveset keresnek a tanárok – derült ki abból a OECD-grafikonból, amely szerint a 15 éve a pályán lévő magyar pedagógusok kereseténél csak a szlovák kollégáiké rosszabbak. Igaz, az adatok a 2012-es állapotot tükrözték, ráadásul csak az alapbért vették számításba, a pótlékokat nem.

Azóta azonban életbe lépett ugyanis a pedagógus-életpályamodell, amely amellett, hogy jóval megnövelte a tanárok leterheltségét, bérnövekedéssel is járt. Elvileg.

keepeek.com

Igazságtalan rendszer

Egy több mint 20 éve tanító debreceni általános iskolai tanárnak 2010-ben 117, 2012-ben 124 ezer forint érkezett a számlájára. Ha helyettesített, vagy valamilyen egyéb túlmunkát végzett, akkor ennél több. Idén 211 ezer forintot kap, ha helyettesít, ha nem. A bérnövekedése abból adódott, hogy januártól átsorolták Pedagógus 2. kategóriába, és nőtt az osztályfőnöki pótléka.

De mint mondja, „nem is a pénz a legnagyobb probléma manapság, hanem sokkal inkább az ingyenes túlmunka. Se a túlórákat, se a helyettesítéseket nem fizetik. Heti 32 órát kell konkrétan lepapírozni (nekem: 25 tanóra, 1 óra javítás, 1 fogadóóra, 2 tanórára való felkészülés, 1 óra munkaközösség-vezetői teendő, 1 óra osztályfőnöki teendő, 1 tanulói felügyelet). Ha viszont, mondjuk, egy héten 3-4 órát helyettesítek, akkor sem írhatok több órát a munkaidő-elszámolásra, hanem ezekből valamit elhagyok. Tehát havonta kb. háromszor aláírom, hogy azon a héten nem javítottam, nem készültem az órámra semmit. Felháborít, hogy hazugságokat kell aláírnunk.”

Egy másik vidéki általános iskolai tanár is hasonlókról számolt be. Neki a 2010-es nettó 110 ezer forinthoz képest, most, hogy Pedagógus 2. lett, 200 ezer forintot utal a fenntartó – 23 év tanítási gyakorlat után. A Pedagógus I. kategóriában maradt – 10 éve a pályán lévő – kollégáinak 160 ezer forint körüli a nettója.

AFP / John Macdougall

A bruttó alapbéreket – ami függ a besorolástól és a pályán eltöltött időtől – pontosan rögzíti a pedagógus-bértábla. (Ezt itt tanulmányozhatjuk) Ebben azt olvashatjuk ki, hogy a 10 éve a pályán lévő általános iskolai (főiskolai végzettségű) tanár bruttó 223 ezer forintot kap.

A KSH adatai szerint az oktatás területén alkalmazottak bére 2010-ben átlagosan 133 013 forint volt, 2012-ben 128 472, 2014-ben pedig 161 088. Ez négy év alatt több mint 20 százalékos növekedés. S ehhez jöttek még hozzá a 2015 januári átsorolások. A minap Balog Zoltán azt ígérte, hogy „idén szeptembertől – immár harmadszor – kapnak béremelést a tanárok, erre megvan a fedezet. A fizetések a következő években is emelkednek a törvényben meghatározott módon, így 2017 szeptemberére az átlagos növekedés meghaladja majd a 40 százalékot.”

A beteg tanárral az állam jár jól

Ha a minisztérium vezetőire figyelünk, akkor úgy tűnik, itt van a Kánaán – mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ezzel szemben a helyzet egészen más – teszi hozzá Mendrey László. Mint mondja, a mesterpedagógusok bére valóban jelentősen nőtt, de ők a pedagógusok 3-4 százalékát jelentik. Jóval kisebb mértékben, de érezhetően többet keres januártól az a mintegy 30 ezer Pedagógus II. kategóriába sorolt tanár is (lásd a fenti példákat), aki feltöltötte a portfólióját tavaly áprilisig. Az ő minősítésük mostanában kezdődik el. „Ad absurdum, még az is előfordulhat, hogy visszasorolják őket, ha nem tudják megvédeni a papíron bemutatott teljesítményüket” – figyelmeztet Mendrey.

A pedagógusok nagy része tehát most is Pedagógus I., vagy gyakornoki státuszban van, és az ő fizetésük nem nőtt számottevően.  „Ha mindezzel feljebb ugrunk az OECD-összehasonlításban egy-két helyet, az nem nagy eredmény, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez így lenne” – utal vissza a PDSZ-elnök a nagy port kevert OECD-rangsorra.

Ennél sokkal fontosabb, hogy a rendszer nem nyitott. „Az, hogy egy adott évben hányan pályázhatnak önként (hétévente mindenkinek meg kell méretnie magát) a feljebbsorolásra, azaz hány ember léphet előre, azt a mindenkori miniszter állapítja meg a költségvetés függvényében. Azaz, ha nincs pénz, könnyen korlátozhatják az előrelépést.

