Különleges indok kell ahhoz, hogy az ember a szombat estéjét Szájer József fórumán töltse, ezt a különleges indokot pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szolgáltatták. Orbán október 23-án tett egyenlőségjelet a Szovjetunió és az Európai Unió közé, amikor azt mondta:

Hinni akartuk, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett homo Sovieticust faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. És most itt állunk, és elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, s azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo Brüsselicusszá gyúrjanak bennünket. Hinni akartunk abban, hogy soha többé nem lesz dolgunk olyan politikai, gazdasági és szellemi erőkkel, amelyek el akarják vágni nemzeti gyökereinket. Hinni akartunk abban is, hogy Európában nem ütheti fel a fejét terror és erőszak. Nem így történt.

Semjén Zsolt és Navracsics Tibor között pedig hetek óta éles ellentét feszül, utóbbi szerint ő uniós biztosként nem találkozott még a Soros-tervvel, előbbi napról napra biztosabb a terv létezésében, többször bírálta a korábbi minisztert.

Felmondott lecke

Ezek után egy másik kvázi homo Brüsselicuszt, az EP-képviselő Szájer Józsefet hallgatni éles váltás, számolni is nehéz volt, hányszor mondta fel a nemzeti konzultációs íveken is szereplő Soros-tervet, egymillió migránst akar évente, milliókat kell nekik fizetni, ha nem tesszük, támadják majd az országot.

Az EP-képviselő felidézte gimnáziumi éveit, amikor azt tanították neki, hogy a szocializmus az emberiség legmagasabb foka, ahol már semmin nem lehet javítani. Akkor azt gondolta, unalmas élete lesz. “Nem lett az, azóta sem az. Most is helyzet van, ugyanis Soros Györgynek van egy terve, ami mögé még az egyébként széttöredezett ellenzék is beállt.” Ezt azzal magyarázta Szájer, hogy a baloldali pártok először azt vonták kétségbe, hogy van bevándorlási válság, később azt, hogy kötelező betelepítés, most pedig azt, hogy létezne Soros terve.

Brüsszeli élményeiről azt mondta, jobboldali, német EP-képviselő ismerőseitől megkérdezte, ők miért támogatják a magyar származású amerikai milliárdos tervét. “Mi meghívtuk őket, ti ellátjátok” – felelte Szájernek egyikük, ami arra utal szerinte, hogy már a németek sem látják szívesen a menekülteket.

Megfejtette azt is, mihez hasonlít leginkább a magyar nemzeti konzultáció, ami egy egészen unikális jelenség Európában. “Olyan ez, mint a svájci népszavazások, mert más nem meri megkérdezni az embereket a menekültkérdésről, csak a magyar kormány. Nem abban vagyunk különlegesek, hogy mást gondolunk a menekültekről – ugyanazt gondolják a magyarok, mint a franciák, a németek vagy az olaszok –, hanem abban, hogy mi meg merjük kérdezni a választókat."

MTI / Beliczay László

Görög-perzsa háború

A konzultáció kitöltése Szájer szerint nem a Fidesz vagy Orbán Viktor miatt, hanem Európa miatt fontos. “Mindenkinek látnia kell, mit akarnak a magyarok.” Márpedig Európának és a világnak a Fidesz prominense szerint azt kell látnia, hogy a menekültek “nem jöhetnek ide és nem élhetnek abból, amit mi értünk el, mi építettünk fel és amiért az őseink 1848. március 15-én vagy 1956. október 23-án megküzdöttek.” Brüsszeli élményei alapján felvázolta, mi történne, ha Magyarországra is menekültek jönnének, szerinte a belga fővárosnak vannak olyan részei, ahol már nem élnek keresztények, csak muszlimukok, “olyan, mint amikor Budát elfoglalták a törökök.” De véleménye szerint Brüsszelben sincs “minden veszve”, mert amikor egy taxisofőr kivitte a reptérre, azt mondta neki, a belgáknak is olyan miniszterelnök kellene, mint Orbán.

Üzent a görögöknek is, akik állítják, nem tudnak mit kezdeni a bevándorlási válsággal. “Ha a perzsákkal szemben tudtak védekezni ötezer évvel ezelőtt, ne mondják, hogy nem tudják a menekülteket visszafordítani a tengeren. Ráadásul ott sokkal jobbak a látási viszonyok, mint szárazföldön, kerítést sokkal nehezebb építeni” – mondta. Ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy a görög-perzsa háborúk időszámításunk előtt 499-449 között voltak, az ötezer év valójában kétezer-ötszáz. “Európa elveszítette a szándékát és a képességét is, hogy megvédje önmagát” – állt elő egy megfejtéssel Szájer.

Mivel kampányidőszak van, Szájer megfejtette a 2018-as választás tétjét is. “A kérdés az, hogy meg tudjuk-e védeni azt, amit az elmúlt hét évben, de tovább megyek, az elmúlt száz évben felépítettünk. Ha nem a helyes irányt választjuk, veszélybe kerülünk.” Hozzátette, a Fidesz nem hibátlan, tudná kritizálni a pártját, de nem teszi, ugyanis nincs jobb választás meglátása szerint.

Ha sokan vagyunk, meg tudjuk védeni az országot.

Túry Gergely

Jön a Holtak serege

Az érdeklődők közül az előadás végén valaki megkérdezte, mi a helyzet Navracsics Tibor kijelentésével, aki azt mondta, biztosként nem látta, hogy az Európai Bizottság napirendjén szerepelne a Soros-terv. Szájer a kollégájáról azt mondta, egy kiváló politikus, aki nehéz helyzetben, ellenséges közegben dolgozik. “A Bizottság lesz a legutolsó hely, ahol fellépnek a bevándorlás ellen. Navracsicsnak azonban igaza van, tényleg nincs ilyen napirendi pont. Ennek ellenére az EB a Soros-terv végrehajtója, azon dolgoznak, hogy minél több bevándorló érkezzen Európába.” Szerinte Navracsics válasza Mátyás király és az okos lány esetére hasonlít, aki a népmese szerint vitt is ajándékot a királynak, meg nem is. “Politikustársamnak túl kell élnie ebben az európai közegben.”

Egy másik néző megkérdezte, mi a helyzet a tengeren érkező menekültekkel. Válaszában Szájer gondolkodás nélkül kijelentette, hogy a tengerbe fulladt menekültek haláláért egyértelműen az a felelős, aki meghívta őket és azzal hitegetett, hogy biztonságban át tudnak érni Európába. Az EP-képviselő felült egy álhírnek is, amikor egy néző megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy az osztrák választásokon győztes Sebastian Kurz betilthatja Soros György szervezetét Ausztriában. “Nem hallottam erről, de ha ez így van, annak nagyon örülök.” A hírről később azonban kiderüt, hamis, szóval inkább csak híresztelés ez. Szájer az előadását egy Trónok harca jelenet felidézésvel zárta.

Jön a Holtak serege és el fog sodorni minden élőt. A kérdés az, hogy össze tudunk-e fogni ellenük.