szerző:
Dercsényi Dávid-Windisch Judit

Több polgármester szerint nem szólt előre a kormány, hogy az iskolák államosítása nem lesz ingyen, de ez azért sejthető volt. Jön a szolidaritási hozzájárulás, amelyről Gémesi Györgynek a szocializmus jut eszébe.

Bár Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a polgármestereknek és a hvg.hu-nak is azt mondta másfél hete, hogy a teljes államosítás után az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulást fizetniük az iskolák működtetéséhez, pár nappal később kiderült, ez nagyon nem így lesz. A költségvetéshez pénteken beadott módosításból derült ki, az állam nagyjából 50 milliárdot von el az önkormányzatoktól, ebből 21 milliárdot vár úgynevezett szolidaritási hozzájárulásként. A szolidaritási hozzájárulást a tervek szerint az a település fizeti, ahol az adóerőképesség – vagyis a helyi adóbevétel leosztva a lakosságszámmal – meghaladja a 32 ezer forintot. A hozzájárulás mértéke sávosan nő, a tehetősebb településektől tehát több pénzt szednek be szolidaritási hozzájárulás címén.

Több polgármester is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy bár a kormány nem egyeztetett velük, sejtették, hogy a végén ők fizetik a számlát. Schmidt Jenő Tab fideszes polgármestere és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke egyenesen úgy fogalmazott: amikor hallották Palkovicsot, megmosolyogták.

Miért pont ennyi?

A hvg.hu által megkérdezett polgármesterek közül többen is az alapos számításokat hiányolták, és nemcsak a vesztes Tab, hanem a nyertes Kaposvár polgármestere – mindketten fideszesek, egy-egy önkormányzati szövetség elnökei – is ezt mondja. Szerintük csak annyi pénzt szabadna elvonni az önkormányzatoktól, amennyit eddig fizettek, és ráadásul csak azoktól kellene, amelyeket a mostani államosítás érint.

©

Schmidt Jenő szerint a hozzájárulás kiszámolásánál nem elég csak az adóerőképességet figyelembe venni, még legalább 40 fontos paraméter van, például az iskola állapota vagy a foglalkoztatottak száma. Ezzel egybehangzó véleményt mondott Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) Regionális Kutatások Intézetének igazgatója, aki szerint "az önkormányzatok költségvetési finanszírozása, támogatása önmagában nem igazít el abban a kérdésben, hogy a települések mennyit költöttek az iskolájukra", mert nagyon eltérő körülmények között működtetik az intézményeiket. A többség ugyanis szerinte erőn felül hozzájárult az iskola költségeihez. Nem csak pénzzel, az átfogó intézményrendszerükkel, szakembergárdájukkal, szervező erejükkel is besegíthettek az intézményeknek. A centralizált rendszer ráadásul szerinte pazarlásra ösztönöz, hiszen

"a költésekre nem lehet rálátni, nem lehet befolyásolni, az ott dolgozók ügyességén is múlik, ki, mit tud elismertetni. A centralizációt indokoló cél sem valósul meg, csak látszólag igaz, hogy a szolgáltatások minőségét így lehet csak kiegyenlíteni. ”

Az kérdés, hogy a nagyjából 50 milliárd mire lesz elég.

Schmidt Jenő szerint más baj is van: miután a szolidaritási hozzájárulást már nem tudják semmilyen normatívából levonni, így az lényegében pluszbefizetésnek minősül a helyi társasági adóból, ami szerinte a kettős adóztatás tilalmába ütközhet.

„Ez is egy megközelítés, hogy a helyi adót azért szedi az önkormányzat, hogy az állami feladatot finanszírozza, de akkor az állam minek szed adót?!”

Ez amúgy nem egyedi elv: Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének szavaiból kiderül, a rászorultságot figyelembe nem vevő, ingyenes óvodai étkeztetés is helyi iparűzési adóból megy.

©

Gémesi a szolidaritás ideológiáját tartja felemásnak, szerinte a gazdagabb települések eddig is segítették a körülöttük lévő, szegényebbeket, például sport vagy kulturális programok szervezésével – mondja.

"Láttunk már olyat, hogy a sikeresebbektől elvették a profitot, de ez a szocializmus."

Gémesi szerint emiatt motivációjukat veszthetik az önkormányzatok, hogy minek gazdálkodjanak jobban, ha az állam úgyis elveszi tőlük a pénzt.

Schmidt azt is igazságtalannak tartja, hogy eddig sokat költöttek energetikai beruházásra, próbálták költséghatékonnyá tenni az üzemeltetést, most pedig azt mondják, hogy „kösz, ennyi volt, fizessétek az eddigi többszörösét”.

A hozzáállás változhat

Kaposvár fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Szita Károly azt mondta, a mostani államosítás 485 önkormányzatot érint. Szerinte az üzemeltetés átvételével, és az ehhez kapcsolt támogatás elvonással és hozzájárulással a 3200 település többsége nyer, csak egy kisebb résznek kell az eddigieknél is többet fizetnie. (Hiába volt az állam a fenntartó és az üzemeltető, az önkormányzatoktól eddig is szedett be pénzt, van, akitől többet, mint amennyibe szerinte került az iskola – a szerk.)

„Akik rosszabbul járnak, nyilvánvalóan nem ugrálnak örömükben.”

Bár a rosszul járó önkormányzatok arányáról nincs pontos adat, Schmidt Jenő szerint nagyjából 200 önkormányzatról lehet szó. A finanszírozás miatt korábban panaszkodó független pásztói polgármester, Dömsödi Gábor igazságosnak tartja a mostani lépést, első blikkre őket nem terheli majd meg túlzottan a változás, nagyon kicsit jöhetnek ki negatívra.

Schmidt Jenő viszont abban bízik, hogy a javaslat még változik, bár úgy véli, jövőre annyira kistafírozzák az iskolákat, mint még soha. Ez kell ahhoz, hogy megnyugodjon a szektor, mert különben az önkormányzatok többsége innentől semmilyen formában nem segít majd az iskoláknak.

©

Ennyire drámaian nem mindenki látja a helyzetet, Pásztó és Kaposvár polgármestere is azt mondta, tovább segítik az iskolát. Utóbbi vezetője, Szita Károly úgy fogalmazott,

"polgármesterként a teljes államosítás után sem szűnik meg a felelőssége: a város ugyanúgy támogatja majd a nyári táboroztatást, a jó tanulók ösztöndíjat kapnak, igény esetén lesz műfüves sportpálya is, mert a gyerekek a mi gyerekeink, a tanárok a mi tanáraink."

Mi szerintem jobban tudjuk

Az önkormányzati hozzájárulással, a teljes államosítással és a tankerületi rendszer átalakításával többen annyira nem értenek egyet, hogy korábbi cikkünkben eszetlennek és veszélyesnek ítélték a lépéssorozatot. Dömsödi Gábor szerint az új tankerületi rendszer felesleges, fenntartóként sokkal kevésbé lesz hatékony, mint egy önkormányzat.

"Ha korábban el kellett szállítani valamit, az önkormányzat megoldotta egy kéznél lévő gépkocsivezetővel, míg az új rendszerben a tankerületi központnak majd fel kell vennie egy új embert erre" – mondta.

Gémesi György attól tart, az új rendszer a korábbi hibákat fogja megismételni, olyan problémákat kreál, amire az önkormányzatok – kényszerből – már megtalálták a megoldást. Például a települések rájöttek, a takarítást jobb kiszervezni külsősnek, most szerinte újra jöhetnek a közalkalmazott takarítók.

©

A teljes államosítás Pálné Kovács Ilona akadémikus szerint hiba – ő az előző lépést is annak tartotta. „Ahelyett, hogy tanult volna a kormány az elmúlt évek tapasztalataiból, még tovább merevíti a rendszert. Tisztul ugyan a kép, de nem lesz jobb a helyzet. Az oktatás fenntartására kialakított modellt sok szakértő az első perctől fenntarthatatlannak gondolta, a legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, hogy igazunk volt.” Ilyen távolságból szerinte csak rosszul lehet működtetni egy ilyen sokszínű intézményrendszert.

Bár most a tankerületek átalakításával némileg javul a helyzet, és az is jó, hogy az igazgatók legalább a munkáltatói jogot visszakapják, de a logika nem változik, az állam bürokratikus szervezetei egységességre, konfliktuskerülésre törekednek, az egyedi helyzetek kezelésére nem képesek – fűzi hozzá.

Szita Károly polgármester viszont azt mondja, ő már várta a teljes államosítást, a lépés szerinte logikusan következett a 2012-es döntésből, mikor a kormány állami felelősség alá vonta a közoktatást.

„Így majd senki nem vitatkozik azon, ki vegye a krétát, vagy ki meszelje ki a termet.”

Sőt, Szita Károly még tovább menne, azt javasolta, a közétkeztetést is vegye át az állam, hogy tényleg egy gazda legyen.