Fazekas István

Fontos és negatív változás volt, hogy 2015 januárjától már megint nem a minimálbérhez kötődik a bérstruktúra. Ez a rendszer – amelyre olyan büszke volt Hoffmann Rózsa – egyetlen évet élt. Idén például 101,5 ezerről 105 ezerre emelték a minimálbért, ez mintegy 8-10 ezer forintos emelést jelentett volna a bruttó tanári bérekben is. Ez elmaradt. Mendrey szerint hosszabb távon félő, hogy a jövőben is így lesz, ez pedig azt jelentené, hogy gyorsan elinflálódik az eddigi béremelés.

Leterhelt tanárok

A köznevelési államtitkár nemrég kijelentette, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkaidő-nyilvántartása szerint – az „elsődleges vizsgálat” alapján – a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti 24 óra alatt van. Ez a gyakorló pedagógusokat és a szakszervezeteket – joggal – akasztotta ki. A fent idézett debreceni tanár által bemutatott adminisztrációs trükkök ugyanis mindenütt jellemzőek. Így a Klik nyilvántartásai legfeljebb egy országos hazugságösszegzést mutatnak be.

„Mindent le kell adminisztrálni, mindent be kell hazudni a szó szoros értelmében, és ez tényleg felháborítja az embert. Az értelmes munkával nincs baj, de a fölösleges munkával igen. Hoffmann Rózsa mindig büszkén mondta, hogy megszüntettük a túlórát. De az van, hogy nem a túlmunkát, hanem csak annak a kifizetését szüntették meg” – kapcsolódott a debreceni kollégához a gyakorló tanár, Mendrey László is.

Hozzáteszi: ha egy pedagógus táppénzre, vagy szabadságra megy, azzal az állam jár a legjobban. Az otthon maradt tanár munkáját ugyanis ingyen végzik a kollégák, s az arra az időre szánt bért a rendszer egyszerűen benyeli.

A pedagógusok 62,2%-a szerint túl sokat vár el a rednszer túl kevés ellenszolgáltatásért

PSZ

Mellesleg mindkét nagy pedagógus-szakszervezet készített felmérést mostanában a tanárok körében, amelyek azt mutatták, hogy a pedagógusok fáradtak, túlterheltek. A Pedagógusok Szakszervezete kérdőívét több mint 12 ezren töltötték ki. 90 százalékuknak nőtt a munkára fordított ideje és a leterheltsége az új rendszerben. Hasonló arányban válaszolták azt, hogy gyakran dolgoznak bent az intézményben is heti 32 óránál többet. A válaszadók kétharmada szerint nem ellentételezi a megnőtt munkaterheléseket az életpálya nyújtotta béremelés, viszont csökkenti a pedagógusi munka minőségét.

A tanárok tehát kimerültek, leterheltek. A PDSZ kutatása szerint annyira, hogy 85 százalékuk akár sztrájkra is hajlandó lenne.

Medgyessy-effektus

A magyar pedagógusok bére a többi diplomás szakember béréhez képest is nagyon alacsony. Varga Júlia közgazdász – a Bértarifa felvételekre épülő – kutatásai szerint egy tanár a 60 százalékát sem kereste 2010-ben az egyéb diplomások keresetének átlagánál. Ez az arány később tovább romlott: 2013-ban már csak a felét. (Az általános iskolai tanárok a többi főiskolai diplomás keresetének mintegy 56 százalékát, a középiskolai tanárok a többi egyetemi diplomás bérének 48 százalékát sem kapják.)

Mint az alábbi OECD-tábla mutatja, 2005-től 2012-ig Magyarországon a pedagógusfizetések abszolút értéke a 2005-ös szint 65 százalékára csökkent. (Ezzel a vizsgálatban részt vevő országok közt a legnagyobb relatív romlást produkáltuk. A sikeres oktatási reformot bevezetett Lengyelországban például ugyanez 120 százalékára nőtt!) Ezt mutatja a cikk elején hivatkozott múlt heti grafikon is.

A magyar pedagógusbérek változása a 2005-ös (100%) szinthez képest

OECD-hvg.hu

Varga emlékeztet arra is, hogy a 2002-es – Medgyessy Péter-féle – ötvenszázalékos alapbéremelés után abban az egy évben valóban jelentősen javult a pedagógusok helyzete, például a többi diplomásokhoz képest, de ez a pozitív változás hamar elenyészett. (És semmi hatása nem volt a tanári munka minőségére, hiszen minden tanár automatikusan megkapta azt.) Most pedig adtak egy kisebb mértékű emelést, mint a Medgyessy-féle volt. S mivel – az ígértek ellenére az alapbért, mint láttuk, már nem a minimálbérhez kötik – könnyen megismétlődhet a 2002-es történet.

„Ha nagyon leegyszerűsítem, a Medgyessy-féle 40-50%-os béremelés és e között az életpályának csúfolt valami között több a hasonlóság, mint az eltérés. Mindkettő nivellál, igazságtalan, és nincs hatása a pedagógusok és az oktatás színvonalára” – mondta egy oktatáskutató forrásunk. Ez a bérrendszer ugyanis nem képes elismerni az aktuális teljesítményt: szétteríti a többletet az eltérő teljesítményűek között.