szerző:
HVG

Ötmilliárd forintos csepeli stadionépítést tüntet fel a kormány hitéleti célú beruházásként.

Az Orbán-kormánynak mindenről az, vagyis a stadionépítés jut eszébe. A Ferenc pápa döntése alapján 2020. szeptember 13. és 20. között Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó állami támogatásról szóló – a nyár miatt visszhangtalanul maradt – júniusi határozatában a kabinet megerősítette azt a korábbi döntését, hogy ötmilliárd forinttal támogatja egy „sport- és kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas, multifunkcionális” csarnok megépítését. A csepeli létesítményre idén 700 millió, jövőre 1,3 milliárd, 2019-ben pedig 3 milliárd forintot folyósítanak a kedvezményezettként megjelölt Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének.

Gigantikus támogatás
©

Csakhogy a katolikusoknak valójában semmi szükségük ilyen „stadiontemplomra”. A HVG információi szerint az építkezés gondolata nem is egyházi körökben fogalmazódott meg. Még a 2024-es olimpiai pályázat előkészítése idején merült fel, hogy ha a 2020-as vallási rendezvényre hivatkozva állami támogatásból felépülne a sportcsarnok, akkor azt az ötkarikás játékok budapesti megrendezése esetén kölcsön lehet kérni a katolikusoktól. Így az építkezés költsége – papíron legalábbis – nem az olimpiai büdzsét terhelte volna. Bár a kormány időközben elállt az olimpiai pályázattól, a tervezett létesítmények megépítéséről nem mondott le. Most például arra pályázik, hogy Magyarország rendezhesse meg 2023-ban az atlétikai világbajnokságot, amelynek több versenyszámát Csepelen tartanák meg. E célból 15 ezer férőhelyes stadion építésére írtak ki a napokban pályázatot; s ennek a „kistestvére” lehetne a katolikusok csarnoka, amely edzőpályaként szolgálna a vb idején.

Már II. János Pál pápa 1991-es budapesti látogatása bizonyította, hogy a nagy vallási rendezvények színhelyének kiválóan megteszi az alkalom idejére használatba vett valamelyik sportaréna (akkor a Népstadion) vagy épp a Hősök tere. Nagy kérdés tehát, mit kezd majd a katolikus egyház az egyhetes rendezvényt követően nyakán maradó csepeli létesítménnyel. Amely a maximum ötezres férőhelyével ráadásul nem is lenne elég tágas ahhoz, hogy a rendezvény központi helyszíne legyen. A szervezők eleve azzal számolnak, hogy a megnyitóra kibérelik a Puskás Stadiont – már ha addigra sikerül átadni a lebontott helyén épülő új arénát. Utóbbira magának Orbán Viktornak a személye a garancia: miután az építkezést túl lassúnak ítélte, a kormányfő maga állt annak a bizottságnak az élére, amely azt felügyeli, hogy az építkezés 2020-ra befejeződjön. A kongresszushoz kapcsolódó események másik fő helyszíne a Hungexpo területe lesz, a zárómisét pedig a Kossuth téren tartják. Lesz ezenkívül nagyszabású körmenet, illetve fáklyás felvonulás a Hősök terére, amely az 1938-as budapesti NEK helyszíne volt.

©

A kongresszus címén több, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében található templom, plébánia felújítását is támogatta a kormány. Ezek jó része műemlékvédelmi, turisztikai szempontokkal is indokolható, ám félmilliárdos állami támogatás jutott például a gazdagréti Szent Angyalok-templomnak is. Az M1–M7 közös bevezető szakaszáról is jól látható, gigantikus templom építését az egykor a Szomszédok című televíziós szappanoperában is szereplő pap, Lipp László 1994-ben indította el, ám 15 év alatt, haláláig sem tudta befejezni. A második Orbán-kormány egyedi határozattal, 2013-ban 1,1 milliárd forintot ítélt meg a gazdagrétieknek, azzal a megszorítással, hogy a pénznek elegendőnek kell lennie a befejezésre. Most viszont ugyanezen a jogcímen utaltatott ki a kormány újabb 500 milliót a NEK „farvizén”.

Több egyházközség nem a temploma rendbe szedésére, hanem közösségi terek kialakítására kapott kormányzati támogatást. Így sikerült nemrég tető alá hozni az Apor Vilmos téri, egykori Hully-Gully diszkó épületének helyén egy 600 négyzetméter alapterületű közösségi házat, amit a felső-krisztinavárosi plébánia működtetett. A várható tömegek elszállásolását segítő kollégiumfejlesztésekre és egy „katolikus táborhely” kialakítására pedig 3 milliárd forintot irányozott elő a kabinet 2019-ig.

Az Apor Vilmos téri közösségi ház. Diszkó helyett plébániai közösségépítés
©

A mintegy 20 milliárd pántlikázott forint mellett a támogatások egy része nem a kongresszussal összefüggésben érkezik a NEK szervezőihez. A kormány a tavaly decemberi költségvetési padlássöpréskor 121 milliárd forintot utaltatott át az egyházaknak, ezen belül a legtöbbet, 85 milliárdot – a felekezeti arányokhoz is igazodva – a katolikusoknak. Hogy pontosan mire, azt azóta sem tudni, mert az adatgazda Emberi Erőforrás Támogatáskezelő csak az anonimizált adatokat hajlandó kiadni (azt is csak 156 ezer forint munkadíj ellenében). A választások előtt a kormánynak mindenesetre kapóra jön, hogy vannak olyan jogcímek (a protestánsok esetében a reformáció 500 éve, a katolikusoknál a NEK), amelyek alapján úgy juttathat extra támogatást a legnagyobb felekezeteknek, hogy közben valójában szavazatot vásárol, illetve a hallgatásért fizet. Aligha véletlen, hogy a katolikus püspöki konferencia hallgatott, amikor a fideszes Bayer Zsolt Ferenc pápát gyalázta, s hogy nem emelt szót a kormány gyűlöletkampányai ellen sem. S hogy a politikai összekacsintás még egyértelműbb legyen: a NEK társadalmi bizottságának elnöki tisztét Áder János államfő tölti be.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!