Kimentette a Fővárosi Törvényszék bírája Kocsis István volt MVM-vezért és tanácsadója, Szász Andrást egy lehetséges eljárás alól, ugyanis Hajba Krisztinának köszönhetően megúszták, hogy vesztegetésért eljárást indíthassanak velük szemben. Kiss Ernővel szemben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyik eljárás, ám a bíró nem ezért, hanem befolyással üzérkedésért ítélte első fokon három év börtönben letöltendő szabadságvesztésre a nyugdíjas tábornokot és szabott ki 120 ezer euró értékben vagyonelkobzást.

Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.

Lehallgatás 2011-ben és 2012-ben, gyanúsítás 2013 végén

Ismert, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori vezetője, Kiss Ernővel szemben befolyással üzérkedést állítva elkövetett vesztegetés miatt indult büntetőeljárás, amelyet a hvg.hu folyamatosan nyomon követett. A tábornokot a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) 2013. december 11-én gyanúsították mega bűncselekménnyel.

A főügyészség szerint a volt rendőri vezető hárommillió eurót kért Kocsis Istvántól, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Polt Péter legfőbb ügyész közbenjárásával mentesítse az MVM egykori vezérét a vele szemben hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárás alól. (A volt vezérigazgató egyébként annyiban valóban mentesült, hogy első fokon felmentették a vádak alól – a szerz.) Kocsis állítólag egy ideig fizetett is a tábornoknak, de miután semmi sem történt, feljelentette Kisst. A sajtóban megjelentek szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) emberei ezt követően 2011 végén és 2012 elején, lehallgatták az egykori cégvezetőt, és ezek a felvételek ma a legfőbb bizonyítékok Kiss Ernővel szemben.  

Kiss Ernő

MTI/ Kovács Attila

A vádhatóság kitart Kiss bűnössége mellett

Az ügyészség szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás, főleg az annak alapját képező lehallgatási anyagok, igazolták a vádiratban foglaltakat. Magát a tényállást Kiss Ernő is elismert a vallomásában, még ha a bűncselekmény elkövetését tagadta is – érvelt a vádhatóság képviselője. A vád megalapozottságát az ügyész szerint az sem ingatja meg, hogy Szász András vallomásait nem lehet figyelembe venni, illetve, hogy Kocsis és Szász szembesítése nem vezetett eredményre.

Az ügyész ezek alapján kérte a bírótól, hogy mondja ki bűnösnek a nyugdíjas tábornokot vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedésért, szabjon ki rá börtönbüntetést és a kapott 120 ezer eurónak megfelelő forintot kobozzon el tőle.

A védelem sok felvetéssel és kérdéssel élt

A Kiss Ernőt védő Molnár Csaba először azt hozta fel, hogy a bűncselekmény alapján hivatalos személynek is szerepelnie kellene az ügyben, akit az egykori rendőri vezető meg akart volna vesztegetni, de ilyen nincs, sőt még utalás sem szerepel az eljárásban ilyen személyre, vagy valamilyen hivatali beosztásra. Illetve, hogy ha vesztegetésről van szó, akkor a vesztegetésben részt vevő másik félnek, Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak is a vádlottak padján lenne a helye.

Ezt követően az ügyvéd a vád bizonyítékaként felhozott titkos információgyűjtést vesézte ki, mert azzal szerinte nagyon súlyos gondok akadnak. A 2011-ben rögzített Termál fedőnevű és a 2012-es Enigma fedőnevű lehallgatások elrendelése sem volt törvényes a védő állítása alapján, mert többféle indokkal – bűncselekmény-minősítéssel – kérték azok elrendelését. Részleteket sem tudni az NVSZ-akcióiról, már pedig fontos lenne, hiszen ha nem voltak törvényesek a lehallgatások, akkor bizonyítékként sem használhatóak fel az anyagok Kiss Ernővel szemben.

A védő hangsúlyozta, hogy az is kérdéseket vet fel, hogy miért az NVSZ-nél tette meg a feljelentését Kocsis István és miért nem a Központi Nyomozó Főügyészségen. Amelynek vezetőjénél egyébként járt, hogy a zsarolásról beszámoljon, de nem tartalmaztak az általa elmondottak semmi olyasmit, ami miatt az ügyészség úgy gondolta, hogy intézkednie kell. Ráadásul, mint a tárgyaláson Molnár Csaba felvetette, Kocsis azt is elfelejtette megemlíteni, hogy két nappal korábban Kis Ernőnek nagyobb összeget küldött, hogy a zsarolótól megszabaduljanak. Ez szerinte teljesen életszerűtlen.

Kitaltak egy történetet és ráhúztak egy eljárást?
 
A védő annak adott hangot, hogy valamelyik információ nem valós a feljelentésben, és ha ez így van, akkor mennyire lehet törvényes az eljárás. „Kitaláltak egy történetet, és az alapján elrendeltek egy nyomozást” – mondta. Hozzátette, a tanúk szavahihetősége is megkérdőjeleződött az eljárás során, illetve az sem derült ki, hogy ki lett volna az a hivatalos személy, vagy milyen beosztású illetőről lenne szó.

„Pedig Kocsis István mindent megtett, hogy meneküljön a vele szemben folyó eljárásról, hiszen ő maga is elismerte, hogy megkereste saját érdekében a belügyminisztert, a legfőbb ügyészt és az OTP első emberét, Csányi Sándort is” – hozta fel Molnár Csaba arra magyarázatként, hogy Kiss azért egyezkedett, vesztegetett, hogy kiderüljön pénzt is hajlandó-e felajánlani Kocsis. A védekezés alapját az ügyben végig ez adta.
 
A bíró ezzel szemben a vádnak adott igazat és küldené három évre börtönbe a rendőrség egykori magas beosztású vezetőjét. A bíró az ítélet indoklásában kifejtette: ha a nyugdíjas tábornoknak átadott pénz a szaktanácsadói munkáért kapott jogos díj lett volna, akkor a feleknek nem kellett volna virágnyelven beszélniük. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az átadott összeg a jogtalan vagyoni előnyt jelentette. Ezt arra hivatkozva közölte a bíró, hogy a pénteki tárgyaláson lejátszottak egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 120 ezer euró megkapása után arról beszél, hogy nem kapott annyi „mákos pitét”, mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy „mákos pite” 10 ezer eurót jelentett.

Az ítélet még nem jogerős.