szerző:
hvg.hu

A Történelemtanárok Egylete (TTE) a hatályos Nemzeti alaptantervről és kerettantervekről kiadott állásfoglalásában erősen kritizálja a tartalmi szabályozásokat.

A TTE a közleményében először is üdvözli, hogy, úgy tűnik, végre meghallgatják a szakmai szervezeteket az oktatást érintő változásokról. Október 9-én felkérte az Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatóközpontja, hogy elemezzék a jelenlegi tartalmi szabályozókat – igaz erre nem sok időt hagytak nekik, október 31-ig várták a választ.

Mint írják a Natra épülő kerettanterv 2013-as bevezetése óta eltelt időszak legmarkánsabb tapasztalata, hogy a Natban és a kerettantervekben leírtak elvégezhetetlenek a jelenlegi óraszámokban, főleg, ha a tanulói tevékenységekre épülő és forrásközpontú történelemtanítást, a kompetenciákat fejlesztő módszereket is komolyan veszik.

A szakemberek nem óraszámemelést szorgalmaznak (hiszen így is túlzsúfolt a Nat), hanem a tananyag radikális csökkentését, illetve a kétkörös, lineáris történelemtanítás megszüntetését (hogy ne kelljen a felső tagozaton és aztán még egyszer a középiskolában ugyanazt tanulni).

Nem értenek azzal egyet, hogy a kerettanterv funkcióját a Nat szintjére emelték, azaz hogy az alaptantervbe sűrítették össze a konkrét tananyagokat – ezzel ugyanis jelentősen csökkent az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága.

Azt is kifogásolják, hogy a Nat a történelemoktatást leszűkíti politikatörténetté, azon belül pedig a tárgyat „nagy” történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti. Ehelyett sokkal több művelődés-, mentalitás-, társadalom- és gazdaságtörténetet szorgalmaznak.

A korszakhatárok korábbi – szerintük üdvözlendő – megváltoztatása, nem járt együtt a korában előírt ismeretanyag jelentős csökkentésével, így az elvégzendő tananyag mennyisége olyan mértékben növekedett, amely lehetetlenné teszi a forrásalapú és a diákok tevékenységére épülő történelemoktatást. „A Natra épülő kerettanterv alapján minden órára új „lecke” elsajátíttatására kényszerülünk, emiatt a gyakorlatban a hagyományos módszerek kerülhetnek újra előtérbe.”

Vannak azért pozitív elemek is a Natban, például a gazdasági és pénzügyi nevelés korábbinál jelentősebb mértékű hangsúlyozása. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ezekhez nem biztos, hogy kompetensek a szaktanárok. („Elvárható-e például, hogy az erre fel nem készített történelemtanárok professzionálisan tanítsanak monetáris politikát vagy munkajogot?”)

A kerettantervek elemzésénél egészen konkrét problémákat is felvet a TTE. Például, hogy bár bekerült a tananyagba az általános választójog fogalma, de meglepő módon egyenesen ebből eredezteti a dokumentum a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”

A TTE azt kéri, vegyék figyelembe a készülő Nat kialakításakor az Z generáció pszichológiai és IKT eszköz használati sajátosságait, tanulási jellemzőit. És úgy általában igazítsák a történelemtanítást is a Digitális Oktatási Stratégiákban rögzített elvekhez.