szerző:
Dercsényi Dávid

Ókovács Szilveszter főigazgató az Operaház legpatinásabb termét terjeszti ki részben személyes használatra. Olyan, mintha a pápa a Sixtus-kápolnát záratná le magának a Vatikánban irodának. Nem ez az első eset, amikor Ókovács megalomán húzásán még a munkatársak is meglepődnek.

Saját használatba veszi az Ybl Miklós tervezte Operaház ékszerdobozát, a Székely Bertalan termet Ókovács Szilveszter, értesült a hvg.hu. Többen egyenesen arról beszéltek, hogy ide költözteti át az irodáját.

A Székely terem Magyarország egyik legszebb, legreprezentatívabb helyisége, amely az operaházi turisztikai vezetéseknek is az egyik központi attrakciója, emellett céges és egyéb reprezentatív célokra is ki szokták adni, így a háznak bevételei is származtak a hasznosításából. Úgy tudjuk, a költözéssel megszűnik annak a lehetősége, hogy turistacsoportok vezetővel látogassák a termet – az Operaház pontosítása szerint ez a nyári időszakra korlátozódik majd.

A beköltözésről több forrásból úgy tudjuk, hogy hétfői nappal volt esedékes, és hogy a teremben lévő Steinway zongora állítólag már el is került onnan – ez utóbbit az Operaház is elismeri. Ókovácsnak természetesen eddig is volt saját irodája: az operaházi igazgatók az épület nagy belső átalakítása, az 1980–84-es átépítés óta ugyanabban az irodában székeltek. De ami jó volt Mihály Andrásnak, Petrovics Emilnek, Ütő Endrének, Vámos Lászlónak vagy Szinetár Miklósnak – a sort lehetne folytatni –, az nem felel meg Ókovács Szilveszternek.

Bármikor kinyitható előszoba

Ókovács de facto új irodája, mint ahogy az az Operaház leveléből kiderül, a Székely terem és a Nagyterem közötti, eddigi előszobába kerül. Teljesen szeparált lesz, de "bármikor összenyitható a proszcénium egyik páholyával". Azaz egy új főigazgatói páholy is lesz, ahová "protokollvendégek érkeznek a főigazgató jelenlétében".

Az Operaház válaszában az Aula+ funkcióátalakító terv végrehajtásával magyarázza az épületben lezajló módosításokat. A két éve zajló átalakítás során több tér is megnyílt a közönség előtt, kávézót és shopot alakítottak ki. A Székely Bertalan teremmel kapcsolatban így fogalmaz az Opera: "a jelenleg kihasználatlan Királyi Lépcső kerengőjét, a jobbára ugyancsak üresen álló Székely Bertalan termet, valamint a Sissi páholyt és annak folyosói előterét új protokolláris funkciókkal ruházzuk fel".

Csakhogy ez nem teljesen igaz: a  Székely terembe az impozáns Királyi Lépcsőház lépcsői vezetnek fel, ahol rendszeresen zajlanak matiné és egyéb, például kamarazenei előadások, amelyekre készülni kell – ezek valóban zavarhatják az igazgatói munkát. Az Operaház is elismeri, hogy a próbák "összehangolása hangsúlyosabb feladatként jelentkezik". A gyerekfoglalkozások is más helyre kerülnek az épületen belül. A Dalestek, Kamarakoncertek ebben az évadban még megmaradnak, de fokozatosan átkerülnek az Eiffel csarnokba és a Jókai utcai új komplexumba. A Székely terem használatának korlátozása nemcsak a  produkciókat és a már említett céges rendezvényeket érinti, hanem a nyugdíjba menő kollégák búcsúztatása is folyik. Kérdés, ezentúl ezekre milyen gyakorisággal kerülhet sor.

Székely Bertalan terem
©

A Sissi páholy is rendkívül emblematikus helyszín az Operában: a Székely Bertalan terem kis tölgyfa ajtaján keresztül juthatunk az I. emeleti páholyfolyosóra, illetve a bal oldali proszcéniumpáholyba, az úgynevezett Sissi páholyba. A legenda szerint a feledhetetlen emlékű magyar királyné, amikor néha napján gödöllői magányából a magyar fővárosba látogatott, innen nézte az előadásokat. Ez az a hely, ahonnan mindent jól látni, de a páholyban ülő rejtve maradhat a kíváncsi tekintek elől. Vajon miért ezt választotta Ókovács protokolláris célokra?

A Székely terem funkcióváltása a ház hivatalos válasza szerint a jobb kihasználtságot szolgálja: az eddigi funciókon túl "az Opera főigazgatója is itt tartja fontosabb tárgyalásait, reprezentációs funkcióval kiegészítve illő módon itt fogadja az Opera VIP vendégeit, különös tekintettel a főigazgatóhoz érkező világsztárokra és a nemzetközi opera- és balettélet vezető személyiségeire". Ünnepélyes dokumentumok aláírására is lesz itt lehetőség egy asztal és két karosszék betelepítésével, és a korábbi főigazgatói szobából is kerülnek ide bútorok, dísztárgyak – ez is emeli Ókovács otthonosságérzetét.

Nem ez az első húzás

Forrásaink szerint nem ez az első megalománnak tűnő húzása Ókovácsnak. Állítólag egyszer már megpróbált ajtót nyittatni az épület Hajós utca felőli erkélyéhez, amire jelenleg nem lehet kilépni, de azt a választ kapta, hogy mivel az épület műemléki védettség alatt áll, ilyen beavatkozást nem lehet végrehajtani.

Ókovács Szilveszter a Giacomo Puccini Bohémélet 2.0 című opera sajtótájékoztatóján
©

Forrásaink szerint Ókovács azt az operaházi szabályt sem tartotta be, hogy a Királyi Páholyba csak a legnagyobb közjogi méltóságok, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a házelnök, illetve a takarítónő teheti be a lábát. Ehhez képest már számos vendég kipróbálhatta a páholyt – tavaly év elején arról írt a sajtó, hogy Orbán Ráhel is itt foglalt helyet és pezsgőzött barátaival, valamint Ókovács Szilveszterrel.

Arról is beszélnek, hogy az igazgató saját kulcsot szeretett volna az épület Dalszínház utca felőli bejárati kapujához, amely egy jókora kovácsolt kulcs, és egy darab van belőle. Először azt az egy darabot kérte volna el, de mivel ez tűzvédelmi szempontból problematikus lett volna, inkább csináltatott egy másikat, így már neki is van. Ezáltal adott esetben már-már nem a művészbejárón kell bejárnia, mint a dolgozóknak, hanem "külön bejáratos" lett. Ezen az oldalon van a Székely Bertalan terem erkélye is, amelyre a Hajós utcaival ellentétben ki lehet lépni.

©

Nem jellemzi ilyen szigor az Operaházat a bemutatók tekintetében, amelyet forrásaink az Ókovács-féle megalománia újabb példájaként hoztak fel. Idén az Operaház 32 premiert tart, ami rengeteg. Sokak szerint 10-12 lenne az ideális, amelyet az alkotók kellő munkával és kiérleltséggel a kellő színvonalon meg tudnának valósítani. „Nem előadásokat rendezünk, hanem gyártunk”, fogalmazott egy forrás.

Növekedés minden irányban

Ókovács igyekezete, hogy bekerüljön az operatörténelembe teljesen legitim, bár munkáját Molnár Levente operaénekes is keményen kritizálta, Eötvös Péter zeneszerző, karmester viszont dicsérte. Úgy tudjuk, hogy a modern felfogású produkciókra, klasszikusok új koreográfiájára (még ha nemzetközileg jegyzett előadásokat is emel Ókovács át) nem mindig vevők a nézők, az opera hagyományos közönsége konzervatívabb. Hogy a közönségszám ne csökkenjen, a vezetés kedvezményes jegyvásárlási lehetőséget ajánl a belsős stábnak, akik ezáltal ismeretségi, baráti körükből segíthetnek feltölteni a foghíjas sorokat.

Márpedig az Operaház nem olcsó szórakozás: a legolcsóbb jegyár 4000 forint körül van (az előadások különböző szempontok alapján négy kategóriába kerülnek, ez szabja meg a jegyárakat), míg a legdrágább kategória legmagasabb jegyára 20-25 ezer forint körül van. (Update: olvasóink jelezték, hogy esetenként 1500 vagy pár száz forintért is lehet az Operába jegyeket szerezni - a szerk.) És vannak a különböző reprezentatív események, mint például legutóbb a Shakespeare Bál Plácido Domingóval, ahová 50 és 200 ezer forint közötti összegért lehetett jegyet szerezni. Ókovács ugyanakkor felújíttatta és újranyittatta az Erkel Színházat, ami a vékonyabb pénztárcájúaknak, családosoknak teszi hozzáférhetővé a zeneirodalom klasszikusait – a felújítás ráadásul csak 1,7 milliárdba került, szemben az újabb rekonstrukciókkal.

Ókovács Szilveszter Plácido Domingo spanyol tenorral koccint
©

Ókovács egy tavalyi interjújában azt nyilatkozta, az épület és a kőbányai úti Eiffel csarnok 30 milliárdos, állami pénzből zajló korszerűsítésére azért van szükség, hogy jobbak legyen a körülmények. „A hagyomány őrzésének örve alatt nem a nyomort kell konzerválni. Nekünk tovább kell lépni, a jobb körülmények ugyanis javítják a produkciók minőségét, visszahatnak az épületben zajló életre.” Az Eiffel csarnok állagmegóvására 2,5 milliárd megy el, az átalakításra pedig 6 milliárd. Az épület mellett az szólt, hogy az Operaházhoz képest 5 kilométeren belül helyezkedett el, de az átépítéséhez el kellett bontani 14 ezer négyzetméternyi felesleges és értéktelen épületrészt is. Az eredetileg 8 milliárd forintosra tervezett beruházásból 14,5 milliárd lett, ezt a különbséget Ókovács jó becslésnek nevezte. A volt Hír Tv-s újságíró elmondta azt is, Orbán Viktor minden hónapban megjelenik az Operaházban különböző delegációkkal, egyszer pedig az irodáját is felajánlotta neki pihenésre, amikor egy fárasztó út végén beesett a Figaro házassága negyedik felvonására.

Miből gazdálkodik?

A Magyar Állami Operaház a legjobban finanszírozott magyar művészeti intézmény. Hoppál Péter államtitkár 2014-ben még azzal büszkélkedett, hogy 2015-re 9 milliárd forint fölé emelkedik az Operaház büdzséje, míg a nagy és hatalmas Magyar Művészeti Akadémia „csak” 5,5 milliárdból gazdálkodik, a befolyásos Andy Vajna-féle Magyar Filmalap 5 milliárdot hasít ki a hatoslottóból származó bevételekből, és örökségvédelemre összevissza jut 2 milliárd forint. Ehhez képest forrásaink szerint tavaly eljutott odáig az Opera, hogy megvonta a közreműködőknek a kollektív szerződésben is szereplő taxicsekkét, ami akkor jár egy előadásban részt vevő munkatársnak, ha egy előadás fél 11 után ér véget.


 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék