Windisch Judit
Windisch Judit

Ahogy Botka László a bejelentkezése után első körben tavaszi határidőt szabott a választási együttműködés eldöntésére, úgy Molnár Gyula október 23-án akart nagy bejelentést tenni. Egyiküknek sem sikerült.

"Október 23-án szeretném bemutatni azt a keretet, amely alkalmas lehet arra, hogy a demokratikus ellenzéki oldalt összerendezze és a kormányváltást megvalósítsa" - mondta Molnár Gyula MSZP-elnök a párt rendkívüli választmányi ülése után. Az ülést Botka László miniszterelnök-jelölt hirtelen távozása után hívták össze, ahol Molnár azt bizonygatta, az "MSZP él". Molnár terve a nyilatkozata alapján az volt, hogy menti, ami menthető, és október 23-ára tető alá hozza a pártokkal a választási megállapodást, legalább az egyéni jelöltekre vonatkozóan.

Ez viszont nem sikerült. Az MSZP és a DK között villámgyorsan elindultak a tárgyalások - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök már nem akadály -, ahogy az Együttel és a Párbeszéddel is folyik az egyeztetés. Megkerestünk minden pártot, lesz-e bejelentés október 23-án, mire azt mondták, nem. Az egyik szereplő erre nagyjából novemberben lát esélyt. Molnár Gyula nem reagált megkeresésünkre, de a párt sajtóosztálya nem tud semmilyen bejelentésről. Annyi biztos, Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc együtt koszorúznak majd hétfőn, a Vértanúk terén.

A Botka probléma

Bár Molnár Gyula az október 7-i választmányi ülésen azt mondta, a problémákat ezennel kibeszélték, innentől nem foglalkoznak azzal, mi vezethetett Botka lemondásáig, személyi kérdésekkel csak listaállításkor illetve a választás reggelén foglalkoznak, azért a helyzet nem ennyire egyszerű. Egy névtelenséget kérő szocialista forrásunk szerint a párton belül ez egyáltalán nem csengett le.

"Mindenkiben megmaradt mélyen a törésvonal, ahogy megy az idő, ez egyre inkább mélyül."

A B1 blog a héten állt elő azzal, Botka azért mondott le a miniszterelnök-jelöltségről, mert nem tudta kizáratni a pártból Molnár Zsoltot és Horváth Csabát. Mindketten nyíltan megkérdőjelezték stratégiáját, Molnár ráadáusul még Tarjányi Péter "Botka buktató" mozgalma és Lattmann Tamás "miniszterelnök-jelölti coming outja" miatt is magyarázkodhatott. Bár az Index is azt írta korábban, Botka távozásának oka, hogy az elnökség nem indított etikai eljárást Molnár Zsolt ellen, a hvg.hu úgy tudja, ennél árnyaltabb a kép.

©

Egy Botkához közel álló forrásunk azt mondta, "hátbaszúrták", azért távozott, egy másik pedig idézte azt a levelet, amit a jelölt az elnökségnek küldött: "a teljes összefogással van lehetőség kormányváltásra, de látja és tapasztalja, hogy ehhez nem partnerek kívülről, és néhányan belülről sem", ezért mondott le. Szerinte Molnár kizárásáról szó sem volt, legfeljebb a párttagsága felfüggesztéséről vagy etikai és fegyelmi vizsgálatról. Nyilatkozónk szerint Botka hibázott, mikor nem vitte végig a Molnár ellen indított harcot és hallgatott néhányak - elmondása szerint volt pártvezető - békéltető szavára. Szerinte Botkának békülés helyett ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy Molnár köszönjön le minden tisztségéről és távozzon. Ha erre nem hajlandó, akkor a párt testületei rendezzék a kérdést. Szerinte Botka ebbe az akcióban nem bukott volna bele.

Arról ellentmondásos információkat kaptunk, hogy a Botka lemondása utánra összehívott választmányi ülésen mennyire támadták Molnár Zsoltot. Két nyilatkozónk szerint "szokatlanul erős és nyílt bírálatot kapott" Molnár, egy harmadik forrásunk viszont nem érezte túl erősnek a támadást, szerinte csak egy-két hang "firtatta" az ügyet.

Az erős bírálatról beszélők szerint kérdéses lehet Molnár Zsolt helye az országos listán, egyikük szerint a pártban a közhangulat alapján olyanokat fognak támogatni, akik kétséget kizáróan semmilyen negatív színben nem tűntek fel az elmúlt időszakban. Megkerestük Molnár Zsoltot, aki tartva magát a választmányon elfogadottakhoz nem nyilatkozott a kérdésről. Azonban egy hozzá közel álló azt mondta, nincs miért aggódnia.

Azt mindenki megerősítette, Molnár Gyula pártelnök lemondását senki sem feszegette, "még egy sorcsere a harakiri egy speciális magyar változata lenne" - fogalmazott egyikük.

Botka nagyon súlyos vádjait - például a pártját is behálózó politikai maffiáról szóló megjegyzést - besöpörték a szőnyeg alá, Molnár Gyula visszautasított minden olyan vádat, ami a NER rendszerének tekinti a szocialistákat. Több nyilatkozónk Botkát ítélte el, ahelyett, hogy feltárást követelt volna.

©

Egyre lejjebb adják

Bár van olyan vezetőségi tag, aki szerint méltatlan a választás előtt 9 hónappal rendelkezésre álló támogatottsági adatok alapján megjósolni a baloldal szereplését (esélyeiket ebben a cikkben elemeztük), beszéltünk olyan politikussal, aki szerint most már a maximum, amire törekedhetnek, hogy egy jól összerakott frakcióval elkezdenek építkezni 2018 után. A pártot jelenlegi formájában erkölcsi értelemben elavultnak tartja.

"Ebből a szempontból mindegy, hány mandátumot szerzünk, a lényeg, hogy a hosszútávú építkezés alapjait le tudjuk rakni, minőségi politikát tudjunk csinálni."

Szerinte Molnár Gyula pártelnök jövője azon múlik, hogy képes-e ezt realizálni. "Meg az MSZP-é is."

Nyilatkozónk szerint egyébként akkor sem győztek volna, ha Botka programját végigviszik, az elérhető maximum, hogy Orbánnak nincs abszolút többsége, és pár hónapon belül új választás jön. Nagyon pesszimistán látja a helyzetet Bárándy Gergely szocialista politikus is, aki a Gulyás Gergellyel folytatott nyilvános vitán fakadt ki. Az Index tudósítása szerint azt mondta,

"Olyan a helyzet, amelyből az MSZP-nek vagy sikerül kimászni, vagy nem".

A baloldal helyzetéről azt mondta:

"Ami ma én itt látok: szörnyű."

Bárándy szerint elnézve, hogy az egyszázalékos pártok küzdelmét, és azt, hogy egy közös ünnepet sem képesek összehozni, megérti, ha a választók azt gondolják a baloldalról, hogy

"ezekre nem bíznám a kutyámat sem."

Összefogni viszont muszáj, és ki kell alakulnia egy baloldali váltópártnak, "mindegy, hogy MSZP-nek hívják vagy máshogy".

Egykori nagypárt

Az MSZP körül nem álltak meg a botrányok, a szétesési folyamat tart, az utóbbi két hét hírei növelték a káoszt a párt körül – mondja Juhász Attila politológus, a Political Capital szakmai vezetője. A választók egy részénél nem kemény ellenzéki pártnak tűnnek azzal, hogy nem fordulnak az államfőhöz és nem támogatnak parlamenti vitanapot, hanem olyannak, amely még a parlamenti munkát is feladja. Juhász szerint az MSZP fő problémája, hogy a Fidesz által mozgatott szalonellenzéknek látszik, ezt erősítette Botka is a lemondó nyilatkozatban. A Jobbik nem véltetlen mozdult rá a szavazóikra. Hiába próbál segíteni a Fidesz a nyilvános vitákkal, nem sikerült erősíteni azt az imázst, hogy az MSZP áll kihívóként a Fidesszel szemben – mondja az elemző.

©

Ezzel szemben a valóság az, hogy

a párt az összes választó körében az 5-10 százalékos kispárti létért küzd.

A párt 2014 óta nem tudott elmozdulni a 10 százalék körüli szintről - Botka színre lépésével sem tört meg a trend -, az elemző szerint egyértelmű, hogy a párt támogatottsága tovább csökken. Botka is rengeteget hibázott, a baloldali fordulat meghirdetésének akkor lett volna értelme, ha az azzal megcélzott, inaktív társadalmi csoportok bevonásával új baloldali bázist sikerül felépíteni. Ez az építkezés el sem indult, nem volt meg hozzá a szervezeti erő, a párt nem volt hozzá olyan állapotban.

Az MSZP tehát nagyon messze van attól, hogy ő legyen az elsőszámú kihívó, csak valamilyen ellenzéki együttműködésben tudja megőrizni a pozíciója egy részét, ehhez elsősorban a DK lehet a politikai szövetséges - mondja az elemző. Az kérdés, hogy emellé sikerül-e másokat behúzniuk. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján nagyjából arra van esély, hogy az MSZP és a DK picivel 10 százalék fölötti eredményt hozzon az összes választó körében. A DK-nak ugyan van egy nagyon elkötelezett szavazóbázisa, amely bejuttatja a pártot a parlamentbe, de Gyurcsány személye miatt van fölöttük egy üvegplafon, amely miatt nem tudnak bizonytalanokat vagy passzív szavazókat bevonzani. Az Együttnek és a Párbeszédnek valahova állnia kell majd, mert önmagukban esélytelenek – mondja Juhász, aki arra számít, a kisebb pártok az utolsó pillanatban, januárban hozzák meg a végső döntést. Az biztos, nem indulhat mindenki külön, az 5 százalék alá csúszott pártokra leadott szavazatok elvesznek. A választók is érzik ezt, a teljesen esélytelenekre nem szeretnek szavazni.

Szerinte rossz kérdés, hogy a közös vagy a külön lista jobb-e, azt mondja, nem ez dönti el az eredményt, hanem az, hogy milyen a kampány, mit sugároznak a pártok.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!