szerző:
B. Simon Krisztián

Orbán a választók félelmeire épít, azt gondolja, attól lesz sikeres, ha ezeket hatékonyan aknázza ki. De ezzel a politikával nem működhet sikeresen az EU – mondta a hvg.hu-nak Vivien Schmidt, a Boston University professzora, akit a vele készült interjú első részében európai populizmusról, a menekültproblémára adott válaszokról, Merkelről és Orbánról kérdeztünk.

hvg.hu: Hogyan értékeli a párizsi terrortámadásokra adott európai választ?

Vivien Schmidt: Én azt mondanám, hogy a biztonságpolitikai válasz eléggé profi volt. Már korábban is nagyon komoly szigorításokat vezettek be, a szabályok most még tovább szigorodnak. Az külön dicséretes, hogy az európai kormányok többségükben képesek voltak a retorikájukban különbséget tenni a terroristák és a békés muszlimok között, és hangsúlyozták, hogy itt egy kicsi, radikális csoport tetteiről van szó. Ez éles ellentétben van azzal, amit a szélsőjobb próbál elhitetni az emberekkel.

hvg.hu: Nem csak a szélsőjobbról van szó, Közép-Európában leginkább a magyar kormányfő, Orbán Viktor az, aki összeköti a terrorizmust a bevándorlással. De az Egyesült Államokban a republikánusok körében is hasonló nézetek az uralkodóak, például a legesélyesebb elnökjelöltjük, Donald Trump is muszlimveszéllyel riogat.

V. S.: A választók körében ma egyre erősebb a félelem a terrorizmustól. Ez nemcsak Európára, hanem Amerikára is igaz. Felmérések szerint az USA-ban manapság majdnem annyira rettegnek a terrorizmustól, mint közvetlenül 9/11 után. A populista pártokról tudjuk, hogy előszeretettel provokálnak, mivel tudják, a politikai korrektség megkérdőjelezésével jutnak szavazókhoz. A múltban viszont azt láttuk, a hatalom közelébe érve elkezdik visszafogni magukat.

Gyászoló tömeg a Párizsban két nappal korábban végrehajtott terrorcselekmények áldozatainak emlékére elhelyezett virágcsokrok és gyertyák előtt a Le Carillon étterem előtt november 16-án
©

hvg.hu: Ez a tétel láthatóan nem igaz a hatalmon lévő magyar vagy szlovák kormányra, és az újonnan megválasztott lengyelre.

V. S.: Tény, főként Magyarország ezen a téren nagyon különleges eset. A Fidesz olyan párt, amely populista ellenzékként indult, majd a retorika megváltoztatása nélkül sikeresen hatalomra jutott, és hatalmon is maradt. Orbán az elmúlt évek politikájával és retorikájával, az illiberális demokráciával és társaival azt bizonyította, hogy ő az a populista, aki betartotta, amit ígért. Ez azért elég ijesztő.

hvg.hu: Mi táplálja ön szerint ma Európában ezt a populizmust?

V. S.: Részben az, hogy háromféle válság sújtja, illetve sújtotta a közelmúltban Európát. Egyrészt a gazdasági válság, ami Közép-Európában már 2008 óta nagyon erősen érezteti a hatását, másrészt az eurózóna válsága, ami legkésőbb 2010 óta komoly problémát jelent Nyugat-Európának is. Aztán ezt követte tavaly a menekült-, majd ehhez kapcsolódóan a biztonságpolitikai válság, ami a párizsi terrortámadással vált állandó beszédtémává.

De ez csak az érem egyik oldala: az összhangnak nem sok jelét látni Európa azon kormányai között sem, amelyeknél nem a már említett populizmus vagy extremitás érvényesül. A szélsőjobb azért erősödik, mert egyre többek érzik úgy, hogy semmit nem tesznek a választott politikusaik a problémák megoldása érdekében. Még az olyan pártok is, amelyek a kampányban gyökeresen mást ígérnek, hatalomra kerülve ugyanazt folytatják, mint elődeik – amire a legjobb példa a görög Sziriza. Emellett az sem nevezhető reménykeltőnek, hogy az emberek úgy érzik, abba végképp nincs beleszólásuk, mi történik az EU-ban.

hvg.hu: Angela Merkelt 2015-ben a TIME magazin az év emberének választotta. Megérdemelte?

V. S.: Nehéz megmondani, hiszen kétféle Angela Merkelről beszélhetünk: az euróválság Angela Merkeléről, és a menekültválság Angela Merkeléről. Az én szememben a második az, amelynek helye van a TIME magazin borítóján. Az eurózóna válságkezelésében távolról sem volt pozitív szerepe.

hvg.hu: Miért gondolja pozitívnak Merkel menekültpolitikáját, amelynek alapvetésétől, a  bevándorlók meghívásától, az üdvözlet kultúrájától (Willkommenskultur) mintha már a kancellár is visszatáncolt volna?

V. S.: A menekültválság esetében Merkel sikeresen formálta országos szinten úgy a narratívát, hogy menekültválságról legyen szó, ne pedig „migránsválságról”, majd ezzel együtt a németekben felébredjen az emberi jogok melletti elköteleződés, és az az erős elhatározás, hogy soha többé nem történhet meg az, ami a nácizmus idején történt. Szerintem ekkor jött át leginkább, hogy Merkel képes valódi vezető szerepet vállalni. Hatására pedig egy rövid időre az egész európai migrációs diskurzus pozitívabb arculatot vett fel.

Menekültek az osztrák-szlovén határnál november 1-jén.
©

hvg.hu: Ez a pozitív diskurzus nem tartott sokáig.

V. S.: Igen, sajnos, így van. Részben azért, mert a közép-európai kormányok nem osztoztak ebben a lelkesedésben. Orbán viselkedése szerintem abban gyökeredzik, hogy más a kormányzásról, a vezető szerep követelményeiről alkotott felfogása, mint az európai politikusok többségének. Orbán a választók félelmeire épít, azt gondolja, attól lesz sikeres, ha ezeket a félelmeket hatékonyan aknázza ki, akár csak Donald Trump vagy Marine Le Pen.

De ezzel a politikával nem működhet sikeresen az Európai Unió. Ha mindenki hagyja, hogy a saját félelmei és vélt nemzeti érdekei irányítsák a politikáját, akkor az egész unió értelmét veszti, a brüsszeli intézmények kiüresednek, a schengeni rendszer megszűnik működni, és így tovább. Így az egész EU nem lesz több, mint egy mindössze papíron létező közösség, amelynek egyes tagjai ugyanazt a fizetőeszközt használják. Nem akarok arról beszélni, hogy háborúk is kitörhetnek, nem akarok párhuzamot vonni a mostani időszak és a harmincas évek között, de vannak sokan, akik ezt megteszik.

hvg.hu: És az nem lehetséges forgatókönyv, hogy a jelenlegi érzületek eluralkodása és például a Nyugat Orbán-képének hirtelen javulása olyan EU-nak ágyazhat meg, melyet a közös ellenségkép, a vélt európai értékek, valamint a fehér keresztény többség megtartásának deklarált célja tartanak össze? Más szóval: az elzárkózás és a xenofóbia teremti meg az eleddig annyira hiányolt európai szolidaritást?

V. S.: Ha Európa ezt a csúf arcát mutatja, akkor nem lesz képes gazdasági sikerekre. Az EU-nak már most is komoly demográfiai problémái vannak, és szüksége van bevándorlásra, kell a fiatal munkaerő, amely eltartja az előbb említett fehér keresztényeket, ha azok nyugdíjas korba lépnek.

HVG.hu: Igen, de ezt nem csak bevándorlással lehet megoldani, mondja Orbán, aki megmutatná Európának, hogyan kell a családokat megerősíteni, a nőket pedig arra ösztönözni, hogy karrierálmok kergetése helyett inkább gyermeket neveljenek.

V. S.: Persze, egyre többfelé hallani a retorikát, hogy a multikulti káros, a bevándorlás helyett inkább vállaljunk több gyereket, és így tovább. De ez nem lehet a siker receptje. Ezek nem jövőbemutató elgondolások. Szerintem az ilyesfajta gondolkodásból csak az következhet, hogy Magyarország és Európa egy idő után valamiféle skanzenné válik, amit legfeljebb a turisták látogatnak nagy örömmel, az európai fiatalok viszont inkább Latin-Amerikában és Ázsiában próbálnak maguknak munkát találni.

Névjegy

Vivien Schmidt a Boston University nemzetközi kapcsolatok professzora, korábban az Egyesült Államokban az Európai Unió Tanulmányok Szövetségének vezetője volt. Tanított többek között Párizsban a Sciences Pón, a kölni Max Planck Intézetben, az Oxford Egyetemen, valamint jelenleg is a Harvard Egyetem Európa Tanulmányok Intézetének kutatója. Számos könyvet és tanulmányt írt az európai demokráciáról, az EU működéséről és a jóléti államokról.

 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék