szerző:
HVG

Ötmilliárd forintos csepeli stadionépítést tüntet fel a kormány hitéleti célú beruházásként.

Az Orbán-kormánynak mindenről az, vagyis a stadionépítés jut eszébe. A Ferenc pápa döntése alapján 2020. szeptember 13. és 20. között Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó állami támogatásról szóló – a nyár miatt visszhangtalanul maradt – júniusi határozatában a kabinet megerősítette azt a korábbi döntését, hogy ötmilliárd forinttal támogatja egy „sport- és kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas, multifunkcionális” csarnok megépítését. A csepeli létesítményre idén 700 millió, jövőre 1,3 milliárd, 2019-ben pedig 3 milliárd forintot folyósítanak a kedvezményezettként megjelölt Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének.

Gigantikus támogatás
©

Csakhogy a katolikusoknak valójában semmi szükségük ilyen „stadiontemplomra”. A HVG információi szerint az építkezés gondolata nem is egyházi körökben fogalmazódott meg. Még a 2024-es olimpiai pályázat előkészítése idején merült fel, hogy ha a 2020-as vallási rendezvényre hivatkozva állami támogatásból felépülne a sportcsarnok, akkor azt az ötkarikás játékok budapesti megrendezése esetén kölcsön lehet kérni a katolikusoktól. Így az építkezés költsége – papíron legalábbis – nem az olimpiai büdzsét terhelte volna. Bár a kormány időközben elállt az olimpiai pályázattól, a tervezett létesítmények megépítéséről nem mondott le. Most például arra pályázik, hogy Magyarország rendezhesse meg 2023-ban az atlétikai világbajnokságot, amelynek több versenyszámát Csepelen tartanák meg. E célból 15 ezer férőhelyes stadion építésére írtak ki a napokban pályázatot; s ennek a „kistestvére” lehetne a katolikusok csarnoka, amely edzőpályaként szolgálna a vb idején.

Már II. János Pál pápa 1991-es budapesti látogatása bizonyította, hogy a nagy vallási rendezvények színhelyének kiválóan megteszi az alkalom idejére használatba vett valamelyik sportaréna (akkor a Népstadion) vagy épp a Hősök tere. Nagy kérdés tehát, mit kezd majd a katolikus egyház az egyhetes rendezvényt követően nyakán maradó csepeli létesítménnyel. Amely a maximum ötezres férőhelyével ráadásul nem is lenne elég tágas ahhoz, hogy a rendezvény központi helyszíne legyen. A szervezők eleve azzal számolnak, hogy a megnyitóra kibérelik a Puskás Stadiont – már ha addigra sikerül átadni a lebontott helyén épülő új arénát. Utóbbira magának Orbán Viktornak a személye a garancia: miután az építkezést túl lassúnak ítélte, a kormányfő maga állt annak a bizottságnak az élére, amely azt felügyeli, hogy az építkezés 2020-ra befejeződjön. A kongresszushoz kapcsolódó események másik fő helyszíne a Hungexpo területe lesz, a zárómisét pedig a Kossuth téren tartják. Lesz ezenkívül nagyszabású körmenet, illetve fáklyás felvonulás a Hősök terére, amely az 1938-as budapesti NEK helyszíne volt.

©

A kongresszus címén több, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében található templom, plébánia felújítását is támogatta a kormány. Ezek jó része műemlékvédelmi, turisztikai szempontokkal is indokolható, ám félmilliárdos állami támogatás jutott például a gazdagréti Szent Angyalok-templomnak is. Az M1–M7 közös bevezető szakaszáról is jól látható, gigantikus templom építését az egykor a Szomszédok című televíziós szappanoperában is szereplő pap, Lipp László 1994-ben indította el, ám 15 év alatt, haláláig sem tudta befejezni. A második Orbán-kormány egyedi határozattal, 2013-ban 1,1 milliárd forintot ítélt meg a gazdagrétieknek, azzal a megszorítással, hogy a pénznek elegendőnek kell lennie a befejezésre. Most viszont ugyanezen a jogcímen utaltatott ki a kormány újabb 500 milliót a NEK „farvizén”.

Több egyházközség nem a temploma rendbe szedésére, hanem közösségi terek kialakítására kapott kormányzati támogatást. Így sikerült nemrég tető alá hozni az Apor Vilmos téri, egykori Hully-Gully diszkó épületének helyén egy 600 négyzetméter alapterületű közösségi házat, amit a felső-krisztinavárosi plébánia működtetett. A várható tömegek elszállásolását segítő kollégiumfejlesztésekre és egy „katolikus táborhely” kialakítására pedig 3 milliárd forintot irányozott elő a kabinet 2019-ig.

Az Apor Vilmos téri közösségi ház. Diszkó helyett plébániai közösségépítés
©

A mintegy 20 milliárd pántlikázott forint mellett a támogatások egy része nem a kongresszussal összefüggésben érkezik a NEK szervezőihez. A kormány a tavaly decemberi költségvetési padlássöpréskor 121 milliárd forintot utaltatott át az egyházaknak, ezen belül a legtöbbet, 85 milliárdot – a felekezeti arányokhoz is igazodva – a katolikusoknak. Hogy pontosan mire, azt azóta sem tudni, mert az adatgazda Emberi Erőforrás Támogatáskezelő csak az anonimizált adatokat hajlandó kiadni (azt is csak 156 ezer forint munkadíj ellenében). A választások előtt a kormánynak mindenesetre kapóra jön, hogy vannak olyan jogcímek (a protestánsok esetében a reformáció 500 éve, a katolikusoknál a NEK), amelyek alapján úgy juttathat extra támogatást a legnagyobb felekezeteknek, hogy közben valójában szavazatot vásárol, illetve a hallgatásért fizet. Aligha véletlen, hogy a katolikus püspöki konferencia hallgatott, amikor a fideszes Bayer Zsolt Ferenc pápát gyalázta, s hogy nem emelt szót a kormány gyűlöletkampányai ellen sem. S hogy a politikai összekacsintás még egyértelműbb legyen: a NEK társadalmi bizottságának elnöki tisztét Áder János államfő tölti be.